Parlagi vipera

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Parlagi vipera
Vipera ursinii macrops.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 1 000 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptili)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Viperafélék (Viperidae)
Alcsalád: Viperaformák (Viperinae)
Nem: Vipera
Faj: V. ursinii
Tudományos név
Vipera ursinii
(Bonaparte, 1835)
Szinonimák
  • Coluber foetidus - Güldenstedt In Georgi, 1801
  • Pelias ursinii - Bonaparte, 1835
  • Pelias berus Var. Ursinii - Cope, 1860
  • Pelias chersea vel Ursinii - Cope, 1860
  • Pelias Renardi - Christoph, 1861
  • Vipera berus var. rákosiensis - Méhely, 1893
  • Vipera ursinii - Boulenger, 1893
  • Vipera renardi - Boulenger, 1893
  • Vipera ursinii var. rakosiensis - Méhely, 1894
  • Vipera ursinii - Boulenger, 1896
  • Vipera renardi - Boulenger, 1896
  • Vipera macrops - Méhely, 1911
  • Vipera ursinii macrops - Bolkay, 1924
  • Vipera (Pelias) ursinii forma trans. rudolphi - Reuss, 1924
  • Acridophaga ursinii - Reuss, 1927
  • Vipera ursinii ursinii - Müller, 1927
  • Coluber ursinoides - Nikolsky, 1927
  • Peilas berus var. uralensis - Reuss, 1929 (nomen nudum)
  • Acridophaga uralensis - Reuss, 1929
  • Vipera berus var. ralosiensis - Werner, 1929
  • A cridophaga (renardi) eriwanensis - Reuss, 1933
  • Vipera ursinii renardi - Schwarz, 1936
  • Vipera ursinii macrops - Schwarz, 1936
  • Acridophaga ursini - Werner, 1938
  • Vipera berus var. renardi - Başoğlu, 1947
  • Vipera ursinii rakosiensis - Knoepffler & Sochurek, 1955
  • Vipera ursinii ebneri - Knoepffler & Sochurek, 1955
  • Vipera ursinii wettsteini - Knoepffler & Sochurek, 1955
  • Vipera orsinii - Ghidini, 1958
  • Vipera ursinii ursinii - Kramer, 1961
  • Vipera ursinii rudolphi - Kramer, 1961
  • Acridophaga eriwanensis - Kramer, 1961
  • Vipera ursinii anatolica - Eiselt & Baran, 1970
  • Vipera ursinii renardi - Saint-Girons, 1978
  • Vipera (Vipera) ursinii ursinii - Obst, 1983
  • Vipera (Vipera) ursinii macrops - Obst, 1983
  • Vipera (Vipera) ursinii rakosiensis - Obst, 1983
  • Vipera (Vipera) ursinii renardi - Obst, 1983
  • Vipera (Vipera) ursinii wettsteini - Obst, 1983
  • Vipera ursinii eriwanensis - Nilson, Andrén & Flärdh, 1988
  • Vipera ursinii graeca - Nilson & Andrén, 1988
  • Vipera ursinii rakoniensis - González, 1991
  • Vipera ursinii - Latifi, 1991
  • Vipera ursinii moldavica - Nilson, Andrén & Joger, 1993[1]
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Parlagi vipera témájú kategóriát.

A parlagi vipera (Vipera ursinii) a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, a kígyók (Serpentes) alrendjébe és a viperafélék (Viperidae) családjába tartozó faj. Számos alfaját írták le, ezek közül többet újabban önálló fajnak tekintenek. Kárpát-medencében honos alfaja a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis).

Tudományos nevét Antonio Orsini (1788–1870) olasz természettudósról kapta, ezért Orsini-vipera néven is ismert.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régebbi rendszerezések szerint nagy elterjedésű faj, amely Franciaország délkeleti részétől egészen a kínai Hszincsiang–Ujgur Autonóm Területig előfordul.[1] Az újabb kutatások viszont a Moldovától keletre élő populációt önálló fajba sorolják sztyeppei vipera (Vipera renardi) néven, amelyet egyes rendszerezések korábban a parlagi vipera alfajának tekintettek Vipera ursinii renardi néven. A délnyugat-törökországi populációkat újabban anatóliai vipera (Vipera anatolica) néven szintén önálló fajnak tekintik.[2][3]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kifejlett példányai 40-50 cm hosszúak, állítólag 60-80 cm-es példányokat is találtak[4]

Alfajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parlagi vipera populációi nagy genetikai változatosságot mutatnak. Az alábbi megkülönböztetések merültek fel a modern szakirodalomban:[1]

  • V. u. ursinii Bonaparte, 1835
  • V. u. eriwanensis Reuss, 1933
  • rákosi viperaV. u. rakosiensis Méhely, 1893
  • sztyeppi viperaV. u. renardi Christoph, 1861
  • V. u. macrops Bolkay, 1924
  • V. u. moldavica Nilson, Andrén & Joger, 1993
  • V. u. graeca Nilson & Andrén, 1988

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c McDiarmid RW, Campbell JA, Touré T. 1999. Snake Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference, vol. 1. Herpetologists' League. 511 pp. ISBN 1-893777-00-6 (series). ISBN 1-893777-01-4 (volume).
  2. A faj Vörös lista-adatlapja
  3. A rakosivipera.hu alfajleírása
  4. Mallow D, Ludwig D, Nilson G. 2003. True Vipers: Natural History and Toxinology of Old World Vipers. Krieger Publishing Company, Malabar, Florida. 359 pp. ISBN 0-89464-877-2.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]