Paragli Ibrahim
Paragli Ibrahim törökül Pargali Damat Ibrahim Paşa, ragadványneve a Makbul (kegyenc) volt (Parga, 1493. k. – Isztambul, 1536. március 15.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt 1523 és 1536 között.
Albániában született, keresztény családban. Etnikai hovatartozása nem ismert, feltételezések szerint albán, görög, de szóba került az olasz (genovai) eredet is. Gyerekkorában a devsirme gyerekként elszakították szüleitől és iszlám nevelésben részesült. I. Szelim udvarában nevelkedett, Szulejmántól hercegi rangot és a városi helytartó címét kapta. Szulejmán trónrajutása után Piri Mehmed utódaként 1523-ban nagyvezír lett és feleségül vette 1524-ben a szultán Hadice nevű lánytestvérét. Pirit az ő parancsára mérgezték meg, s így állította félre az útból.
Lodovico Grittivel egy olasz származású ékszerkereskedővel szoros barátságot kötött. Neki köszönhető, hogy Gritti elnyerte Szulejmán kegyeit.
Palotája, mely az egykori Konstantinápolyi Hippodrom közelében volt, ma történelmi múzeum. Paragli művelt és finom ember volt, kedvelte a zenét és a művészeteket. Kiváló diplomataként európai államokkal épített ki kapcsolatokat, neki köszönhető a Franciaország és az Oszmán Birodalom közötti hosszú időn át tartó jó kapcsolat kialakulása. I. Ferenc francia király mindenekelőtt Spanyolország és Habsburgok ellen akarta megnyerni a törökök támogatását.
1522-ben részt vett Szulejmánnal Rhodosz elfoglalásában, azután a magyarok ellen vívott harcokban.
1526-ban elfoglalta Péterváradot, s a török sereget vezényelte a II. Lajos megsemmisítésével végződött mohácsi csatában. Miután a Habsburgokkal is kitört a háború, Paragli igyekezett Velencét és a franciákat mozgosítani I. Ferdinánd osztrák főherceg és V. Károly német császár és spanyol király ellen (Spanyolország is részt vett a magyarországi harcokban).
Jelen volt a Bécs ellen indított kudarcba fulladt 1529. évi ostromban, majd Kőszeg ostrománál, s a Szafavida Birodalom ellen indított újabb hadjáratban.
Ekkor küldte Magyarországra Grittit is, hogy segédkezzen Szapolyainak. Hanem amikor Gritti közeledni próbált a Habsburgokhoz, Szapolyai ellene fordult és beleegyezésével megölték. Paragli, aki éppen Perzsiában volt, óriási haragra gerjedt barátja halála miatt és elhatározta, hogy Szapolyait félreállítja az útból. Szulejmánt igyekezett meggyőzni, hogy a Szapolyaival való szövetség sokkal több kárt jelent számukra. Szulejmán ellenben nem engedett Paraglinak, mert tudta, hogy Gritti több ízben is jelentéseket küldött apjának, a velencei dózsénak Konstantinápolyból és hírét vette, hogy I. Ferdinánddal kapcsolatba lépett, ezért mivel érdeke is úgy kívánta, megbocsátott a gyilkosságért Szapolyainak.
A szultán ukrán származású felesége Rokszolana rávette a férjét, hogy távolítsa el a hatalomból Ibrahim nagyvezírt, részint ezzel akarván fia, a későbbi II. Szelim helyét biztosítani. Szulejmán a nagyvezírt a Topkapi-szerájba hivatta, ahol selyemzsinórt kapott.
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története
- Markó László: A Magyar Állam Főméltóságai Szent Istvántól napjainkig, Magyar Könyvklub, Budapest 1999. ISBN 963-547-085-1
