Paleolit diéta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Paleolit táplálkozás szócikkből átirányítva)

A paleolit diéta egy olyan gasztronómiai irányzat, amely célja a paleolit kori táplálkozás reprodukálása a mai viszonyok között.[1] Mivel alkalmazása inkább életstílus, mint alkalmi diéta, így leginkább étrendnek tekinthető. Habár a különböző irányzatok hasonló alapokra épülnek, de kivitelezésben és elnevezésben mind hazánkban, mind külföldön vannak eltérések, és nincs hivatalosnak tekinthető változat.[2] A paleolit táplálkozás célja az olyan, ún. civilizációs betegségek elkerülése, mint egyes érrendszeri betegségek (stroke, ischaemia), 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás. Követői szerint evolúciós szempontú étrendnek is nevezhető, mert evolúciós szempontból vizsgálta meg ember és táplálkozás illetve betegségek kapcsolatát a történelemben visszamenőleg egyes kutatások segítségével. Az elmélet alapjait többen megkérdőjelezhetőnek tartják, sőt egyes szakmai szervezetek egyenesen nem is ajánlják alkalmazását.[3]

Történeti áttekintés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1975-ben, az elsők között Walter L. Voegtlin gasztroenterológus foglalkozott vele könyvében, melyben azt sugallja, hogy a paleolit kori étrend javítaná a modern kori ember egészségét. Azt állította, hogy az ember egy "húsevő állat", amely a vadállatokhoz hasonlóan, elsősorban fehérjét, zsírokat és csak nagyon kevés szénhidrátot fogyasztott. Saját diétás recepteket dolgozott ki emésztési problémákkal küszködőknek. Könyvében élettani és kórélettani adatokkal támasztja alá, miért tekinthető élettani alapműködésnek a zsír alapú táplálkozás, és felhívja a figyelmet ennek pozitív hatásaira is.[4]
  • 1985-ben, S. Boyd Eaton és Melvin Konner, az Emory Universityvel közreműködve, megjelentettek egy kulcsfontosságú dokumentumot a paleolit táplálkozásról a New England Journal of Medicine c. szakfolyóiratban, amely lehetővé tette, hogy ezt a táplálkozási koncepciót a mainstream egészségügy is elismerje.
  • 1989-ben svéd orvosok és tudósok, köztük Staffan Lindeberg, végeztek tudományos felméréseket a nem-nyugati kitavai lakosság körében a Pápua új-guineai Trobriand-szigeteken. A Kitava-tanulmány azt találta, hogy ez a nép nem szenved civilizációs betegségekben, mint pl: érrendszeri betegségek (stroke, ischaemia), cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás. 1993-ban tették közzé vizsgálati eredményeiket, s mindezek után számos tudományos publikáció jelent meg arról, hogy a nyugati betegségek kapcsolatban állnak a táplálkozással. A Kitava-vizsgálatot számos olyan tanulmány követte, mely ugyanilyen eredményre jutott.
  • Lindeberg 2003-ban egy svéd nyelvű orvosi tankönyvben ismertette tanulmányait.[5]
  • 2010-ben megjelentették ennek az átdolgozott, frissített változatát angol nyelven, s ez felkeltette mind a tudósok, mind a laikusok érdeklődését. Több mint 2000 hivatkozást idéz, átfogó tudományos vizsgálatok eredményeit, amelyek azt bizonyítják, hogy a nyugati betegségek összefüggnek azzal, amit az emberek esznek.
  • A paleo étrend egyik kidolgozója dr. Loren Cordain, aki számos könyvet és szakcikket írt e témában.
  • Hazai népszerűsítője Szendi Gábor pszichológus (eredetileg programozó, forgatókönyvíró, soha nem PhD-zett le).
  • Hazai orvosi gyakorlatban dr. Tóth Csaba alkalmazta először, miután az általa vezetett négy nyugat-magyarországi kis falukban lévő háziorvosi körzetében betegeit kezelte a paleo étrenddel (2013 óta csak magánpraxisban gyógyít).[6][7] Véleménye szerint a paleolit étrend a ma elterjedt divatos formájában csak korlátozottan alkalmas a súlyosabb kórképek gyógyítására. Az általa alkalmazott paleo-ketogén étrendet [8] kifejezetten az autoimmun, daganatos és epilepsziás betegek számára hozta létre. A paleo-ketogén étrenddel kapcsolatos szakmai írások hazai[9] és nemzetközi[10] tudományos folyóiratban is megjelentek.

A paleolit diéta alapját képező elmélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Paleolit Fesztivál - MOM, 2014

A paleolit diéta arra az elméletre épül, hogy az emberi genom több mint 2,5 millió éve semmit sem változott, tehát genetikailag a vadászó-halászó-gyűjtögető életmódra vagyunk programozva. Egyes kutatások állítása szerint a 10–5 ezer évvel ezelőtt a földművelés ("neolitikus forradalom") során bevezetett élelmi anyagokhoz nem tudott alkalmazkodni az emberi szervezet, ezért jelentek meg az ún. degeneratív betegségek. Riccardo Baschetti kutató elemzései szerint az anyagcsere-betegségeket a "genetikailag ismeretlen élelem" okozza. Mint Boyd Eaton, Loren Cordain és Lindeberg kutatók írták közös tanulmányukban, a modern ember genetikailag a kőkori emberrel azonos. Valójában azonban a legtöbb ember szervezetében extra génmásolatok találhatók a gabonafélékben lévő keményítő megemésztésére és a laktóztoleranciára is.[11][3]

Az elmélet szerint a nyugati világ, azaz a mai civilizáció számos olyan betegségben szenved, amelyek az elmélet követői szerint ismeretlenek a ma is élő természeti népek körében, illetve ismeretlenek voltak a paleolit korban élők között is. A nyugati életmód és táplálkozás világméretű terjeszkedése a 19. század közepén kezdődött meg, az ún. civilizációs betegségek a 20. és 21. században járványszerű növekedésnek indultak. Ide sorolhatók: szív- és érrendszeri betegségek, rák, autoimmun betegség, sclerosis multiplex, hashimoto-thyreoiditis, cukorbetegség, lisztérzékenység, laktózérzékenység, metabolikus szindróma, túlsúlyosság, alultápláltság, szervezetszintű gyulladás, depresszió stb. Azonban ezen állítások egyes elemei is vitathatóak.[3]

Mivel a paleolitikumban élő ember életmódjáról kevés az információnk, így a paleo étrend kialakításában fontos szerepet kap a mai természeti népek életmódjáról készült tanulmányok vizsgálata.

A paleo étrend felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Paleo étel

A paleolit étrend felépítése változó és szerzőnként eltérő lehet. Habár közös elméletre épülnek, egyes részletekben eltérés adódhat, mint például abban, hogy a hozzáadott használata megengedhető-e.[2][12][13] Bizonyos esetekben vannak iránymutatások a paleolit táplálkozás során bevihető egyes ételtípusokra, de nem minden irányzat határozza ezt meg.[14] Azonban javasolja a magas fehérjetartalmat (19-35%), zsírtartalmat (28-58%) és az alacsony szénhidráttartalmat (22-40%). Utóbbiak az ún. lassan felszívódó szénhidrátok, melyek alacsony glikémiás indexűek és glikémiás telítettségűek. A magyar munkacsoport a civilizációs betegségek rehabilitációja során nagyban finomította az eredeti étrendi elgondolásokat. A paleo-ketogén étrenddel célja a ketózis elérése és az "áteresztő bél szindróma" megszüntetése. Amennyiben ez megvalósul, hatékonyan alkalmazható a civilizációs betegségek kezelésében.

Megengedett ételek a paleolit étrendben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megengedhető ételek bizonyos esetekben a reál-paleo étrendben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Paprika, paradicsom, padlizsán[18]
  • Kemény sajtok[18]

Tiltólistán a paleolit étrendben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amire "érzékeny" az ember (emésztés, egészségügyi kihívás) és még az alábbiak:

  • Gabonafélék (búza, árpa, köles, zab, rizs, vadrizs, rozs, kukorica, cirok, stb.) glutén, lektin, gyorsan felszívódó szénhidrát miatt[24][18]
  • Hüvelyesek (babfélék, borsók, szója, amerikai földimogyoró, stb.) glutén, lektin, gyorsan felszívódó szénhidrát miatt[25][18]
  • Tej és tejtermékek a tej összetevői miatt[26]
  • Szolanin vagy lektin tartalmú zöldségek (burgonyafélék, paradicsom, paprika, padlizsán)[18]
  • Hidrogénezett növényi olaj, transz-zsír, margarin[27][18]
  • Hozzáadott cukor (fruktózt is ideértve)[28][29]
  • Készételek, amelyek a fenti tiltólistán szereplő összetevők közül bármit is tartalmaznak[18]

Figyelmeztetés a paleo étrendet követőknek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyon fontos a paleo étrendet követők számára, hogy biztosítsák a megfelelő mikro- és makrotápanyagokat szervezetük számára, így a vitaminokat (főképp a B-vitamincsoport), ásványi anyagokat, fitonutrienseket, különféle olajokat.[14] Az olajok és zsírok bevitelénél fegyelembe kell venni többek között az omega-3 és omega-6 arányt, ezek alapján erősen ajánlott omega-3 tartalmú állati eredetű zsírok fogyasztása és az omega-6 zsírsavban gazdag növényi olajok csökkentése, elkerülése.[30]

Előnyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az irányzat követői szerint elkerülik az embert a civilizációs betegségek.[5] Megnöveli az egészségben leélhető évek számát.[31] Magas szénhidráttartalmú változata hasznos a fizikai munkát végzőknek és a sportolóknak (100 g szénhidrát/nap felett).[32] Magas zsírtartalmú (főleg MCT) változata (30 g szénhidrát alatt ketogén étrend) hasznos a napi sportot űzőknek: nagyobb munkabírás, csökkenő CRP szint, alacsony tejsavszint, szálkás izomzat, folyamatos tápanyagellátottság, gyorsabb regeneráció.[33][34][35] Tóth Csaba és Clemens Zsófia 2014-ben egy 1-es típusú cukorbeteg férfi esetét közölték, akit sikeresen kezeltek a paleo-ketogén étrenddel. A férfi vércukorértékei normalizálódtak, elhagyta az inzulint és a saját inzulintermelést jelző C peptid értéke is normál tartományba emelkedett, ami az autoimmun folyamat leállására utal.[36]

Kritikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége nem ajánlja a paleo étrendet.[37] Az Orvosi Hetilap egy cikke szerint a paleo étrend veszélyes és káros,[38] inzulinfüggő cukorbetegség esetén fokozottan életveszélyes.[39] A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Orvosi Biológiai Intézetének intézetvezető igazgatója Prof. Dr. Boldogkői Zsolt az Indexen publikált cikket a témában amiben pontról pontra tárgyalja a paleo étrend hibáit, tévedéseit, káros hatásait. Az OÉTI 2012. december 8-án közölte az MTI-vel, hogy a betegségek 80 százaléka összefügg a helytelen táplálkozással. (Szendi Gábor honlapján reagált ezen publikációkra.[40]) A New Scientist több tévedésre is felhívja a figyelmet a paleo étrend elméletével kapcsolatban. A legáltalánosabb kritika, hogy nem igaz, miszerint az ember nem alkalmazkodott volna a keményítő megemésztésére és a laktóz tolerálására.[11] Igaz, a laktáz enzim előállítását kódoló gén meglétének aránya a lakosság körében népenként eltérő, és kevesebb, mint ötezer éves múltra tekint vissza.[41]

Magyar paleo (étrend) mozgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Parajdi só a Nagyvásárcsarnokban

A magyar paleo mozgalom életre keltését nagyban segítette az ebben a témában gyakorlati és elméleti alapokkal rendelkező magyar és magyarra fordított könyvek, cikkek, interjúk, blogok megjelenése (lásd források) és az, hogy egyre több emberhez eljutnak a paleolit étrend alapvető szabályai és gyakorlati hasznai. Az említett könyvek eladott példányszámaiból, a Google "paleolit étrend" találataiból, ezek évek alatti emelkedéséből lehet következtetni azoknak az embereknek a számára, akik ma Magyarországon reális alternatívaként tekintenek a paleo étrendre.[14]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Paleo ételek
  2. ^ a b Paleo Diet:Overview
  3. ^ a b c A nagy étrendblöff
  4. Walter L. Voegletin: The Stone Age Diet. Vantage Press, New York, 1975.
  5. ^ a b Staffan Lindeberg és mtsi: Biological and Clinical Potential of a Palaeolithic Diet. Journal of Nutritional & Environmental Medicine (2003. szeptember) 13(3), 149-160
    Magyarul: A Paleolit diéta biológiai és klinikai potenciálja, ford. Mezei Elmira
  6. Dr. Tóth Csaba paleo szemléletű orvos bemutatása
  7. Tóth Csaba bemutatkozó oldala
  8. Paleo-ketogén étrend
  9. Tóth Csaba, Séllei Lajos, Clemens Zsófia. A paleolit táplálkozás, mint a dinamikusan fejlődő evolúciós orvostudományi szemlélet alaptétele és módszere. Medicus Universalis. XLVI/2013
  10. Clemens Z, Kelemen A, Fogarasi A, Toth C. Childhood absence epilepsy successfully treated with the paleolithic ketogenic diet. Neurology and Therapy. December 2013, Volume 2, Issue 1-2, pp 71-76
  11. ^ a b Hat tévhit az egészségről
  12. Paleo diet faq
  13. A sómítosz
  14. ^ a b c Szendi Gábor: A paleomozgalom három (most már négy) éve. tenyek-tevhitek.hu
  15. Paleolit megoldás 222. o.
  16. Paleolit szakácskönyv II. 287. o.
  17. ^ a b Robb Wolf: What Is The Paleo Diet? robbwolf.com
  18. ^ a b c d e f g h i j k l m n Paleolit szakácskönyv II.
  19. Paleolit megoldás 212. o.
  20. Paleolit megoldás 214. o.
  21. Paleolit szakácskönyv II. 164. o.
  22. Paleolit megoldás 105–124. o.
  23. Paleolit megoldás 105–124. o.
  24. Paleolit megoldás 85–103. o.
  25. Paleolit megoldás 104., 216. o.
  26. Paleolit megoldás 105–124. o.
  27. Paleolit megoldás 105–124. o.
  28. Paleolit megoldás 70–76. o.
  29. Paleolit szakácskönyv II. 20–34. o.
  30. Paleolit megoldás 105–124. o.
  31. Why Cavemen Didn’t Actually Die Young. PaleoLeap, 2014. január 14
  32. Paleolit szakácskönyv II. 286. o.
  33. Paleolit Életmód magazin 2013/1 44.o.
  34. Lyle McDonald: The Ketogenic Diet: A complete guide for the Dieter and Practitioner. 1998. ISBN 0967145600  
  35. Paleolit szakácskönyv II. 106. o.
  36. Tóth Csaba, Clemens Zsófia. Type 1 diabetes mellitus successfully managed with the paleolithic ketogenic diet. Int J Case Rep Images 2014;5(10):699–703.
  37. Táplálkozási akadémia
  38. Orvosi Hetilap
  39. A Magyar Diabetes Társaság Vezetőségének állásfoglalása a paleo-ketogen diétával kapcsolatban
  40. Szendi Gábor: Támadás a palo ellen? tenyek-tevhitek.hu
  41. Génmutációval tudjuk megemészteni a tejet

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hat tévhit az egészségről: origo.hu
  • A nagy étrendblöff: index.hu
  • Táplálkozási akadémia: mdosz.hu
  • Orvosi Hetilap: akademiai.com
  • Paleo diet faq: thepaleodiet.com
  • Paleo Diet:Overview: about.com
  • Paleo ételek: Szendi Gábor honlapja
  • A sómítosz: Szendi Gábor honlapja
  • Génmutációval tudjuk megemészteni a tejet: index.hu
  • Paleolit megoldás: Robb Wolf: Paleolit megoldás. Az ősi emberi étrend. Scolar Kiadó, 2012. ISBN: 9789632443539
  • Paleolit szakácskönyv II.: Szendi Gábor – Mezei Elmira: Paleolit szakácskönyv II. Jaffa, Budapest, 2011. ISBN: 9789639971707
  • Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás. Jaffa, Budapest, 2009.
  • Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás és korunk betegségei. Jaffa, Budapest, 2011.
  • Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás kezdőknek. Minden, amit tudni akartál a paleóról, de nem volt időd megkérdezni. Jaffa, Budapest, 2011.
  • Szendi Gábor: Napfény vitamin. Hazugságok, tévhitek és a tények. Jaffa, Budapest, 2012.
  • Lyle McDonald: The Ketogenic Diet: A complete guide for the Dieter and Practitioner. 1998.
  • Paleolit Életmód magazin 2013/1

Irodalomjegyzék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szendi Gábor : Paleolit táplálkozás – A nyugati életmód és a civilizációs betegségek. Jaffa, 2009. ISBN: 9789639971011
  • Loren Cordain: Paleolit étrend – Fogyjunk és éljünk a természet rendje szerint! Jaffa, 2011. ISBN: 9789639971615
  • dr. Tóth Csaba: Paleolit orvoslás – Számolj le a betegségekkel! Jaffa, 2012. ISBN: 9789639971752

A paleo étrendről szóló magyar nyelven megjelent könyvek szerzőinek honlapjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]