Pancsüani csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pancsuani csata szócikkből átirányítva)
Pancsüani csata
Dátum ~i.e. 2500
Helyszín Pancsüan (vitatott), Kína
Eredmény Ju-hsziungi győzelem
Harcoló felek
Sen-nung (törzs) Ju-sziong
Parancsnokok
Jen császár Sárga Császár

A pancsüani csata (egyszerűsített kínai: 阪泉之战hagyományos kínai: 阪泉之戰pinjin: Bǎnquán zhī zhàn) időszámításunk előtt a 26. században zajlott le, és ez volt a kínai történelem első olyan ütközete, melyről Sze-ma Csien A történetíró feljegyzései című műve beszámol. A csatát Huang-ti, a Sárga Császár és Jen-ti 炎帝, a Láng Császár vívta egymás között. A pancsuani csata lehet, hogy csak egy három csatából álló sorozat harmadik tagjára utal. A Sárga Császár ezután a csata után küzdött Cse Juval 蚩尤 a csolui csatában. A két ütközet időben és térben is közel esett egymáshoz, és a Sárga Császár mindkettőben megütközött. A legenda szerint a pancsüani csatánál jött létre a hua-hszia törzs, a mai han kínai civilizáció őse.

A csatáról a többi, korabeli hasonló eseményhez hasonlóan nem sokat lehet tudni. Ezeket mind a mitológia köde takarja el. Így sok vita van arról, pontosan hogyan is zajlott le az összecsapás.

A sen-nung 神农 törzs azokból a nyugati törzsekből alakult ki, akik nyugatról vándoroltak be az Észak-kínai Alföldre. generációkkal később a törzs összetűzésbe került más, szintén terjeszkedő törzsekkel. Ilyen volt többek között a Cse Ju vezette hmongok és a Sárga Császár vezette ju-hsziungok. Mikor Jen császár úgy döntött, megtámadja a közelben lakó törzseket, ők a Sárga Császárhoz fordultak, aki a segítségükre sietett.

A medve (熊), a barna medve (羆), a róka (貔), a bátorság (貅), a csu (貙) és a tigris (虎) totemje alatt vonuló ju-hsziung hadsereg és a sen-nung csapat Pancsüan városánál találkoztak. Ez volt a kínai történelem első nagyobb méretű ütközete. Három nagyobb ütközet után a sen-nung csapatok elvesztették a következő csatát, majd szövetséget kötöttek a Sárga Császárral. Ezután a két nagyobb törzs megalakította az egységes hua-hszia törzset, majd a környező népeket magába olvasztotta.

Az egyre inkább terjeszkedő hua-hszia törzs haragra gerjesztette Cse Jut, mert megtámadták sen-nung területét. Erre válaszul a hua-hszia törzs a csolui csatában megtámadta Cse Ju seregeit, és győzelmet arattak felettük. Ezután már a hua-hszia törzs nép akadály nélkül terjeszkedhetett. Ebből alakult ki a ma ismert han kínai civilizáció. Ennek emlékére a kínaiak mind a mai napig Jen és Huang leszármazottainak tekintik magukat.

A csata helyszíne[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pancsuani pontos helye mind a mai napig vitatott. Három lehetséges helyszínről szoktak beszélni.

  1. Csolutól délkeletre, Hopej tartományban.
  2. Pancsüan falu Pekingnél Jenhszingnél
  3. Csiecsou városa Sanhszi Jüncseng városa

A három fentebb említett helyszín közül a harmadik tűnik a leghihetőbbnek. Az első két helyszínhez mindkét csapatnak sokat kellett volna észak felé haladnia. Ez nem volna praktikus megoldás.

Azonban az is elképzelhető, hogy mind a három hely valóságos hadszíntér volt. Konfuciusz és Sze-ma Csien is egyetért abban, hogy ez nem egy csata, hanem csaták sorozata volt. Huang-ti és Jen-ti háromszor csapott össze egymással. Ezután Huang-ti, valamint szövetséges hercegei és fejedelmei Cse Juval. Ez ahhoz a csatához közel játszódott le, ahol Huang-ti győzelmet aratott Jan-ti felett.[1] Úgy tűnik, a három csatából álló sorozatot szokták pancsüani csatának nevezni. Az utóbbi pedig a csolui csata.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Wu, 57, referring to Dadai Liji, chapter 75, yongbing; and to the Shiji.

Referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]