Pavel Andrejevics Fedotov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pavel Andrejevics Fedotov
Pavel fedotov 1815 1852.jpg
Pavel Fedotov önarcképe (1840)
Született
1815. június 22.
Moszkva
Elhunyt
1852. november 14. (37 évesen)
Szentpétervár
Foglalkozása művész
festő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pavel Andrejevics Fedotov témájú médiaállományokat.
A kis özvegy (1851)

Pavel Andrejevics Fedotov (oroszul: Павел Андреевич Федотов; Moszkva, 1815. július 4.Szentpétervár, 1852. november 26.) orosz realista festő, az orosz életképfestészet egyik kiemelkedő egyénisége.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katonacsaládban született, maga is katonai pályára lépett, hamar haladt előre a katonai ranglétrán, de 1844-ben, éppen kapitánnyá való előléptetése előtt kilépett a katonai szolgálatból, hogy csak a rajzolásnak és festésnek szentelhesse minden idejét. Már fiatalon sokat rajzolt, festett szabadidejében, fuvolán is játszott, verseket is írt, korán jelentkeztek művészi hajlamai. Amikor zászlósként Szentpétervárra helyezték a finn ezredhez, akkor esténként járt a Képzőművészeti Főiskolára.

Első nagy sikerét Mihail Romanov nagyherceg portréjával aratta. Katonatársairól is kiváló grafikákat készített. 1844-től a festészet lett az ő hivatása. Sokat gyakorolta a rajz és a festés technikáját, először akvarelleket festett, az 1840-es évek közepén áttért az olajfestésre. Kitűnő megfigyelő volt és kritikus szemmel, sokszor éles szatírával vagy humoros formában ábrázolta a körötte működő társadalmat rajz- és szépiasorozatokban.

Mindig az ő saját megfigyeléseit szerette volna megrajzolni és megfesteni, de ez nem volt összeegyeztethető a megélhetéssel. Gyakran komoly megélhetési gondokkal küzdött, s közben alkotta az orosz életképfestészet remekeit. Úgy érezte, hogy ő nemcsak portré-festésre és csata-jelenetek festésére alkalmas művész, hanem sokkal több, egyetemesebb mondanivalója van. 1849-ben és 1950-ben sikeres kiállításai voltak Szentpéterváron. Valami olyan kezdődött vele az orosz festészetben, amely addig nem volt, az ő festészete mintegy bevezette az orosz művészet aranykorát, ahogyan a 19. század második felének orosz művészetét szokás nevezni.

1845-49 közt kapcsolatba került egy liberális értelmiségi csoporttal, így állami üldöztetésnek is ki volt téve, amely nagyon megviselte. Utolsó éveiben gyengült a látása, magas vérnyomás s zavarodottság jelei mutatkoztak nála, elhelyezték kórházban, de állapota csak tovább romlott. 1852-ben meghalt, művészbarátai az Alexandr Nyevszkij kolostor temetőjében helyezték örök nyugalomra, mindössze 37 évet élt.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az őrnagy leánykérőben (1848)

1976-ban az Állami Tretyjakov Galéria emlékbélyegeket bocsájtott ki rajtuk a festő egy-egy alkotásával, köztük Válogatós menyasszony, Az újdonsült gavallér, Egy arisztokrata reggelije. Legtöbb művét a Tretyjakov Galéria őrzi, itt őrzik az 1848-ból való egyik leghíresebb életképét, Az őrnagy leánykérőben címűt is. A szobabelsőben a család tesz-vesz, a menyasszonynak való elfutna, de anyja visszatartja ruhájánál fogva, a vőlegényjelölt őrnagy a nyitott ajtóban áll magabiztosan.

Művei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ki hogy ül le
  • Fidelka betegsége
  • Az újdonsült gavallér (1846)
  • A válogatós menyasszony (1847)
  • Az őrnagy leánykérőben (1848)
  • Az arisztokrata reggelije (1849)
  • A kis özvegy (1851)
  • Újra, megint újra (1850-52 közt)

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pavel Andrejevics Fedotov témájú médiaállományokat.