Pedagógia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pedagógiai módszerek és munkaformák szócikkből átirányítva)
 Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen.
További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Pedagógia
neveléstudomány
Comenius: Opera didactia (Amszterdam, 1657)
Comenius: Opera didactia
(Amszterdam, 1657)
Tárgyaa különböző korcsoportú emberek tanításának és taníthatóságának lehetőségei, módszerei, eszközei, és ennek gyakorlati felhasználása
Ágai
Jelentős művelőiErasmus, Comenius, Pestalozzi, Rousseau, Herbart
Jelentős kézikönyvei(szerk.) Nagy–Bencédy–Kiss–Ágoston: Pedagógiai lexikon I–IV. (Budapest, 1976–1979)
alkalmazott társadalomtudományok

A pedagógia egy kettős arculatú tudomány. Egyrészt kutató, vagyis a különböző korcsoportú emberek tanításának és taníthatóságának lehetőségeit, módszereit, eszközeit leíró és feltáró tudomány, másrészt alkalmazott tudomány, vagyis a kutatás során nyert tapasztalatokat a nevelés és oktatás folyamatában alkalmazva értékeket és tudást származtat át a tanulóknak.

A pedagógia elnevezés a görög peidagógosz szóból származik. Így hívták az ókori Görögországban azokat a (többnyire rabszolga) személyeket, akik iskolába kísérték a gyerekeket.

A pedagógiával szoros együttműködésben lévő határ- és résztudományok: didaktika, neveléstörténet, játékpedagógia stb.

Kritikai felfogás[szerkesztés]

Szemben a pedagógia fentebb kifejtett elméletével, a kritikai pedagógiában nem valamiféle tudományról van szó, hanem a felnőttek és a gyerekek kapcsolatáról. Ebben a kapcsolatban sok minden történhet. A felnőttek megpróbálhatják a gyerekeket engedelmességre „nevelni”, vagy céljuk az, hogy a felnövőkből kritikus és kreatív emberek legyenek, akik képesek a világ problémáival szembenézni. Amikor az ember a fenti pedagógiadefiníciót olvassa, akkor látja, hogy az ún. szocializmus a pedagógiában milyen mély nyomokat hagyott.

Pedagógiai módszerek és munkaformák[1][szerkesztés]

  1. Önértékelés
  2. Önellenőrzés
  3. Kooperatív csoportmunka
  4. Drámapedagógia
  5. Verseny
  6. Játék (pedagógiai módszer)
  7. Páros munka
  8. Önálló egyéni munka
  9. Differenciált egyéni munka
  10. Differenciált csoportmunka
  11. Frontális osztálymunka
  12. Frontális feladatadás
  13. Frontális magyarázat
  14. Versszínház a Suliban

Képzést indító felsőoktatási intézmények[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Szabó Mária (szerk.) A jövő előszobája, tanulmányok a közoktatás kezdőszakaszáról: Pillantás az osztályterembe [1] Archiválva 2008. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben

Magyar nyelvű pedagógiai művek[szerkesztés]

Régebbi pedagógiai kézikönyvek[szerkesztés]

  • Szilasy János: A' nevelés' tudomány, Buda, 1827 (reprint kiadás: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 1998)
  • Garamszeghy Lubrich Ágoston: Neveléstudomány I-IV.: Általános neveléstan, Különös neveléstan, Általános tanítástan, Különös tanítástan, Rudnyánszky A. Könyvnyomdája, 1871
  • Erdődi János: Neveléstan, "Pannonia"-Könyvnyomda és Kiadó-Részvénytársaság, Kassa, 1882
  • Felméri Lajos: A neveléstudomány kézikönyve, Kolozsvár, 1890
  • Weszely Ödön: Pedagógia: nevelés és tanítástan, Stampfel-féle Könyvkiadó, Budapest, 1905, 167 p (reprint kiadás: Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, 167 p)
  • Imre Sándor: Neveléstan, Budapest, é. n. [1928] (reprint kiadás: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 1995)
  • Huszár Győző: Neveléstan, szerzői kiadás, Budapest, 1934

Pedagógiai lexikonok[szerkesztés]

  • (szerk.) Verédy Károly: Paedagogiai encyclopedia különös tekintettel a népoktatás állapotára (A neveléstudomány szótára – Segédkönyv tanítók, nevelők, szülők és iskolai elöljárók számára), Athenaeum R.-T. Kiadása, Budapest, 1886
  • Kőrösi Henrik – Szabó László: Az elemi népoktatás enciklopédiája I–III., Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1911–1915
  • (szerk.) Fináczy Ernő – Kornis Gyula – Kemény Ferenc: Magyar Pedagógiai Lexikon I–II., Révai Irodalmi Intézet, Budapest, 1933–1934
  • (szerk.) Nagy Sándor – Bencédy József – Kiss Árpád – Ágoston György: Pedagógiai lexikon I–IV., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976–1979, ISBN 963-05-0850-8
  • (szerk.) Báthory Zoltán – Falus Iván: Pedagógiai Lexikon I–III., Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1997, ISBN 963-814-644-3

Pedagógiatörténetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Pedagogy
A Wikimédia Commons tartalmaz Pedagógia témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pedagógia&oldid=26253576”