Parti delfin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Parti delfin
A faj emberhez viszonyított mérete
A faj emberhez viszonyított mérete
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Cetek (Cetacea)
Alrend: Fogascetek (Odontoceti)
Család: Delfinfélék (Delphinidae)
Nem: Sotalia
Faj: S. fluviatilis
Tudományos név
Sotalia fluviatilis
(Gervais & Deville, 1853)
Elterjedés
Elterjedési területe (kékkel)Elterjedési területe (kékkel)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Parti delfin témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Parti delfin témájú kategóriát.

A parti delfin, más néven folyami gadamu vagy helyi nevén tucuxi (Sotalia fluviatilis) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjébe és a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó faj.

Sokáig 5 különálló fajnak hitték (S. brasiliensis, S. fluviatilis, S. guianensis, S.pallida, S. tucuxi), de ezeket jelenleg csupán életkor szerinti és színváltozatoknak tartják.

Más rendszerek viszont két fajra bontják a folyami delfint és csak az Amazonas folyórendszerben élő egyedeket sorolják a Sotalia fluviatilis fajba. Az Atlanti-óceán part menti vizeiben Nicaraguától délre egészen Brazíliáig élő populációkat egy különálló fajba különítik el Sotalia guianensis néven.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Amerika északkeleti és Közép-Amerika keleti sekély, part menti vizei és folyói.

Sós- és édesvizekben egyaránt előfordul. Tengerparti elterjedése a brazíliai Florianapolis-tól északi irányba messze a Karib-tenger-i Panamáig húzódik, nemrég fedeztek fel egy rezidens populációt a nicaraguai Leimus-lúgában 800 km-rel északabbra az eddig ismert élőhelyeitől. Előfordul a karib-szigetek környékén és a venezuelai Maracaibói-öbölben. A folyami állatok a torkolattól kb. 250 km-re hatolnak fel az Orinocoban és 2500 km-re az Amazonasban, megfigyelésükre azok a legjobb helyek, ahol egy kisebb folyó a nagyobba ömlik. Főként a folyótorkolatokban, öblökben, mély vizű csatornákban vagy az elárasztott területeken találhatók.

A létét veszélyeztető tényezők: Vadászat, halászat, halászhálóba gabalyodás, élőhelyének tönkretétele.

Megjelenés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyami állatok többnyire világosabbak és kisebbek, mint a part mentén élő egyedek. Mindkét formánál az életkor előrehaladtával a bőr gyakran egyre világosabbá válik. Összetéveszthető a nagyon hasonló palackorrú delfinnel, de a parti delfin kisebb, arcorra hosszabb és háromszögletű hátúszójának csúcsa hajlottabb. Elterjedési területének nagy része fedi a szintén hasonló Amazonasi folyamidelfin-ét, de a parti delfin annál is kisebb és hátúszója feltűnőbb, valamint homlokzsírpárnája kisebb. Elterjedési területének déli részén valószínűleg lehetetlen megkülönböztetni a Sósvízi folyamidelfin fiatal példányaitól. Nagy egyedszámú folyami delfin populációk ellenére, a parti delfin nem áll közeli rokonságban e delfinekkel.

Hátúszó: Középen helyezkedik el.

Felnőtt tömeg: 35-45 kg.

Újszülött mérete: Kb. 70 cm.

Felnőtt mérete: 1,3-1,8 m.

Színváltozatok: Az egyedek és a populációk között rengeteg színváltozat fordul elő.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tápláléka halakból, világító-(krill)ből, vagy egyéb rákokból áll. Általában fél a csónakoktól, de egyes példányokat meg lehet közelíteni. Az elhaladó járművek sodorvizében úszhat, de az orrvizet nem lovagolja meg. Gyakran látható amint kémlelődik, farkát és mellúszóit csapkodja, delfinszerűen úszik. Képes nagyon magasra ugrani (általában oldalára esek vissza), különösen ha megzavarják. Merülése általában rövid (kb. 30 másodperc), ritkán tartózkodik egy percnél tovább a víz alatt. Fürgén úszik. Kis csoportjai gyakran úsznak együtt, ami erős szociális kapcsolatra utal. Átlagosan 2-7 egyedből álló csoportokban élnek, a tengeri változat nagyobb csapotokba is rendeződhet 1-30 egyedet is számlálhat a csoport, ritkább esetekben. Lehet látni folyami delfinekkel együtt táplálkozva és az Amazonasban gyakran társul táplálkozó vízi madarakhoz. Kilégzése a folyami delfinekéhez képest nagyon csendes. A tengeri egyedekből kevés látható amikor a felszínre jönnek, de a folyókban élők többnyire a fejüket és testük elülső részét is a víz fölé emelik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]