Parlagi vipera
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Sebezhető       |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Vipera ursinii (Bonaparte, 1835) |
||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
|
A parlagi vipera a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, a kígyók (Serpentes) alrendjébe és a viperafélék (Viperidae) családjába tartozó faj. Számos alfaját írták le, ezek közül többet újabban önálló fajnak tekintenek. Kárpát-medencében honos alfaja a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis).
Tudományos nevét Antonio Orsini (1788–1870) olasz természettudósról kapta, ezért Orsini-vipera néven is ismert.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
A régebbi rendszerezések szerint nagy elterjedésű faj, amely Franciaország délkeleti részétől egészen a kínai Hszincsiang–Ujgur Autonóm Területig előfordul.[1] Az újabb kutatások viszont a Moldovától keletre élő populációt önálló fajba sorolják sztyeppei vipera (Vipera renardi) néven, amelyet egyes rendszerezések korábban a parlagi vipera alfajának tekintettek Vipera ursinii renardi néven. A délnyugat-törökországi populációkat újabban anatóliai vipera (Vipera anatolica) néven szintén önálló fajnak tekintik.[2][3]
[szerkesztés] Megjelenése
Kifejlett példányai 40-50 cm hosszúak, állítólag 60-80 cm-es példányokat is találtak[4]
[szerkesztés] Alfajok
A parlagi vipera populációi nagy genetikai változatosságot mutatnak. Az alábbi megkülönböztetések merültek fel a modern szakirodalomban:[1]
- V. u. ursinii Bonaparte, 1835
- V. u. eriwanensis Reuss, 1933
- rákosi vipera – V. u. rakosiensis Méhely, 1893
- V. u. renardi Christoph, 1861
- V. u. macrops Bolkay, 1924
- V. u. moldavica Nilson, Andrén & Joger, 1993
- V. u. graeca Nilson & Andrén, 1988
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ a b c McDiarmid RW, Campbell JA, Touré T. 1999. Snake Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference, vol. 1. Herpetologists' League. 511 pp. ISBN 1-893777-00-6 (series). ISBN 1-893777-01-4 (volume).
- ↑ A faj Vörös lista-adatlapja
- ↑ A rakosivipera.hu alfajleírása
- ↑ Mallow D, Ludwig D, Nilson G. 2003. True Vipers: Natural History and Toxinology of Old World Vipers. Krieger Publishing Company, Malabar, Florida. 359 pp. ISBN 0-89464-877-2.
[szerkesztés] Források
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 20.)
