Paul Valéry

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paul Valéry
Paul Valéry.jpg
Paul Valéry
Élete
Született 1871. október 30.
Séte, francia
Elhunyt 1945. július 20. (73 évesen)
Párizs, francia
Nemzetiség francia
Pályafutása
Első műve Album des vers anciens (magyarul: Régi versek albuma, 1920)
Hatottak rá Stéphane Mallarmé
André Gide
Hatása Rainer Maria Rilke
André Breton
Firma Valery Paul.jpg
Paul Valéry aláírása

Paul Valéry (Sète, 1871. október 30.Párizs, 1945. július 20.) francia költő, esszéíró, a 20. századi francia költészet kimagasló egyénisége.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Paul Valéry a délfrancia Sète városában született 1871. október 30-án.

Középiskoláját Montpellier városában végezte, majd jogi tanulmányokat folytatott.

1891-ben bemutatták Stéphane Mallarmé költőnek, akit bálványozott. A Hadügyminisztérium munkatársa volt, majd 1922-ig a Havas hírügynökségnél dolgozott, ezután az irodalomból tartotta el magát. 1925-től a Francia Akadémia tagja, 1938-tól a Collège de France tanára lett. Tevékenyen részt vett a Népszövetség munkájában, megbízottként Magyarországon is járt. Fiatalon nagyon termékeny költő volt, versei 1889-1892 között különböző folyóiratokban jelentek meg, majd 1892-ben hirtelen lemondott a versírásról.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai verseit később erősen megválogatta és gyökeresen átdolgozta - a parnasszisták és Stéphane Mallarmé hatásától akart szabadulni -, és csupán 1920-ban adta ki André Gide ösztönzésére a Régi versek albuma című kötetében. Valéry első költői korszaka lezárulása után még megírta a Bevezetés Leonardo da Vinci módszerébe (1895) című esszéjét, az Egy este Teste úrral (1896) című novellisztikus filozófiai riportját, és A német hódítás (1897) című politikai tanulmányát, majd két évtizedre elhallgatott. 1917-ben tért vissza az irodalomhoz az Ifjú Párka című terjedelmes költeményével, amely a Varázslatok (1922) című kötettel együtt a francia líra élvonalába emelte. Ez a költemény Rilkére is nagy hatást tett. A kortárs, főként fiatal írókra is hatott, így elsősorban az induló dadaistákra és szürrealistákra (Breton első mestere volt), rájuk azonban elsősorban személyiségével gyakorolt befolyást. A Varázslatok után Valéry költészete ismét elnémult. Nagy számban jelentette meg azonban esztétikai, politikai, filozófiai esszéit, dialógusait.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Album des vers anciens (magyarul: Régi versek albuma, 1920)
  • Introduction á la Méthode de Léonard de Vinci (magyarul: Bevezetés Leonardo da Vinci módszerébe (1895, esszé)
  • La Soirée avec Monsieur Teste (magyarul: Egy este Teste úrral, 1896, novellisztikus filozófiai riport)
  • La Conquéte allemande (magyarul: A német hódítás, 1897, politikai tanulmány)
  • Jeune Parque (magyarul: Az ifjú Párka, 1917)
  • Charmes (magyarul: Varázslatok, 1922, verseskötet)
  • L'Áme et la danse (1923, magyarul: Lélek és tánc, 1973, aforizmák)
  • Eupalinos ou l'architecte (1923) (magyarul: Eupalinos vagy az építész, 1973, dialógus)
  • Variété (magyarul: Változatok, 1924-1944, esszé)
  • Mon Faust (magyarul: Az én Faustom (1946, lírai dráma)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Világirodalmi lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Ki kicsoda a világirodalomban? (1975-ig), Könyvkuckó, Budapest 1999 ISBN 9-638157-90-9
  • Világirodalmi kisenciklopédia I–II. Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-184-9
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Valéry témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Paul Valéry témában.