Pancsuani csata
| (Pancsúani) csata | |||||||||
| Dátum | ~i.e. 2500 | ||||||||
| Helyszín | (Pancsúan) (vitatott), Kína | ||||||||
| Eredmény | (Jouhsziungi) győzelem | ||||||||
|
|||||||||
A (pancsúani) csata (Egyszerűsített kínai: 阪泉之战; hagyományos kínai: 阪泉之戰; pinjin: Bǎn Quán Zhī Zhàn) időszámításunk előtt a 26. században zajlott le, és ez volt a kínai történelem első olyan ütközete, melyről (Szema Csien) A nagy történész feljegyzései című műve beszámol. A csatát (Huangti), a Sárga császár és (Janti), a Lángoló Császár vívta egymás között. A (pancsúani) csata lehet, hogy csak egy három csatából álló sorozat harmadik tagjára utal. A Sárga császár ezután a csata után küzdött (Cejouval) vagy (Csi Jouval) a (csoului csatában). A két ütközet időben lés térben is közel esett egymáshoz, és a Sárga Császár mindkettőben megütközött. A legenda szerint a (Pancsúani) csatánál jött létre a (huahszia) törzs, a mai han kínai civilizáció őse.
A csatáról a többi, korabeli hasonló eseményhez hasonlóan nem sokat lehet tudni. Ezeket mind a mitológia köde takarja el. Így sok vita van arról, pontosan hogyan is zajlott le az összecsapás.
A (sennung) törzs azokból a nyugati törzsekből alalkult ki, akik nyugatról vándoroltak be az Észak-kínai Alföldre. generációkkal később a törzs összetűzésbe került más, szintén terjeszkedő törzsekkel. Ilyen volt többek között a (Csi Jou) vezette hmongok és a Sárga Császár vezette (jouhsziongok). Mikor a (Jan császár) úgy döntött, megtámadja a közelben lakó törzseket, ők a Sárga Császárhoz fordult, aki segítségükre sietett.
A medve (熊), a barna medve (羆), a róka (貔), a bátorság (貅), a (csu) (貙) és a tigris (虎) totemje alatt vonuló (jouhsziong) hadsereg és a (sennung) csapat (Pancsúani) városánál találkoztak. Ez volt a kínai történelem első nagyobb méretű ütközete. Három nagyobb ütközet után a (sennung) csapatok elvesztették a következő csatát, majd szövetséget kötöttek a Sárga Császárral. Ezután a két nagyobb törzs megalakította az egységes (huhszia) törzset, majd a környező népeket magába olvasztotta.
Az egyre inkább terjeszkedő (huahszia) törzs haragra gerjesztette (Csi Joú), mert megtámadták (sennung) területét. Erre válaszul a (huahszia) törzs a {{kínaizhoului csatában|csoului csatában}} megtámadta (Csi Jou) seregeit, és győzelmet arattak felettük. Ezután már a (huahszia) törzs nép akadály nélkül terjeszkedhetett. Ebbőpl alakult ki a ma ismert han kínai civilizáció. Ennek emlékére a kínaiak mind a mai napig (Jang) és Huan leszármazottainak tekintik magukat.
A csata helyszíne [szerkesztés]
(Pancsúani) pontos helye mind a mai napig vitatott. Három lehetséges helyszínről szoktak beszélni.
- (Csoulutól) délkeletre, Helen környékén.
- (Pancsúan) falu Pekingnél (Janhszingnél)
- (Csiecsou) városa (Sanhszi) (Juncseng) városa
A három fentebb említett helyszín közül a harmadik tűnik a leghihetőbbnek. Az első két helyszínhez mindkét csapatnak sokat kellett volna észak felé haladnia. Ez nem volna praktikus megoldás.
Azonban az is elképzelhető, hogy mind a három hely valóságos hadszíntér volt. Konfuciusz és (Szema Csien) is egyetért abban, hogy ez nem egy csata,hanem csaták sorozata volt. (Huangti) és (Janti) háromszor csapott össze egymással. Ezután (Huangti), valamint szövetséges hercegei és lordjai (Cejouval) vagy (Csi Jouval). Ez ahhoz a csatához közel játszódott le, ahol (Huanti) győzelmet aratott (Janti) felett.[1] Úgy tűnik, a három csatából álló sorozatot szokták (pancsúani) csatának nevezni. Az utóbbi pedig a (csoului) csata.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Wu, 57, referring to Dadai Liji, chapter 75, yongbing; and to the Shiji.
Referenciák [szerkesztés]
- Sima Qian, "Wǔdì Běnjì", Records of the Grand Historian.
- Wu, K. C. (1982). The Chinese Heritage. New York: Crown Publishers. ISBN 0-517-54475-X.

