Perzsa agár

Perzsa agár (Szaluki)
Osztályozás
Csoport	X. Agarak
Szekció	1. Hosszúszőrű agarak
Fajtaleírás
Osztályozó szervezet	FCI
Érvényes standard	angol
Kiadás éve	2000
Wikimédia Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Perzsa agár témájú médiaállományokat.

A perzsa agár vagy szaluki (Canis familiaris grajus) az egyik legősibb kutyafajta.

Külső megjelenés

Eléggé nagy termetű, karcsú, izmos állat. Feje ék alakú, hosszúkás. Orrtükre barna vagy fekete. Szeme ovális, sötétbarna. Fülét hátracsapva tartja. Fogai ollószerűen záródnak. Nyaka hosszú, háta széles és rövid, ágyéka hosszú, fara kissé csapott. Végtagjai egyenesek, párhuzamosak, izmosak. Farka hosszú, a végét ívbe hajlítja. Szőrzete rövid, sima, de a fülét és a farka kétharmad részét hosszú, dús szőr borítja. Színe egyszínű fekete, fehér, aranyvörös, izabellaszínű, illetve szürke és rőt vagy pedig fekete-fehér-rőt. Szőrzete alapján a hosszú szőrű ázsiai agarak közé soroljuk.

Eredete

Ősi fajta. Legkorábbi említései már az i. e. 3. évezredből ismertek, a sumer ur-sar-da nevű fajta valószínűleg a szalukit takarja.

Firdauszí, a Sáhmáne költője is említi, s azóta számtalanszor szerepel az iráni irodalomban és festészetben. Nevét állítólag a ma már nem létező dél-arábiai Salik városának köszönheti, amely fegyvereiről és kutyáiról volt híres. Az angolok hozták Európába.

Jellemzői

Szívós, erős, igénytelen, kitartó, ugyanakkor gyors kutya. Értelmes, megbízható, nem túlságosan kedveskedő.

Alkalmazása: Az arabok és a perzsák elsősorban gazellára vadásztak vele. Napjainkban kedvencként tartják, de gyakran szerepel agárversenyeken is.

Táplálékigény: 1150 g/nap

Várható élettartam: 10-15 év

Méretei

Marmagasság: kan 65-70 cm, szuka 63-69 cm

Testtömeg: 25-30 kg

Külső hivatkozás

• Képek a kutyáról

Forrás

• Patay László: Kutyák - Búvár Zsebkönyvek, 1975. 34.o.
• Komoróczy Géza. A šumer irodalmi hagyomány – Tanulmánygyűjtemény (magyar nyelven). Budapest: Magvető Könyvkiadó. ISBN 963-270-985-3 (1979) , Talány és cserekereskedelem, 97–112. old.