Petényi Salamon János

Petényi Salamon János
Életrajzi adatok
Ismeretes mint	Magyarország madártani megfigyelője
Született	Ábelfalva, Nógrád megye 1799. július 30.
Elhunyt	Pest 1855. október 5. (56 évesen)
Pályafutása
Szakterület	zoológia, ornitológia
Munkahelyek
Hatással volt	Csörgey Titusz, Herman Ottó
Hatással voltak rá	Johann Jakob Heckel

Petényi Salamon János (Ábelfalva, Nógrád megye, 1799. július 30. – Pest, 1855. október 5.) természettudós, zoológus, a magyar madártan és őslénytan megalapítója.

Életrajza

Apja, Petényi Gábor evangélikus lelkész, korának híres keletkutatója volt. Iskolai tanulmányait Losoncon, Besztercebányán, majd Selmecen végezte. Már ekkor gyűjtötte a madártojásokat, ásványokat és szorgalmasan tanulta a „füvészetet”. Apját követve lelkésznek készült, hittani tanulmányait Pozsonyban és Bécsben folytatta. Közben elsajátította a madárkitömés és preparálás mesterségét. 1826-ban Cinkotán lett lelkész, ahol a vidék madarait, emlőseit tanulmányozta. 1833-ban állását feladta, s Pestre költözött, hogy minden idejét a tudománynak szentelhesse. 1834-ben a Magyar Nemzeti Múzeum állattárának felügyelőjévé nevezték ki, de lelkészként is tevékenykedett. Rendezte a múzeum madártani anyagát, saját gyűjteményét is a múzeumnak adományozta.

Munkássága

Madártani megfigyelések céljából az ország különböző részein tett utazásokat. 1824-ben a Duna mentét járta be egészen Pancsováig, 1826-ban Péteri és Bille, 1827-ben Temesvár és Butyin, 1833-ban Pest és Apaj, 1834-ben Nógrád és Hont megye, 1835-ben a Bánság és a Fertő tó környéke, 1837-ben a Tátra, Eperjes, és Besztercebánya vidéke, 1838-ban Apaj, Adony, Ercsi, 1840-ben a Balaton, 1841-ben a téli Tisza, 1842-ben Besztercebánya, Turóc és Terencsén vármegye, 1844-ben Erdély volt kutatásainak színtere. Több madárfajt fedezett fel és írt le. Keresztúron több éven át figyelte tavasszal és télen a madarak vonulását. Jelentősek voltak halkutatásai is: 49 fajt, 3 alfajt határozott meg, és róla nevezte el a Petényi-márnát jó barátja és tanítómestere, Heckel Jakab. Hátrahagyott madártani jegyzeteit Csörgey Titusz dolgozta fel és jelentette meg 1904-ben.

1847-ben a beremendi Szőlő-hegy karszthasadékaiban végzett ásatásokat. Ezen munkájával kezdődött meg hazánkban a gerinces ősmaradványok tudományos tanulmányozása. A lelőhely teljes feltárására törekedett, s összefüggést keresett a kihalt és a ma élő állatok között. Felismerte, hogy a kihalt állatok legjobban hozzáférhető lelőhelyei a barlangok. 1854 júliusában a Bihar-hegység Fekete- és Sebes-Körös közti területének barlangjait kereste fel Kovács Jánossal. Ez volt hazánkban az első tudatos barlangkutató felfedező út, mely egy nagyobb terület barlangjainak a megismerésére irányult.

Leírta Magyarország madárvilágát, előkészítette Magyarország gerinces állatvilágának kézikönyvét. Összeállította a magyarországi ásatag (fosszilis) állatok maradványainak katalógusát és a magyar barlangok jegyzékét. Ez utóbbi elveszett, pedig valószínűleg ez az első hazai barlangkataszter.

A Magyar Tudományos Akadémia 1846-ban választotta tagjai sorába. Számos külföldi tudós társaság levelező és rendes tagja volt.

Munkái

• Értekezés a madártan születése, serdülése és növekedése felől Magyarországon. Beszámoló a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1843-ban tartott nagygyűlésén.
• Erdély állattan tekintetében. Pest, 1844.
• A honi madártan új gyarapodásáról. Pest, 1845.
• Bihar megye Sebes- és Fekete-Körös közti hegyláncolatain tett természettudományi utazásának rövid vázlata. Magyar Akadémiai Értesítő, XIV., 1854.
• A vastagbőrűek és az orszarvúakról általában, a hornyolt szarutlanoczokról pedig különösen. Új Magyar Múzeum, 1854. 4.
• Kubinyi Ferenc: Petényi Salamon János hátrahagyott munkái. Pest, 1864.
• Petényi Salamon János: Petényi Salamon János tanulmányaiból..

Források

• Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Budapest: Panoráma. 1993. ISBN 963-243-344-0
• Herman Ottó: Petényi Salamon János a magyar tudományos madártan megalapítója. Budapest, 1891.
• Herman Ottó: Petényi Salamon a magyar tudományos állattan megalapítója. Budapest, 1901.
• Herman Ottó: Petényi Salamon János. (1799–1855)
• Magyar életrajzi lexikon.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Bp. Kornétás Kiadó, 2005. ISBN 963-9353-39-6
• Petényi János Salamon (1799–1855) akadémikus, madártani kutató könyveinek és cikkeinek bibliográfiája.
• Szablyár Péter: A hazai tudományos barlangkutatás két úttörője: Petényi Salamon János és Kovács János. Karszt és Barlang, 1984. 1. füzet p. 31–36.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905.  Online hozzáférés

További információk

• Petényi Salamon János tanulmányaiból (PDF-formátumú dokumentumok). mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2010. május 2.)
• 200 éve született Petényi Salamon János természettudós a hazai madártan megalapítója. Krónika Magyar Tudomány- és Technikatörténeti Műhely. (Hozzáférés: 2010. május 2.)