Periophthalmus
 |
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Periophthalmus modestus |
||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Periophthalmus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Periophthalmus témájú médiaállományokat. |
A Periophthalmus a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályához, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjéhez, a gébfélék (Gobiidae) családjához és az iszapugró gébek (Oxudercinae) alcsaládjához tartozó nem.
Azon kevés halféléhez tartoznak, amelyek jól elboldogulnak a szárazföldön is (természetesen vízközeli, az árapály-jelenség érintette élőhelyeken).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedésük
A Periophthalmus-fajok elterjedési területe Afrika körüli trópusi és szubtrópusi vizekben, az Indiai-óceánban és keletre Indonéziáig és Ausztráliáig terjed. Különösen gyakoriak a mangrovemocsarakban, mert szárazon és vízben is tudnak élni. E halak nem veszélyeztetettek, mert nincs gazdasági hasznuk, és életterüket csak néhány területen fenyegeti veszély.
[szerkesztés] Megjelenésük
A halak hossza 15-20 centiméter. A nem fajainak hosszúkás, izmos teste és nagy kimagasodó, dülledt szeme van, amelyet vastag, átlátszó bőrréteg véd. Meghosszabbodott, izmos mellúszóival-amelyeket lábnak is tud használni-akár 60 centiméteres ugrásokra is képes. Egyes fajoknak nincsenek hátúszóik, más fajok hímjeinél ezek nagyok és élénk színűek lehetnek. A hasi úszók sok fajnál lábszerű függelékké alakultak, más fajoknál tapadókorongot képeznek. A szemek nagyok, kerekek, üregükbe süllyeszthetők és széles látómezőt fognak be.
[szerkesztés] Életmódjuk
A Periophthalmus-fajok magányosan az iszapfészkekben laknak. A kisebb fajok tápláléka algák és apró víziállatok, míg a nagyobb fajoké kis rákok, rovarok és kis halak. Az állatok 5 évig élnek.
[szerkesztés] Szaporodásuk
A párzási időszak májustól júliusig tart. A nőstény több száz ikrát rakhat a hím üregébe. A kikeléshez 2-3 hét kell, hogy elteljen.
[szerkesztés] Rendszerezés
A nembe az alábbi fajok tartoznak:
- Periophthalmus argentilineatus (Valenciennes, Cuvier & Valenciennes, 1837)
- Periophthalmus barbarus (Linnaeus, 1766) - szinonimája: Gobius barbarus (Linnaeus, 1766)
- Periophthalmus cantonensis (Osbeck, 1765)
- Periophthalmus chrysospilos (Bleeker, 1852)
- Periophthalmus gracilis (Eggert, 1935)
- Periophthalmus kalolo (Lesson, 1831)
- Periophthalmus magnuspinnatus (Lee, Choi & Ryu, 1995)
- Periophthalmus malaccensis (Eggert, 1935)
- Periophthalmus minutus (Eggert, 1935)
- Periophthalmus modestus (Cantor, 1842)
- Periophthalmus novaeguineaensis (Eggert, 1935)
- indiai törpegéb (Periophthalmus novemradiatus) (Hamilton, 1822)
- Periophthalmus pearsei (Eggert, 1935)
- Periophthalmus sobrinus (Eggert, 1935)
- Periophthalmus spilotus (Murdy & Takita, 1999)
- Periophthalmus variabilis (Eggert, 1935)
- Periophthalmus walailakae (Darumas & Tantichodok, 2002)
- Periophthalmus waltoni (Koumans, 1941)
- Periophthalmus weberi (Eggert, 1935)
[szerkesztés] Források
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Wikifajok
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
