Paolo Boselli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paolo Boselli
Paolo Boselli.jpg
Az Olasz Királyság miniszterelnöke
Hivatali idő
1916. június 18.1917. október 29.
Előd Antonio Salandra
Utód Vittorio Emanuele Orlando

Született 1838. június 8.
Savona  Szárd Királyság
Elhunyt 1932. március 10. (93 évesen)
Róma  Olasz Királyság

Paolo Boselli Sound hallgat (Savona, 1838. június 8.Róma, 1932. március 10.) olasz államfő, az Olasz Királyság huszonkettedik miniszterelnöke volt, az első világháború során a második. Vezetése alatt üzent hadat az olasz kormány a Német Birodalomnak.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Paolo Boselli 1838. június 8-án született Savonában, a Szárd–Piemonti Királyságban. A pénzügyi tudományok első professzora lett a Római Egyetemen és 1870-től 1921-ig parlamenti jobbközép képviselőjeként tevékenykedett, majd 1921-ben szenátorrá választották. 1888-ban Francesco Crispi kormányának művelődésügyi minisztere lett. 1889-ben Luigi Pelloux miniszterelnöksége idején pénzügyminiszterré választották és újjászervezte az olasz nemzeti bankot (Banca d'Italia). 1906-ban Sidney Sonnino kormányában pedig ismét miniszteri tárcát kapott.

1915-ben támogatta az Osztrák–Magyar Monarchia elleni olasz hadba lépést és ennek érdekében beszédet is mondott, amelyben azt a törvénytervezetet támogatta, amely teljes hatalmat adott volna Antonio Salandra miniszterelnök számára. 1916 májusában és júniusában a katonai nehézségek következtében Salandra lemondásra kényszerült. Helyére Bosellit választották, aki koalíciós kormányt alakított.[1]

1916. augusztus 28-án, az Osztrák–Magyar Monarchia által megszállt területek visszafoglalása után, kormánya hadat üzent a Német Birodalomnak. 1917. október 29-én, az olasz szempontból katasztrofális caporettói áttörés következtében Boselli is lemondásra kényszerült.

1922-ben, Benito Mussolini hatalomra kerülése után az új, fasiszta rendszert támogatta. 1929 márciusában a kormányt képviselve felszólalt a szenátusban az olasz állam és a Vatikán között megkötendő lateráni egyezmény érdekében. Emellett az Olasz Történeti Intézet elnökévé választották és részt vett a római Risorgimento Múzeum megalapításában. 1932. március 10-én hunyt el Rómában.[1][2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Encyclopedia Britannica: Paolo Boselli (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. február 25.)
  2. Storia.camera.it: Paolo Boselli (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. szeptember 6.)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődje:
Antonio Salandra
Az Olasz Királyság miniszterelnöke
19161917
Az Olasz Királyság zászlaja
Utódja:
Vittorio Orlando