Pattantyús-Ábrahám Géza
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Pattantyús-Ábrahám Géza (Selmecbánya, 1885. december 11. – Budapest, 1956. szeptember 29.) akadémikus professzor, nemzetközileg elismert tudós, a gépészet egyik kiemelkedő személyisége. A gépek szinte áttekinthetetlen sokaságának rendszerezője, a magyar gépészeti szakirodalom gazdagítója, sokoldalúan képzett, művelt közéleti ember.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
1885. december 11-én született Selmecbányán. Illaván járt elemi iskolába. Budapesten érettségizett a katolikus főgimnáziumban 1903-ban, majd 1907-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett a József Műegyetemen. Ezután Zipernowsky professzor mellé került tanársegédnek az elektrotechnikai tanszékre. 1910-ben tanulmányutat tett Németországba, Angliába, Belgiumba és az Egyesült Államokba. Hazatérte után folyamatosan oktatott a József Műegyetemen. 1912-től a II. Gépszerkezettani Tanszék adjunktusaként tevékenykedett, majd 1930-ban kinevezték műegyetemi nyilvános rendes tanárnak a III. Gépszerkezettani Tanszékre. A tanszéket később Vízgépek Tanszékének (http://www.hds.bme.hu) nevezték el.
A tanszéket Bánki Donát alapította 1899-ben, a tanszék neve Hidraulikai és Hidrogépek Tanszék volt. Elsõ professzora Bánki Donát volt, akinek nevét határturbinájának elméleti kidolgozása tette ismertté. A kiváló konstruktőr feltaláló (porlasztó, motorok) Bánki 1922-ben hunyt el és csak 1930-ban került professzor a Tanszék élére Pattantyús Ábrahám Géza személyében, aki a műszaki felsőoktatásnak Magyarországon máig is legnevesebb mérnökpedagógusa volt.
1956-ban bekövetkezett haláláig számos könyvvel gazdagította a magyar műszaki irodalmat, azonkívül kiterjesztette a tanszék tudományos kutatási profilját a pneumatikus anyagszállítás, kétfázisú áramlások irányába.
Pattantyús-Ábrahám Géza mérnökgenerációk nevelője, a "Pattantyús-iskola" megteremtője volt. Számos tankönyvet írt, legjelentősebb a Gépek üzemtana, amely tizennégy kiadást ért meg.
Tudományos munkáját a gyakorlattal való szoros kapcsolat jellemezte. A dugattyús szivattyúk légüstjének méretezésére kidolgozott eljárását az egész világon Pattantyús-módszerként ismerik.
1952-ben Kossuth-díjat kapott.
Pattantyús-Ábrahám Gézáról, a Műegyetem legendás professzoráról számos anekdota kering:
- Az utcán posztoló rendőr arra lesz figyelmes, hogy késő este, a Műegyetem kerítésén sorra másznak át hallgatóforma fiatalemberek. A rendőr kérdésére mindegyik így védekezik:
- — A Patyi bácsinál vizsgáztam.
- Amikor úgy éjfél felé egy idős úr is igyekszik kifelé a kerítésen át, a rendőr dühösen rászól:
- — Remélem, nem azt akarja mondani, hogy maga is a Patyi bácsinál vizsgázott.
- — Nem kérem, én vagyok a Patyi bácsi.
[szerkesztés] Főbb művei
- Emelőgépek (Bp., 1927)
- Áramkörök (Bp., 1942)
- A gépek üzemtana (Bp., 1944)
- Felvonók (Bp., 1945)
- Gépészeti lengéstan (Bp., 1952)
[szerkesztés] Irodalom
- Pattantyús Á. G. (1983): A gépek üzemtana, Műszaki Könyvkiadó, 1983, Budapest ISBN 963-10-4808-X
- Pattantyús Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve 1.-11. Műszaki Könyvkiadó, Budapest
- Pattantyús Á. G. (1959): Gyakorlati áramlástan. Egyetemi tankönyv. Tankönyvkiadó, Budapest
