Paleolit táplálkozás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A paleolit táplálkozás egy étrend, amely az irányzat képviselői által tudományosnak tartott, de az autentikus tudomány által nem igazolt kutatásokkal rekonstruálta a paleolitikumban élő ősemberek és a ma élő környezeti népek táplálkozását és életmódját. Evolúciós szempontú étrendnek is nevezhető, mert evolúciós szempontból vizsgálta meg ember és táplálkozás ill. betegségek kapcsolatát a történelemben visszamenőleg a mai legújabb tudományos kutatások segítségével. Abból az evolúciós megfontolásból merít, hogy a földművelés által bevezetett tápanyagokhoz az emberi szervezet nem tudott adaptálódni. A mai ember (Homo sapiens) genetikailag megegyezik a 2,5 millió évvel ezelőtt kifejlődött Homo nemmel. A modern paleolit a paleolit kori táplálkozás és életmód újra felfedezése és beillesztése a 21. századba.

Tartalomjegyzék

Történeti áttekintés [szerkesztés]

  • 1975-ben, az elsők között Walter L. Voegtlin gasztroenterológus könyve foglalkozott vele, amelyben azt sugallja, hogy a paleolit kori étrend javítaná a modern kori ember egészségét. Azt állította, hogy az ember egy "húsevő állat", amely a vadállatokhoz hasonlóan, elsősorban fehérjét, zsírokat és csak nagyon kevés szénhidrátot fogyasztott. Saját diétás recepteket dolgozott ki emésztési problémákkal küszködőknek.
  • 1985-ben, S. Boyd Eaton és Melvin Konner, az Emory Universityvel közreműködve, megjelentettek egy kulcsfontosságú dokumentumot a paleolit táplálkozásról a New England Journal of Medicine c. szakfolyóiratban, amely lehetővé tette hogy ezt a táplálkozási koncepciót a mainstream egészségügy is elismerje.
  • 1989-ben svéd orvosok és tudósok, köztük Staffan Lindeberg, végeztek tudományos felméréseket a nem-nyugati kitavai lakosság körében a Pápua Új-Guinea-i Trobriand-szigeteken. A Kitava tanulmány azt találta, hogy ez a népesség nem szenved e betegségekben, mint pl: szívbetegség (stroke, ischaemia), cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízottság. 1993-ban tették közzé vizsgálati eredményeiket, s mindezek után számos tudományos publikáció jelent meg, hogy a nyugati betegségek kapcsolatban állnak a táplálkozással.
  • Lindeberg 2003-ban egy svéd nyelvű orvosi tankönyvben ismertette tanulmányait.
  • 2010-ben megjelentették ennek az átdolgozott, frissített változatát angol nyelven, s ez felkeltette mind a tudósok, mind a laikusok érdeklődését. Több mint 2000 hivatkozást idéz, tehát átfogó tudományos vizsgálatok eredményeit, amelyek azt bizonyítják, hogy a nyugati betegségek összefüggenek azzal, amit az emberek esznek.
  • A paleo étrend mozgalom egyik kidolgozója Dr. Loren Cordain, aki számos könyvet jelentetett meg e témában. Könyveiben az evolúciós elveket valló modern étrendi ajánlásokra fekteti a hangsúlyt.
  • Hazai "forradalmára" Szendi Gábor pszichológus.

A genetikai alkalmazkodás kritikája [szerkesztés]

Az emberi genom, több mint 2,5 millió éve semmit sem változott, tehát genetikailag a vadászó-halászó-gyűjtögető életmódra vagyunk programozottak. A tudományos vizsgálatok állítása szerint a 10-5 ezer évvel ezelőtt a földművelés ("neolitikus forradalom") során bevezetett élelmi anyagokra nem történt meg a genetikai alkalmazkodás. Az emberi szervezet nem tudott alkalmazkodni ezekhez az új élelmi anyagokhoz, ezért jelentek meg az ún. degeneratív betegségek. Riccardo Baschetti kutató elemzései szerint az anyagcsere betegségeket a "genetikailag ismeretlen élelem" okozza. Mint Boyd Eaton, Loren Cordain és Lindeberg kutatók írták közös tanulmányukban, hogy a modern ember genetikailag a kőkori emberrel azonos.

Civilizációs betegségek / nyugati betegségek [szerkesztés]

A nyugati világ, azaz a mai civilizáció számos olyan betegségben szenved, amelyek bizonyított kutatások szerint teljességgel ismeretlenek a ma is élő természeti népek körében, illetve ismeretlenek voltak a paleolit korban élők között is. A nyugati életmód és táplálkozás világméretű terjeszkedése a 19. század közepén kezdődött meg, az ún. civilizációs betegségek a 20. és 21. században járványszerű növekedésnek indultak. Ide sorolhatók: szív és érrendszeri megbetegedések, rák, autoimmun betegség, sclerosis multiplex, hashimoto-thyreoiditis, cukorbetegség, lisztérzékenység, laktózérzékenység, metabolikus szindróma, túlsúlyosság, alultápláltság, szervezetszintű gyulladás, depresszió stb.

A gyakorlatban [szerkesztés]

Gyakorlati javaslata azt jelenti, hogy az élelmiszer-energiabevitel aránya 56-65%-ban állati eredetű és 36-45%-ban növényi eredetű. Javasolja a magas fehérje tartalmat (19-35%), zsírtartalmat (28-58%) és az alacsony szénhidráttartalmat (22-40%). Utóbbiak az ún. lassan felszívódó szénhidrátok, melyek alacsony glikémiás indexűek és glikémiás telítettségűek.

Például:

  • Gyümölcsök
  • Zöldségek
  • Állati húsok, zsírok
  • Halfélék, tenger gyümölcsei
  • Tojás
  • Olajos magvak/csonthéjas gyümölcsök (mandula, kesudió, törökmogyoró, pisztácia, fenyőmag, dió, tökmag, gesztenye stb.)
  • Hidegen sajtolt növényi olajok (olívaolaj, kókuszzsír)
  • Gombák

Kizárják a nagy glikémiás indexű és glikémiás telítettségű ételeket, melyek az ún. gyorsan felszívódó szénhidrátok:

  • Gabonafélék (búza, árpa, köles, zab, rizs, vadrizs, rozs, kukorica, cirok, stb.)
  • Hüvelyesek (babfélék, borsók, szója, amerikai mogyoró, stb.)
  • Tej és tejtermékek
  • Keményítő tartalmú zöldségek (burgonyafélék)
  • Növényi olajok (hidrogénezett növényi olaj, transzzsír, margarin)
  • Cukorfélék (répacukor, nádcukor, fruktóz)
  • Készételek

Megfigyeléses és intervenciós vizsgálatok [szerkesztés]

Tudományos hivatkozások [szerkesztés]

Irodalomjegyzék [szerkesztés]

  • Szendi Gábor - Paleolit táplálkozás - A nyugati életmód és a civilizációs betegségek (2009)
  • Loren Cordain - Paleolit étrend (2011)

Külső hivatkozások [szerkesztés]