Pellet Ödön

Pellet Ödön
Született	1833. március 21. Bodajk
Elhunyt	1896. március 7. (62 évesen) Székesfehérvár
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	teológiai doktor, apát-kanonok, egyházi író
Sablon • Wikidata • Segítség

Pellet Ödön (Bodajk, 1833. március 21. – Székesfehérvár, 1896. március 7.) teológiai doktor, székesfehérvári apát-kanonok, egyházi író.

Élete

Pellet Antal, Battyhányi Imre gróf uradalmi felügyelője és Pfundstein Karolina fia. A gimnázium hat osztályát Székesfehérvárt végezte. Tanárai közül fő befolyással volt reá Szvorényi József. Bölcseleti tanulmányait 1849-től Győrött hallgatta. 1852-ben a székesfehérvári papnevelőbe lépett és a bécsi egyetemre küldték. 1855. augusztus 5-én pappá szenteltetett és Szigetújfaluban lett segédlelkész, ahol mintegy három évet töltött és a hittudományi tanulmányokon kívül, különösen a német irodalom klasszikus termékeinek bővebb tanulmányozásával foglalkozott. 1858-ban ismét Bécsben a felsőbb papnevelő-intézetben tanult és 1860. június 28-án teológiai doktorrá avatták. Ekkor egyházmegyéjébe visszatért, ahol szülőföldére küldték segédlelkésznek, de innét csakhamar bölcselettanárrá nevezték ki a székesfehérvári papnevelőbe; 1862-ben császári és királyi udvari káplán, 1866-ban az egyházi jog és történelem tanára és egyházi bíráló lett. 1869. május 31-én Székesfehérvár belvárosi plébánossá választották meg és ugyanazon nap a püspök a székesegyházi kerület esperesévé rendelte. A pesti magyar királyi egyetem fölvette teológiai doktorai sorába. 1876. július 18-án székesfehérvári kanonok és később apát lett.

Költeményeket és cikkeket írt a Családi Lapokba, a bécsi Wandererbe (az iskolákba a magyar nyelv behozatalát sürgető cikkek), a Katholikus Néplapba (1865-1867. Becket Tamás, Pauer János kanonok, Jekelfalusy Vincze püspök), a Religióba (1865. A titkos házasságok, 1867. Az érvénytelen házasságok újból való megkötése, A házasságban való beleegyezés megújítása, A felmentvények végrehajtása); a Katholikus Lelkipásztorba (1866-tól 30-nál több egyházi beszéde); több ismertetést és bírálatot közölt az egyházi lapokban.

Munkái

• Szent beszéd, melyet Darázsy István első sz. miséje alkalmával júl. 27. a székesfehérvári főtemplomban elmondott. Székesfehérvár, 1863.
• Homilia Ő felsége nevenapján. Uo. 1863.
• Szent beszéd, mely 1863. évi sz. József napján tartatott. Uo. 1863.
• Hit- és erkölcstani kath. nagybőjti beszédek a tékozló fiúról. Uo. 1864.
• Homilia három király napjára. Uo. 1865.
• Homilia. Pünkösd után XIX. vasárnapra. Uo. 1865.
• Kézikönyv a megyei zsinatokra. Uo. 1865.
• Homilia három király napjára. Uo. 1865.
• Népszerű egyházi beszéd, mely 1866. évi újév napján a fehérvári székesegyházban tartatott. Uo. 1866.
• Népszerű homilia Karácson ünnepére. Uo. 1868.
• Lelkipásztori szózat híveimhez. Uo. 1870.
• Egyházi beszéd, melyet szent István első apostoli királyunk ünnepén Bécsben 1870. aug. 21. tartott. Bécs, 1870.
• Az Isten és vallásnélküli emberek-, családok- és államokról ... Szent István napján Budán 1871-ben. Székesfehérvár, 1871. (Németül. Uo. 1871.).
• Egyházi beszéd, Meszlényi Károly első szt. miséje alkalmával a velenczei (Fehérmegye) községben. Uo. 1871.
• Egyházi beszéd Radnich Imre székesfehérvári apát-kanonok ... aranymiséje alkalmával. Uo. 1872.
• Két évi folyam Mária-beszédek. Buda, 1873.
• Egyházi beszéd szent István napjára 1873-ban Bécsben. Uo. 1873.
• Primicia beszédek. Székesfehérvár, 1876.
• A kereszténység a civilizatió édes anyja. Szent Istvánnapi szent beszéd. Uo. 1877.
• A keresztény vallás csodás hatásáról. Egyházi beszéd, melyet Nagyasszony ünnepén 1882. évben a székesfehérvári székesegyházban mondott. Uo. 1882.
• Magdolna Jézus lábainál. Egyházi beszéd Nagyasszony ünnepén. Uo. 1883.
• Megnyitó beszéd, melyet a székesfehérvári egyházmegyei r. k. tanító-egyesület alakuló nagy közgyűlésén 1883. jún. 20. tartott. Uo.
• Mária mennyei dicsősége arányban áll a földön nyert kegyelmekkel. Egyházi beszéd, melyet 1884. év Nagyasszony ünnepén a székesfehérvári székesegyházban mondott. Uo. 1884.
• A keresztény nő fensége hivatásáról. Egyházi beszéd, melyet 1885. év Nagyasszony ünnepén a székesfehérvári székesegyházban tartott. Uo.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Bokor József (szerk.). Pellet, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

További információk

• Magyar Írók Névtára. (Életrajzi és könyvészeti adatok gyűjteménye.) Különféle kútfőkből szerkesztették: Moenich Károly, Székesfejérvár szab. kir. városi levéltár-őr és dr. Vutkovich Sándor tanár s a "Pozsonyvidéki Lapok" szerkesztője. Pozsonyban, 1876. Nirschy Ferenc ny.