Paris (növénynemzetség)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Paris
Virágzó Paris polyphylla
Virágzó Paris polyphylla
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Liliomvirágúak (Liliales)
Család: Zászpafélék (Melanthiaceae)
Nemzetség-
csoport
:
Parideae
Nemzetség: Paris
Fajok

Lásd a szövegben

Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Paris témájú kategóriát.

A Paris a liliomvirágúak (Liliales) rendjébe tartozó zászpafélék (Melanthiaceae) családjának egyik növénynemzetsége. Kevesebb mint két tucat lágyszárú növényfaj tartozik ide: a legismertebb közülük a farkasszőlő (Paris quadrifolia). A Paris biodiverzitásának központja Kínában van, képviselőik Ázsiában és Európában őshonosak, erdők lágyszárú-szintjén vagy folyók melletti nedves helyeken fordulnak elő. Egyes Paris-fajokat a hagyományos kínai orvoslásban fájdalomcsillapító és alvadásgátló hatásuk miatt használnak, többek közt a Jünnan Baiyao alkotóelemeként. A népi orvoslásban való felhasználásuk jelentősen csökkentette egyedszámukat.[1]

A nemzetség neve, Paris onnan ered, hogy minden növényi rész négyes alapszámú (lat. par = egyenlő), esetleg a görög mitológiai alak Pariszból.

A nemzetség a Trillium közeli rokona, hagyományosan morfológiai jegyek alapján tesznek különbséget köztük: a Trillium fajainak virágai hármas alapszámúak, míg a Paris fajai 4–11-szirmúak.[2] Egy újabb keletű analízis a Daiswa és Kinugasa nemzetségek fajait is a Paris alá sorolja, bár a génusz pontos leírása még vitatott.[3] A Paris sensu stricto alá csak mintegy 11 faj tartozik.

A nemzetség felosztása:

  • Paris alnemzetség, három fajcsoporttal:
    • Kinugasa fajcsoport (Tatew. & Sutô) Hara: egyetlen faj:
      • Paris japonica (Franch. & Sav.) Franch. (Syn.: Kinugasa japonica (Franch. & Sav.) Tatew. & Suto, Trillidium japonicum Franch. & Sav.)
    • Paris fajcsoport: 5 faj
    • Axiparis fajcsoport H.Li: 5 faj
  • Daiswa alnemzetség (Raf.) H.Li, öt fajcsoporttal:
    • Dunnianae fajcsoport H.Li: 1 faj
      • Paris dunniana H.Léveillé
    • Euthyra fajcsoport (Salisbury) Franchet: 8 faj
    • Marmoratae fajcsoport H.Li: 2 faj
    • Fargesianae fajcsoport H.Li: 1 faj
      • Paris fargesii Franchet
    • Thibeticae fajcsoport H.Li: 1 faj:
      • Paris thibetica Franchet

A Paris nemzetségben két alnemzetség kb. kéttucatnyi faja található meg[4] (A lista nincs fajsorokra osztva):

  • Paris alnemzetség:
    • Paris axialis H.Li: Szecsuan és Északkelet-Jünnan, 700-3000 méteren.
    • Paris bashanensis F.T.Wang & Tang: Nyugat-Hupej és Szecsuan, 1400-4300 méteren.
    • Paris dulongensis H.Li & Kurita: endemikus faj Északnyugat-Jünnanban 1500-1600 méteren.
    • Paris forrestii (Takht.) H.Li: Mianmar, valamint egyes kínai tartományok: Délkelet-Tibet és Nyugat-Jünnan, 1900-3500 méteren.
    • Paris incompleta M.Bieb.: Törökország, Grúzia.
    • Paris japonica (Franch. & Sav.) Franch.: Japánból származik.
    • Farkasszőlő (Paris quadrifolia L.): a legszélesebb körben elterjedt faj: Európa, Oroszország (Szibéria), Mongólia és néhány kínai tartomány: Észak-Hejlungcsiang és Észak-Hszincsiang.
    • Paris rugosa H.Li & Kurita: endemikus faj Északnyugat-Jünnanban 1500-1700 méteren.
    • Paris tetraphylla A.Gray: Északkelet-Ázsiában nő.
    • Paris vaniotii H.Léveillé: Mianmar és a következő kínai tartományok: Kujcsou, Húnán, Jünnan.
    • Paris verticillata M.Bieb.: Japán, Korea, Mongólia, Oroszország (Szibéria) és néhány kínai tartomány: Anhuj, Kanszu, Hopej, Hejlungcsiang, Jilin, Liaoning, Belső-Mongólia, Senhszi, Sanhszi, Északnyugat-Szecsuan, Csöcsiang 1100-3600 méteren.
  • Daiswa alnemzetség: vastag rizómájuk van, az egyrekeszű magház parietális placentációjú, bogyószerű toktermésük van pozsgás magköpennyel. 12-16 faj tartozik ide:
    • Paris birmanica (Takht.) H.Li & Noltie
    • Paris cronquisti (Takht.) H.Li: Délnyugat-Guangxi, Kujcsou, Szecsuan, Délkelet-Jünnan 900-2100 méteren.
    • Paris daliensis H.Li & V.G.Soukup: endemikus faj Nyugat-Jünnanban 2600 méter körül.
    • Paris delavayi Franchet: Vietnam és néhány kínai tartomány: Kujcsou, Hupej, Húnán, Csianghszi, Szecsuan, Jünnan 1300-2000 méteren.
    • Paris dunniana H.Léveillé: Kujcsou, Hajnan és Jünnan 1100 méter körül.
    • Paris fargesii Franchet: Vietnam és néhány kínai tartomány: Kuangtung, Guangxi, Kujcsou, Hupej, Húnán, Csianghszi, Szecsuan, Jünnan 500-2100 méteren.
    • Paris luquanensis H.Li: endemikus faj Észak-Közép-Jünnanban 2100-2800 méteren.
    • Paris mairei H.Léveillé: Kujcsou, Nyugat-Szecsuan, Észak-Jünnan 1800-3500 méteren.
    • Paris marmorata Stearn: Bhután, Észak-India, Nepál és néhány kínai tartomány: Szecsuan, Dél-Tibet, Jünnan 2400-2800 méteren.
    • Paris polyandra S.F.Wang: endemikus faj Délnyugat-Szecsuanban 1200-1600 méteren.
    • Paris polyphylla Sm.: Bhután, India, Laosz, Mianmar, Nepál, Szikkim, Thaiföld, Vietnam, Tajvan és néhány kínai tartomány: Anhuj, Fucsien, Kanszu, Kuangtung, Guangxi, Kujcsou, Henan, Hupej, Húnán, Csiangszu, Csianghszi, Senhszi, Sanhszi, Szecsuan, Tibet, Jünnan, Csöcsiang 100-3500 méteren.
    • Paris stigmatosa Shu-dong Zhang: hármas alapszámú virágokkal. Endemikus faj Kelet-Jünnanban 2500-2600 és 2900 méteren.
    • Paris thibetica Franchet: Bhután, Mianmar, Szikkim és néhány kínai tartomány: Dél-Kanszu, Kujcsou, Szecsuan, Dél-Tibet, Északnyugat-Jünnan 1400-3800 méteren.
    • Paris undulata H.Li & V.G.Soukup: endemikus faj Közép-Szecsuanban.
    • Paris vietnamensis (Takht.) H.Li: Vietnam és néhány kínai tartomány: Guangxi és Jünnan, 1200-1900 méteren.
    • Paris wenxianensis Z.X.Peng & R.N.Zhao: endemikus faj Dél-Kanszuban 1900-2400 méteren.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Chun-Lin Long, Heng Li, Zhiqin Ouyang, Xiangyun Yang, Qin Li, and Bruce Trangmar (2002.). „Strategies for agrobiodiversity conservation and promotion: a case from Jünnan, China”. Biodiversity and Conservation 11, 1146–1154. o.  
  2. Susan B. Farmer and Edward E. Schilling (2002.). „Phylogenetic analyses of Trilliaceae based on morphological and molecular data”. Systematic Botany 27(4), 674–692. o.  
  3. Yunheng Ji, Peter W. Fritsch, Heng Li, Tiaojiang Xiao, and Zhekun Zhou (2006.). „Phylogeny and classification of Paris (Melanthiaceae) inferred from DNA sequence data”. Annals of Botany 98 (1), 245–256. o. DOI:10.1093/aob/mcl095. PMID 16704998.  
  4. Li Heng: A Paris nemzetség határozókulcsa, ha a Daiswa is ide van sorolva alnemzetségként

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Einbeeren című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Paris (genus) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Liang Songyun & Victor G. Soukup: Paris in der Flora of China, Volume 24, S. 88: Online.
  • Yunheng Ji, Peter W. Fritsch, Heng Li, Tiaijiang Xiao & Zheku Zhou: Phylogeny and Classification of Paris (Melanthiaceae) Inferred from DNA Sequence Data, in Annals of Botany, 98(1), 2006, S. 245-256: Online. doi:10.1093/aob/mcl095
  • Zhang Shu-dong: A New Species of Paris (Melanthiaceae) from Northeastern Yunnan, China.: Online, 2008.