Paradicsom (növényfaj)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Paradicsom (növény) szócikkből átirányítva)
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Paradicsom
Paradicsom termése kettévágva és egészben
Paradicsom termése kettévágva és egészben
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Burgonyavirágúak (Solanales)
Család: Burgonyafélék (Solanaceae)
Nemzetség: Csucsor (Solanum)
Faj: S. lycopersicum
Tudományos név
Solanum lycopersicum
L.
Szinonimák
  • Lycopersicon lycopersicum
  • Lycopersicon esculentum
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Paradicsom témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Paradicsom témájú kategóriát.

Paradicsom, nyers
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 20 kcal   70 kJ
Szénhidrátok     3,9 g
- Cukrok  2,6 g
- Rost  1,2 g  
Zsír 0,2 g
Fehérje 0,9 g
Víz 94,5 g
A-vitamin ekviv.  42 μg  5%
- β-karotin  449 μg  4%
Tiamin (B1-vitamin)  0,037 mg   3%
Niacin (B3-vitamin)  0,594 mg   4%
B6-vitamin  0,08 mg 6%
C-vitamin  14 mg 23%
E-vitamin  0,54 mg 4%
K-vitamin  7,9 μg 8%
Magnézium  11 mg 3% 
Foszfor  24 mg 3%
Kálium  237 mg   5%
likopin 2573 µg
Közvetlen link
A százalékos értékek az amerikai felnőtt
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.
Forrás: USDA tápanyag adatbázis
Tomato je.jpg
A paradicsom virága
Tomate 252.jpg

A paradicsom (Solanum lycopersicum) a burgonyafélék családjába tartozó növény, Dél- és Közép-Amerikában őshonos. Egyaránt jelenti a növényt és annak bogyótermését, amelyet Magyarországon elsősorban zöldségként használunk fel. Népies neve: paradicska, tomata, tomató.

Származása, elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Őshazája Közép- és Dél-Amerika. Európában a 16. sz. végén ismerték meg: Spanyolországon, Portugálián és Itálián keresztül terjedt el. Ázsiába, Afrikába, Ausztráliába spanyol, portugál, ill. angol kereskedők vitték el a 17-18. században. Ma már az egész világon termesztik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar paradicsom szó a „Paradicsom almája”, „paradicsomalma” kifejezésből rövidült. A növény „alma” nevét máig őrzi az olasz neve (pomodoro, azaz „aranyalma”). A paradicsom spanyolul tomate, ami azték eredetű szó: a spanyol hódítók az Amerikából behozott termés eredeti azték xitomatl nevét így rövidítették le. Ez a szó került be azután a legtöbb európai nyelvbe: például francia és német tomate, angol tomato, orosz томат (tomat).

A paradicsom Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazai források először 1649-ben Pozsonyban említik. Valószínűleg párhuzamosan olasz–német, ill. balkáni közvetítéssel terjedt el. Kezdetben dísznövény volt, az 1870-es években a dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők. Nagyobb arányú termesztését Budapest környékén kezdték 1880 körül. A két világháború között a nagyüzemi konzervgyártás és az export adott új lendületet termesztésének.

Legjelentősebb paradicsomtermő tájak Magyarországon:

  • Budapest környéke (Mogyoród, Fót, Rákospalota, Dunakeszi),
  • Kecskemét és Nagykőrös vidéke (az I. világháborútól),
  • Hatvan és környéke (az 1930-as évektől).

Az 1880-as években a főváros környékén még zöldséges kertekben termesztették apró parcellákon és kis-bérleteken. Piacra elsőnek az agrárszegénység termelte, de hamarosan eltanulta ezt a birtokos parasztság is. A Budapest környéki termelőkörzetben az I. világháborúig helyi tapasztalatok alapján alakultak ki a paraszti paradicsomtermesztés technikái és tájfajtái. A kerti termesztést fölváltotta a szántóföldi termesztés a melegágyi paradicsompalánták korai áttűzdelésével.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trópusi hazájában évelő kúszónövény, mérsékelt éghajlaton egyévesként termesztik, vannak egész éves kultúrák is. Gyökere főgyökér. Szár eredetű járulékos gyökereket is fejleszt. Hajtása, levele sűrűn borított szőrökkel, mirigyesen szőrös is lehet. A szár növekedése szerint két fajtája van, a folytonos és determinált; ez utóbbi főhajtása virágzattal zárul. Levelei félbeszárnyaltak, a levélkék karéjosak. Virágzata forgó vagy kettősbogas forgó. Virágaiban a porzószálak összenőve oszlopszerűen körülveszik a bibét, azon túlnyúlnak (önbeporzó). Termése bogyó. Szára, levele, termése fajtánként változó.[1][2]

Termesztése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A paradicsomot nyers fogyasztásra és konzerválásra egyaránt termesztik. Nagyon sok fajtája van és sokféleképpen használható fel.

A paradicsom nagyon munkaigényes növény, a palántanevelés és az ültetés mellett fejtrágyázást, öntözést és gyomirtást igényel. Piacra termelői karózzák és kötözik, a konzervipar számára nagyobb táblákon „gyalog” műveléssel termesztik. A paradicsomszüret az érett termés törékenysége miatt nagy gondosságot igényel. A paradicsom az utóbbi 70–80 esztendőben egyre jelentősebb helyet foglal el a hazai táplálkozásban. Előbb csupán ételízesítésre és sűrített, konzervált állapotban használták, az I. világháborút követő évektől nyersen, salátának is fogyasztják.[3][4]

Termesztett fajták típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Növekedési típus szerint megkülönböztetünk folytonos, determinált és féldeterminált fajtákat; bogyóalak szerint gömb, lapított, megnyúlt és szögletes alakúakat; termesztési mód szerint szabadföldi, hajtatási és mindkettőre alkalmas fajtákat.[5]

Különleges fajták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Több rekeszűek, nagy bogyójúak, sárga vagy piros színűek, gömbölyű és kúpos alakúak (L. l. convar. infiniens Lehm.)
  • Kis bogyójúak (L. l. convar, parvibaccatum Lehm.)
  • Cseresznye alakúak, piros és sárga színűek (L. l. provar. cerosiforme (Dun.)Alef.)
  • Körte alakúak, sárga színűek (L. l. provar. pyriforme (Dun.)Alef.)
  • Hosszában barázdáltak, paprika alakúak (L. l. convar. lycopersicum)[6]

A paradicsom betegségeinek jelölése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megnevezése Jele Latin neve
dohánymozaik vírus Tm (Tobaco mosaic virus)
verticilliumos hervadás V (Verticillium alboatrum)
fuzáriumos hervadás F (Fusarium oxysporum 1 rassz)
fuzáriumos hervadás F2 (Fusarium oxysporum 1-2 rassz)
fuzáriumos gyökérnyakrothadás Fr (Fusarium radicis)
fonálféreg N (Meloidogyne sp.)
cladospóriumos betegség C (Cladosporium fulvum)
szürke levélfoltosság St (Stemphylium botryosum)
ezüstlevelűség Wi (Silvering)

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zöld paradicsom fogyasztása veszélyes, mert mérgező hatású szolanint tartalmaz, ami az érés során elbomlik.

Felhasználható nyersen, savanyúságnak, levesnek, mártásnak, passzírozva üdítőitalnak. Szemben a gyümölcsökkel, amelyek nyersen a magasabb C-vitamin tartalom miatt egészségesebbek, a paradicsomnak főzve nagyobb a tápértéke, mert a likopin így könnyebben ki tud szabadulni a növényi rostok közül [7].

Hámozva a diétás étrendben is alkalmazható, mert így könnyebben emészthetővé válik.

Tápanyagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Táplálkozási értéke abban rejlik, hogy harmonikus összetételben tartalmazza a különböző aroma anyagokat, amelyet más növények ízben nem tudnak megközelíteni. A vitaminok közül legjelentősebb a C-vitamin (20–30 mg), de még 11-12 féle vitamin található benne, közöttük az A, B1, B2, ezek mellett jelentős mennyiségben (1,6 mg) tartalmaz karotint. [forrás?]

Gyógyhatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Élelmezési célok mellett gyógyhatása is jelentős. A tomatin nevű alkaloidájából gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenőcsöket készítenek.[8]

A benne található likopin egészségmegőrző hatású, csökkenti bizonyos daganatos betegségek kialakulásának esélyét (prosztata, gyomor, emlő [9]), védelmet nyújt degeneratív idegrendszeri megbetegedésekkel szemben[10][11][12], jelenléte a bőrben véd a káros UV-sugaraktól. Kísérletileg bebizonyították, hogy a bogyó felszínhőmérsékletének 30-32 Celsius fokra emelkedésével leáll a likopinképződés.[13][14]

A népgyógyászatban ízületi gyulladás kiegészítő kezelésére szárított leveles hajtását alkalmazzák fürdővízbe téve.[15]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Engloner A., Penszka K.,Szerdahelyi T.. A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 153. o (2001) 
  2. dr. Balázs Sándor. Zöldségtermesztők kézikönyve. Mezőgazda (1996) 
  3. Boross Marietta: A nagy-budapesti és pestkörnyéki paradicsomkultúra gazdasági és néprajzi vizsgálata (Népr. Ért., 1956)
  4. Somos András: A paradicsom (Bp., 1959)
  5. Tanszék (Hozzáférés: 2013-04-24)
  6. http://www.terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/paradicsom.html
  7. Italian chefs knew it all along: Cooking plump red tomatoes boosts disease-fighting, nutritional power, Cornell researchers say, Cornell News, 2002. április 19.
  8. "tomatine." McGraw-Hill Dictionary of Scientific and Technical Terms. McGraw-Hill Companies, Inc., 2003. Answers.com 28 Mar. 2010. http://www.answers.com/topic/tomatine
  9. Zhang, C. X.; Ho, S. C.; Chen, Y. M.; Fu, J. H.; Cheng, S. Z.; Lin, F. Y. (2009). "Greater vegetable and fruit intake is associated with a lower risk of breast cancer among Chinese women". International Journal of Cancer 125 (1): 181–188
  10. Rao, A. V.; Balachandran, B. (2002). "Role of oxidative stress and antioxidants in neurodegenerative diseases". Nutritional Neuroscience 5 (5): 291–309.
  11. Fall, P. A.; Fredrikson, M.; Axelson, O.; Granérus, A. K. (1999). "Nutritional and occupational factors influencing the risk of Parkinson's disease: A case-control study in southeastern Sweden". Movement Disorders 14 (1): 28–37.
  12. Suganuma, H.; Hirano, T.; Arimoto, Y.; Inakuma, T. (2002). "Effect of tomato intake on striatal monoamine level in a mouse model of experimental Parkinson's disease". Journal of Nutritional Science and Vitaminology 48 (3): 251–254.
  13. Házipatika - Likopin
  14. A hőmérséklet hatása támrendszeren termesztett paradicsom (Lycopersicon esculentum Mill.) likopin tartalmára
  15. Dános B.. {{{title}}}. Budapest: Argumentum, 294. o (2006) 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá paradicsom paradicsom címszóra a Wikiszótárban!