Percy Williams Bridgman

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Percy Williams Bridgman

Percy Williams Bridgman (Cambridge, Massachusetts, 1882. április 21.Randolph, New Hampshire, 1961. augusztus 20.) amerikai kísérleti fizikus.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1900-tól a Harvard Egyetemen tanult, 1905-ben M. A. fokozatot, 1908-ban doktorátust szerzett. Tanulmányait befejezve a kísérleti fizika útjára lépett. Útmutatásai alapján új geológiai iskola fejlődött ki, amely a nagy nyomásokon és hőmérsékleteken végzett kísérletekre alapult. 1919-ben a Harvard rendes professzora, 1926-ban "Hollis"-, majd 1950-ben "Higgins"-professzor.

Tudományos álláspontja.[forrás?] Csak annyiban van értelme a fizikai fogalmak értelmezésének, amennyiben lehetséges a megfigyelésük.

Kutatási területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1908-ban kezdte meg a statikus nagy nyomásokra vonatkozó kísérleteit. Kutatásait elősegítve a speciális berendezések jó részét magának kellett megalkotnia. Legfontosabb találmánya egy speciális tömítés, amelyben a nyomás mindig nagyobb, mint a nyomás alatti folyadékban, így az elzárás öntömítő. Felfedezte, hogy egy bizonyos átmeneti nyomáson a céziumban átrendeződnek az elektronok.

Írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több mint 260 cikket tett közzé, és 13 könyve jelent meg.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elődje:
Charles Greeley Abbot

Rumford Érem
1917

Utódja:
Theodore Lyman

Elődje:
Theodore Lyman

Elliott Cresson Érem
1932

Utódja:
Walther Bauersfeld