Palásti László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Palásti László
SzületettSzilágyi László Jenő
1903. április 3.
Budapest
Elhunyt1979. szeptember 15. (76 évesen)
Budapest
ÁlneveLessly Pallas
Állampolgárságamagyar
HázastársaPalkó Vilma
(h. 1933–1959)
Foglalkozása
SírhelyeÓbudai zsidó temető
SablonWikidataSegítség

Palásti László, eredetileg Szilágyi László Jenő (Budapest, Erzsébetváros, 1903. április 3.[1] – Budapest, 1979. szeptember 15.) magyar író, újságíró. Írói álneve: Lessly Pallas.

Élete[szerkesztés]

Szilágyi (Sonnenfeld) Miksa (1869–1930)[2] pénzbeszedő, kereskedelmi ügynök és Petján Gizella (1874–1947)[3] gyermekeként született. Szülei elváltak. 1920-tól a Színház és Divat című újsághoz került segédszerkesztőnek. 1922 és 1924 között a Világ és a Pesti Hírlap című lapok színházi rovatainál dolgozott. 1929 és 1933 között az Esti Hírlap, a Színházi Élet és a Nemzeti Sport tudósítója volt Berlinben. 1931-ben a német fővárosban elindította a Berlini Futár című lapot az ott élő magyaroknak. A berlini évei alatt interjút készített többek között Albert Einsteinnel, Thomas Mann-nal és Lehár Ferenccel is. 1933-ban, Hitler hatalomra jutása után visszatért Magyarországra és a Borsszem Jankó, illetve az Egyenlőség című folyóiratok munkatársa lett. A zsidótörvények következtében elvesztette szerkesztőségi állását, de írói tevékenységét folytatta és illegálisan dolgozott egy pesti tőzsdelapnak is.

A második világháború alatt többször munkaszolgálatra vitték. 1944. május 17-én Vácra vonult be három hónaposra tervezett munkaszolgálatra, azonban néhány nappal később bevagonírozták és a szerbiai Bor lágere felé vitték, ahol vasútépítésen dolgoztatták. 1944 szeptemberében – a szovjet csapatok közeledtére – társaival együtt gyalogmenetben Szerbiából Magyarországra indították. A következő hónapban Cservenkára ért a munkaszolgálatos menet, ahol százak lelték halálukat, majd Bajára került, ahonnan sikerült Budapestre szöknie. A fővárosban igazoltatták és a Gestapo, valamint az Állambiztonsági Rendészet által felügyelt svábhegyi Mirabell szállóba került, ahonnan ismét megszökött.[4] 1945. január 18-án szabadult fel a Lehel utcában, s három nappal később megjelent első cikke a Szabadságban, melynek később rovatvezetője lett. Ugyanekkor a Képes Figyelő törvényszéki rovatának vezetőjeként is dolgozott. 1945 tavaszán részt vett a Ludas Matyi című szatirikus magyar hetilap megalapításában, melynél 1951-ig külső munkatársként, majd 1965-ös nyugdíjazásáig rovatvezetőként dolgozott. Haláláig tagja volt az Új Élet című folyóirat szerkesztőségének, ahol a zsidóságot érintő témákban írt.

Felesége Palkó Vilma (1902–1959)[5] volt, akit 1933. augusztus 27-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[6] Egy lányuk született.

Az Óbudai zsidó temetőben nyugszik. Temetésén megjelent a Ludas Matyi szerkesztősége, valamint számos kollégája és barátja.[7]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Palásti László–Ernyei Frigyes: Aeropolis. Regény a közeljövőből; Légrády, Budapest, 1928
  • Berlini kalauz; Verfass, Berlin, 1931
  • Negyedik emelet (1933)
  • Aki önmagát üldözi. Regény; Hellas Ny., Budapest, 1935 (Szivárvány)
  • Lassan a holttesttel. Regény; Hellas Ny., Budapest, 1935 (Szivárvány)
  • Az őrültek szigete. Regény; Hellas Ny., Budapest, 1935 (Szivárvány)
  • Lessly Pallas: Aki gyilkosát üldözi. Bűnügyi regény; Hellas Ny., Budapest, 1935 (Szivárvány)
  • Nyomoz a gyilkos. Regény; Hellas Ny., Budapest, 1936 (Szivárvány)
  • Gyilkosság 3 felvonásban. Regény; Hellas Ny., Budapest, 1936 (Szivárvány)
  • Ahol mindenki gyanús. Regény; Hellas Ny., Bp., 1936 (Szivárvány)
  • Az ellopott utasok. Regény; Hellas Ny., Budapest, 1936 (Szivárvány)
  • Az 1903-as fegyenc. Regény; Hellas Ny., Budapest, 1936 (Szivárvány)
  • Gyilkosság a műtőben. Regény; Hellas Ny., Budapest, 1937 (Szivárvány)
  • Halálos alibi. Regény; szerzői, Budapest, 1939
  • Hinni kell! Zsidóvallású magyar írók antológiája. Novellák, karcolatok, versek; összeáll. Palásti László, Gömöri László, bev. Klár Zoltán, Sós Endre; Bán, Budapest, 1939
  • Létszám 212 fő. Vidám regény a szudáni lándzsások életéből; szerzői, Budapest, 1941
  • Szöghy József–Palásti László: Félbeszakadt játszma; Kis Ny., Budapest, 1942
  • Karrierváros; Márkus Ny., Budapest, 1943
  • Koldustól királyfiig. Elbeszélések; Radó Ny., Budapest, 1943
  • Karrierváros; Márkus Ny., Budapest, 1943
  • A bori halálút regénye; Gábor Áron, Budapest, 1945
  • Palásti László–Stella Adorján: Nevessünk Hitleréken. Antifasiszta viccek gyűjteménye; Müller, Budapest, 1945
  • A mosoly iskolája. Humoreszkek; Szépirodalmi, Budapest, 1964
  • Palásti László–Balázs-Piri Balázs: Ma mi is fúrunk; Kossuth, Budapest, 1969
  • Berlini rapszódia; Szépirodalmi, Budapest, 1970
  • 80 naplóval a Föld körül; Táncsics, Budapest, 1970 (Útikalandok)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 1055/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 18.)
  2. Szilágyi Miksa gyászjelentése”, Ujság, 1930. december 5., 8. oldal (Hozzáférés: 2021. augusztus 18.) 
  3. Szilágyi Miksáné halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 67/1947. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 18.)
  4. „Huszonkilenc éve a Wesselényi utcában”, Új Élet, 1974. február 1. (Hozzáférés: 2021. augusztus 18.) 
  5. Palásti Lászlóné halotti bejegyzése a Budapest XIII. kerületi polgári halotti akv. 1029/1959. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 18.)
  6. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1279/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 18.)
  7. Búcsú Palásti Lászlótól”, Új Élet, 1979. október 1. (Hozzáférés: 2021. augusztus 18.) 

Források[szerkesztés]

  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  • Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3  
  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • (1983. április 1.) „Palásti Lászlóra emlékezünk”. Új Élet (Magyarország) 38 (7). (Hozzáférés: 2021. augusztus 18.)  
  • Palásti László. Egy elfeledett mű felfedezése, A bori halálút regénye. Scolar Kiadó [1945] (2016). Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 18.