Petényi Salamon János
| Petényi Salamon János | |
| Életrajzi adatok | |
| Ismeretes mint | Magyarország madártani megfigyelője |
| Született | Ábelfalva, Nógrád megye 1799. július 30. |
| Elhunyt | Pest 1855. október 5. (56 évesen) |
| Pályafutása | |
| Szakterület | zoológia, ornitológia |
| Munkahelyek | |
|
|
|
| Hatással volt | Csörgey Titusz, Herman Ottó |
| Hatással voltak rá | Johann Jakob Heckel |
Petényi Salamon János (Ábelfalva, Nógrád megye, 1799. július 30. – Pest, 1855. október 5.) természettudós, zoológus, a magyar madártan és őslénytan megalapítója.
Tartalomjegyzék |
Életrajza [szerkesztés]
Apja, Petényi Gábor evangélikus lelkész, korának híres keletkutatója volt. Iskolai tanulmányait Losoncon, Besztercebányán, majd Selmecen végezte. Már ekkor gyűjtötte a madártojásokat, ásványokat és szorgalmasan tanulta a „füvészetet”. Apját követve lelkésznek készült, hittani tanulmányait Pozsonyban és Bécsben folytatta. Közben elsajátította a madárkitömés és preparálás mesterségét. 1826-ban Cinkotán lett lelkész, ahol a vidék madarait, emlőseit tanulmányozta. 1833-ban állását feladta, s Pestre költözött, hogy minden idejét a tudománynak szentelhesse. 1834-ben a Magyar Nemzeti Múzeum állattárának felügyelőjévé nevezték ki, de lelkészként is tevékenykedett. Rendezte a múzeum madártani anyagát, saját gyűjteményét is a múzeumnak adományozta.
Munkássága [szerkesztés]
Madártani megfigyelések céljából az ország különböző részein tett utazásokat. 1824-ben a Duna mentét járta be egészen Pancsováig, 1826-ban Péteri és Bille, 1827-ben Temesvár és Butyin, 1833-ban Pest és Apaj, 1834-ben Nógrád és Hont megye, 1835-ben a Bánság és a Fertő tó környéke, 1837-ben a Tátra, Eperjes, és Besztercebánya vidéke, 1838-ban Apaj, Adony, Ercsi, 1840-ben a Balaton, 1841-ben a téli Tisza, 1842-ben Besztercebánya, Turóc és Terencsén vármegye, 1844-ben Erdély volt kutatásainak színtere. Több madárfajt fedezett fel és írt le. Keresztúron több éven át figyelte tavasszal és télen a madarak vonulását. Jelentősek voltak halkutatásai is: 49 fajt, 3 alfajt határozott meg, és róla nevezte el a Petényi-márnát jó barátja és tanítómestere, Heckel Jakab. Hátrahagyott madártani jegyzeteit Csörgey Titusz dolgozta fel és jelentette meg 1904-ben.
1847-ben a beremendi Szőlő-hegy karszthasadékaiban végzett ásatásokat. Ezen munkájával kezdődött meg hazánkban a gerinces ősmaradványok tudományos tanulmányozása. A lelőhely teljes feltárására törekedett, s összefüggést keresett a kihalt és a ma élő állatok között. Felismerte, hogy a kihalt állatok legjobban hozzáférhető lelőhelyei a barlangok. 1854 júliusában a Bihar-hegység Fekete- és Sebes-Körös közti területének barlangjait kereste fel Kovács Jánossal. Ez volt hazánkban az első tudatos barlangkutató felfedező út, mely egy nagyobb terület barlangjainak a megismerésére irányult.
Leírta Magyarország madárvilágát, előkészítette Magyarország gerinces állatvilágának kézikönyvét. Összeállította a magyarországi ásatag (fosszilis) állatok maradványainak katalógusát és a magyar barlangok jegyzékét. Ez utóbbi elveszett, pedig valószínűleg ez az első hazai barlangkataszter.
A Magyar Tudományos Akadémia 1846-ban választotta tagjai sorába. Számos külföldi tudós társaság levelező és rendes tagja volt.
Munkái [szerkesztés]
- Értekezés a madártan születése, serdülése és növekedése felől Magyarországon. Beszámoló a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1843-ban tartott nagygyűlésén.
- Erdély állattan tekintetében. Pest, 1844.
- A honi madártan új gyarapodásáról. Pest, 1845.
- Bihar megye Sebes- és Fekete-Körös közti hegyláncolatain tett természettudományi utazásának rövid vázlata. Magyar Akadémiai Értesítő, XIV., 1854.
- A vastagbőrűek és az orszarvúakról általában, a hornyolt szarutlanoczokról pedig különösen. Új Magyar Múzeum, 1854. 4.
- Kubinyi Ferenc: Petényi Salamon János hátrahagyott munkái. Pest, 1864.
- Petényi Salamon János: Petényi Salamon János tanulmányaiból..
Források [szerkesztés]
- Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Budapest: Panoráma. 1993. ISBN 963-243-344-0
- Herman Ottó: Petényi Salamon János a magyar tudományos madártan megalapítója. Budapest, 1891.
- Herman Ottó: Petényi Salamon a magyar tudományos állattan megalapítója. Budapest, 1901.
- Herman Ottó: Petényi Salamon János. (1799–1855)
- Magyar életrajzi lexikon.
- Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Bp. Kornétás Kiadó, 2005. ISBN 963-9353-39-6
- Petényi János Salamon (1799–1855) akadémikus, madártani kutató könyveinek és cikkeinek bibliográfiája.
- Szablyár Péter: A hazai tudományos barlangkutatás két úttörője: Petényi Salamon János és Kovács János. Karszt és Barlang, 1984. 1. füzet p. 31–36.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905. Online hozzáférés
További információk [szerkesztés]
- Petényi Salamon János tanulmányaiból (PDF-formátumú dokumentumok). mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2010. május 2.)
- 200 éve született Petényi Salamon János természettudós a hazai madártan megalapítója. Krónika Magyar Tudomány- és Technikatörténeti Műhely. (Hozzáférés: 2010. május 2.)

