Panni (motorkerékpár)

Panni R50
További elnevezések	Csepel Panni
Gyártási adatok
Gyártó	Csepeli Kerékpárgyár, Egri Finomszerelvénygyár
Gyártás ideje	1958-1962
Típus	törperobogó
Műszaki adatok
Méret és tömegadatok
Hossz	1850 mm
Magasság	980 mm
Ülésmagasság	760 mm
Gumik	2,25x20"
Tömeg
Szárazon	58 kg
Tengelytáv	1170 mm
Üzemanyagtank	5,7 l
Teljesítmény
Motor	VT50R egyhengeres, kétütemű robogómotor
Felfüggesztés	rövid lengőkar gumirugókkal/lengővilla tekercsrugókkal
Fékek	mechanikus működtetésű "félfékdobok" elöl-hátul
Teljesítmény	1,5 LE
Erőátvitel	lánchajtású olajfürdős kuplung, kétfokozatú kézi váltó, lánchajtás
Átlagfogyasztás	2,2 l/100 km (gyári adat)
Max. sebesség	45 km/h

A Panni a Csepeli Kerékpárgyárban, majd az egri Finomszerelvénygyárban 1958 és 1962 között készült törperobogó márkaneve.

Elődök

A Panninak nem volt közvetlen elődje. Bár már korábban is készültek itthon segédmotoros kerékpárok, robogókat nem gyártottak addig. Az 1950-es évek közepén kezdték meg az új magyar moped tervezését külföldi tapasztalatok felhasználásával, ekkor döntöttek úgy, hogy a moped műszaki alapjaira törperobogót is építenek.

Történet

Tervezés, fejlesztés

Az újonnan kifejlesztett VT50 erőforrást már úgy tervezték, hogy legyen pedál nélküli, robogóban használható változata is. Ez a VT50R kódot kapta. Ehhez aztán a Csepeli Kerékpárgyárban terveztek egy, a kor divatjának megfelelő, nagykerekű, alacsony vázas törperobogót. A forma erősen hasonlított a korabeli nyugatnémet Victoria Nicky robogóra [1]. A pedálok hiánya miatt a hátsó féket nem "kontrázással", hanem külön lábpedállal kellett működtetni, lábtartóként pedig széles trepniket használtak. A kerekek elöl-hátul lengőkarokra támaszkodtak, elöl gumirugókon, hátul hosszú tekercsrugókon rugóztak, lengéscsillapítás nélkül. A kerekek - a Bervától eltérően - kis méretű, ún. félfékdobbal készültek. A motorkerékpárt pedálozás helyett kézi indítókarral kellett indítani.

A gyártás kezdetei

Az eleinte Csepel Panni, később csak egyszerűen Panni R50 néven emlegetett típust a kerékpárgyárban kezdték gyártani. A robogó az 1957-es Budapesti Ipari Vásáron mutatkozott be, ahol nagy sikert aratott. A divatos formát és korszerű megoldásokat azonban feledtette a motor: a kis, 1,5 lóerős kétütemű erőforrás nehezen tudta mozgatni a Bervánál nehezebb, nagyobb homlokfelületű motort és a zárt burkolat miatt erősen melegedett. Ezen különféle megoldásokkal próbáltak segíteni, nagyrészt sikertelenül. A motort kétféle felszereltségi szintben gyártották. Az egyszerűbb változatok sebességmérője helyén krómozott fedlap volt és nem kaptak kormányzárat.

Költözés Felnémetre és a gyártás vége

1960-ban a gyártás egységesítése érdekében az egri Finomszerelvénygyárba költöztették az összeszerelést. Innentől kezdve folyamatos volt az alkatrészek egységesítése a testvérmodellek között egészen a gyártás 1962-es befejezéséig.

Panni R75

A Panni bemutatásakor felmerült az igény a vásárlók részéről a kétszemélyes kivitelre is, amely a Pannóniák és Danuviák olcsóbb, bizonyos szempontokból célszerűbb alternatívája lehetett volna. Ezért a gyár belekezdett a nagyobb hengerűrtartalmú, kétszemélyes Panni R75 tervezésébe. A motorból egyetlen prototípus készült el, ezt az 1958-as Budapesti Ipari Vásáron mutatták be a nagyközönségnek. Sorozatgyártásra a kedvező fogadtatás ellenére sem került sor. A motor később a Két emelet boldogság című 1960-as magyar filmben is látható volt.

Külső hivatkozások

• 50kubik.de Galéria a Victoria Nicky törperobogóról
• Keleti Blokk A Panni robogó története
• Maróti Motorkerékpár-gyűjtemény Panni törperobogó

Források

• Faragó László:Dongó, Berva, Panni. Budapest, OldTimerPress, 2002. Ill. ISBN 9789632021713
• Az Autó-Motor 1958-1962 közötti évfolyamai
• Surányi Endre – Rózsa György: Motor, moped, robogó – Motoros vizsgaismeretek. Budapest, Táncsics Kiadó, 1959. Ill.
• Magyarjarmu.hu - Panni robogó. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 22.)