Perifériás vénakanül

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A perifériás vénakanül[1] vagy branül a B. Braun Magyarország cég[2] találmánya, a kanülök[3] családjába tartozik. A branül név a termék fantázianevéből, a Braunüle-ből származik.

A vénakanül felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mandrin vagy vezetőtű: a véna punkciójára és a branül vezetésére szolgál;
  • a cső műanyagból készül (teflon), röntgennel kimutatható, ennek az esetleges beszakadásoknál van jelentősége.

A vénakanül használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megfelelő fertőtlenítés után a véna felett tompaszögben pungálnak. Mikor az ablakban megjelenik a vér, a branült kb. 2 milliméterrel feljebb tolják. Ezután a műanyag rész a rögzítőszárnyak segítségével a vénába tolják, közben a mandrin helyzete változatlan. Miután a műanyag csövecske teljesen a vénában van, a mandrint eltávolítják, a csatlakozó részre infúziós szereléket csatlakoztatnak vagy a ledugaszolják a branült és feltöltik steril folyadékkal (heparinos oldat, 0,9%-os konyhasó-oldat stb.). Végül megfelelően rögzítik a bőrhöz.

Szövődmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A branül körülbelül 72 órán át maradhat egy helyen. Ha tovább a vénában hagyják, vénagyulladás lehet a következménye.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Port-Kanül-Branül (magyar nyelven). Kislexikon
  2. B. Braun Magyarország (magyar nyelven)
  3. Dr Friedman Gábor: Vénás kanülök alkalmazása (magyar nyelven)

Csatlakozó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]