Paszlavszky Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Paszlavszky Sándor (Deregnyő, Zemplén megye, 1850. augusztus 31.Budapest, 1899. november 24.) római katolikus plébános.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Tanulását szülőhelyén, a deregnyői református elemi iskolában kezdte, majd Sátoraljaújhelyben és Ungvárt folytatta; a gimnázium VII. osztályát szintén Ungvárt végezte, a VIII. osztályt Kassán a prémontrei főgimnasiumban mint kassai e. m. papnövendék. A hittudományok elvégzése és felszenteltetése után négy évig káplánkodott és pedig Bodrogkeresztúrban, Göncön és Abaújszántón, szabadidejét pedig az irodalommal való foglalkozásra fordította, melyet már, a papnevelőintézetben fennálló magyar egyházirodalmi iskola vezetését viselve is gyakorolt. 1878. június 1-jén püspöki engedéllyel vásonkeői gróf Zichy Rezső gyermekeihez, Béla- és Jakabhoz, nevelőnek ment, amely állásban 1886-ig megmaradt; majd három évig Újhelyben volt hitoktató, 1889-ben Szerencsen plébános lett.

Munkái [szerkesztés]

  • Hymnus, Aranyszájú szent Jánoshoz. Kassa, 1871. (Pályadíjat nyert mű).
  • Alkalmi hangok. U. ott, 1873. (Pályanyertes mű).
  • Örömhangok Schuster K. kassai püspök székfoglalója. U. ott, 1877.
  • Nogáll János és az erővel teljes magyar nyelv. Bpest, 1882.
  • Eszméltető sorok. (Szent képek alatt). Bpest, 1884.
  • Gyermeki bizalom. Schrobenhausen, 1885. Képpel.
  • B. Várkonyi Amade Antal XVIII. századbeli ismeretlen költő. Bpest, 1885. (Különnyomat a Figyelőből).
  • A kath. főpapok- és főuraknak a középiskolai törvényjavaslatnak felsőházi tárgyalása alkalmával mondott beszédei. U. ott, 1885. (Előszó, Bevezetés.).
  • A hol a pálinka járja. Oktató elbeszélés a magyar nép számára, paprikás versekben. Három képpel. U. ott, 1889.

Kéziratban [szerkesztés]

Mi Atyánk. Elbeszélések és költemények az ifjak és öregek számára, Braun Izabella után a magyar viszonyokhoz alkalmazva; Oltár és Lant cz.; Szent beszédek; Szemle ifjúsági irodalmunk mezején; Tanulmányok.

Álneve és jegye [szerkesztés]

Laborcz és P. S (1872-től a Magyar Államban, Lehel Kürtjében, Katholikus Világban, Religióban, Összetartásban, Figyelőben és a Magyar Nyelvőrben); de névtelenül is jelentek meg cikkei.

Források [szerkesztés]