Pascal Paoli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Pascal Paoli

Pascal Paoli (Pasquale) (Morosaglia, Korzika, 1725. április 6. – London környéke, 1807. február 5). korzikai szabadsághős.

[szerkesztés] Életpályája

Apja tábornok volt, aki 1702-ben a sziget függetlenségét Genova és Franciaország ellenében megvédelmezte (1756-ban Nápolyban halt meg). Pascal atyjával 1739-ben Nápolyba költözött, ahol a katonai intézetbe került. 1753-ban visszatért hazájába, hogy részt vegyen a Genova ellen folytatott szabadságharcban. A hazafias párt 1755-ben a sziget főkapitányává megválasztotta. Tábornagyi állásában szerencsésen harcolt Genova ellen, sőt egy kis tengeri hajóhad élén Genova tengeri kereskedelmén csorbát ütött. Azonfelül törvényeket hozatott (nevezetesen a vérbosszú ellen), iskolákat alapított s előmozdította a földmívelést. Miután Genova 1768-ban lemondott Korzikáról a franciák javára, Paoli eme újabb és hatalmasabb ellenséggel szemben is dacolt még egy évig, mígnem a Ponte-Nuovo mellett vívott szerencsétlen csata után Angliában volt kénytelen menedékhelyet keresnie. Miután a francia nemzetgyűlés 1789-ben Mirabeau javaslatára őt és számkivetésben élő honfitársait visszahivta, Paoli Párizsba jött és megkapta XVI. Lajostól Bastia kormányzóságát, 1790-ben a korzikaiak a nemzeti gárda és a közigazgatás élére állították. XVI. Lajos kivégzése után kivált a sziget demokratikus pártjából és miután ezért a konvent árulással vádolta, nyíltan kitűzte a lázadás zászlaját. Az angolok segítségével kiűzte a franciákat s a Cortében 1794. június 10-én tartott gyűlésen helyreállította a régi alkotmányt és Korzika koronáját Angolország királyának ajánlotta fel. Számításaiban azonban csalódott, mert az angol király hitelt adott Carlo Andra Pozzo di Borgo rágalmainak, és nem őt nevezte ki a sziget alkirályává. Paoli 1796-ban újra Londonba költözött és a parlament elé vitte panaszát, de ezzel semmit nem ért el. Hazájának tanügyi célokra tetemes összegeket hagyott hátra.