Peled-maréna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Peled-maréna
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Lazacalakúak (Salmoniformes)
Család: Lazacfélék (Salmonidae)
Alcsalád: Marénaformák (Coregoninae)
Nem: Coregonus
Faj: C. peled
Tudományos név
Coregonus peled
(Gmelin, 1789)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Peled-maréna témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Peled-maréna témájú médiaállományokat.

A Peled-maréna (Coregonus peled) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályához, ezen belül a lazacalakúak (Salmoniformes) rendjéhez és a lazacfélék (Salmonidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Peled-maréna Szibéria tavaiban és a nagy folyók alsó szakaszában él. Egészen a Balti-tengerig megtalálható.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alakja: A hal zömök, viszonylag magas hátú és heringszerű testű. Kis feje és hegyes orra van. A pikkelyek nagyobbak, mint a lazacformáké, oldalvonala teljes. A hátúszó és a mélyen kimetszett farokúszó között zsírúszó van. A keskeny szájnyílás a szem elülső szegélyéig ér, végállású. Az első kopoltyúíven 44-68 (többnyire körülbelül 50) kopoltyútüske van.

Színezete': Hátának színe a kékeszöldtől a sötétzöldig változik, hasa és oldalai ezüstszínűek.

Mérete: A táplálékszegény vizekben élő törpe alakok 15-20 centiméter hosszúak. Az átlagos hosszúság 30-40 centiméter. A szibériai vizekben többnyire 60-70 centiméter, maximum 75 centiméter. Testtömege 13.8 kilogramm is lehet.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tápláléka apró gerinctelenek: férgek, rovarlárvák és planktonrákok, a nagyobb példányok halakat is fognak.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Peled-marénák július-augusztusban kezdenek vándorolni, és a folyók alsó szakaszán keresik azokat a lapos kavics- és homokpadokat, ahol a helytől változóan szeptembertől novemberig ívnak. Egy-egy nőstény akár 105 000 ikrát is rakhat. Ezt követőleg újra lefelé vonulnak. Az ivadék egyéves korig az ívóhelyen marad, és csak ezután vándorol a folyó torkolatvidékére.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]