Pakisztán
| Pakisztán | |||
| اسلامی جمہوریہِ پاکستان Islaami Jamhuria ay Pakstaan |
|||
|
|||
| Nemzeti mottó: Iman, Ittehad, Nazm (Urdu: Egység, fegyelem, hit) Nemzeti himnusz: Qaumi Tarana |
|||
.svg) |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Iszlámábád | ||
| é. sz. 33° 40′, k. h. 73° 10′ | |||
| Legnagyobb város | Karacsi | ||
| Államforma | iszlám köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Aszif Ali Zardari | ||
| Miniszterelnök | Radzsa Pervez Asraf | ||
| Hivatalos nyelv | Urdu, angol | ||
| Függetlenség | a Brit Birodalomtól | ||
| Kikiáltása | 1947. augusztus 14. | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Rangsorban | 6 | ||
| Becsült | 172 800 000[1] fő (2008) | ||
| Rangsorban | 6 | ||
| Népsűrűség | 206 fő/km² | ||
| GDP | 2008 (forrás: IMF[2]) | ||
| Összes | 160 897 dollár (43) PPP: 443 670 dollár |
||
| Egy főre jutó | 999 dollár (138) PPP: 2756 dollár |
||
| HDI (2006) | 0,562[3] (139) – közepes | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 803 940 km² | ||
| Rangsorban | 35 | ||
| Víz | 3,1%% | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Pakisztáni rúpia (PKR) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | PK | ||
| Hívószám | 92 | ||
| Internet TLD | .pk | ||
|
|
|||
 |
|||
Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán. Több mint 1000 km-es partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel, ezenkívül nyugaton Afganisztán és Irán, keleten India és északkeleten Kína határolja. Tádzsikisztántól a néhol csak 20 km szélességű Vakhan-folyosó választja el.
Pakisztán a hatodik legnépesebb ország a világon és Indonézia után itt él a második legnagyobb muszlim közösség. Az úgynevezett Next Eleven (következő tizenegy) országok között tartják számon, azok között, amelyek a 21. században nagy eséllyel gazdasági nagyhatalommá válnak majd. Pakisztán az Iszlám Konferencia Szervezetének, a Gazdasági Együttműködés Szervezetének, a G20 fejlődő országok csoportosulásának és a Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Egyesületnek alapító tagja. Ezek mellett részt vesz még az ENSZ, a Nemzetközösség, a Kereskedelmi Világszervezet, és a Sanghaji Együttműködési Szervezet munkájában is.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete[szerkesztés]
Pakisztán (PAKISTAN) nevét C. Rahmat Ali alkotta meg 1934-ben a Now or Never című jegyzetében.[4] A PAKISTAN név az akkor még indiai, muzulmán többségű tartományok neveiből származik: Pandzsáb (Punjab), Afganisztán (Afghania), Kasmír (Kashmir), Iszlámábád (Islamabad), Szind (Sindh), Tuharisztán (Balochistan).[5] Ezen területeken több mint 30 millió muszlim élt már ekkor is.
Földrajz[szerkesztés]
-
A térség műholdas képe (2004. január)
-
A K2-hegycsúcs Pakisztán legmagasabb pontja
Domborzat[szerkesztés]
Területét keleten az Indus folyó alföldje uralja, amelynek északi része a termékeny Pandzsáb, déli része a száraz Szindh. Az Industól keletre a Thar-sivatag található. Az ország nyugati része az Iráni-magasföld folytatása. Északi területeit magashegységi táj uralja, amely a Karakorumban megközelíti a 8000 métert.
Vízrajz[szerkesztés]
Az Arab-tengerbe ömlő Indus-folyó és mellékfolyói vezetik le a vizeket.
Éghajlat[szerkesztés]
Pakisztán négy évszaka: a hűvös, száraz tél decembertől a februárig, a forró, száraz tavasz márciustól májusig, a nyári esős évszak, vagyis a délnyugati monszun ideje júniustól szeptemberig tart, és a monszun októberben és novemberben vonul el. Ezen évszakok kezdete és időtartama nagyon eltér helytől függően. A csapadékmennyiség radikálisan változik évről évre, az áradások és aszályok törvényszerűsége nem könnyen ismerhető fel.
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
Pakisztán nemzeti állata a pödrött szarvú kecske, nemzeti madara a csukár.[6] Ezeken kívül számos más állatfaj is megtalálható az országban. A fafajták az alpesi fenyőktől, mint luc és egyéb fenyők, valamint himalájai cédrus (ezek főleg az északi, hegyes területeken honosak) a lombhullatókig terjednek, amelyek a déli területeken fellelhetők.[7] Az ország nyugati hegyvidékein boróka bokrok és tamariszkusz cserjék épúgy megtalálható, mint egyszerű fűfajták. A déli partvidéket mangrove erdők borítják.
A déli területeken, az Indus-folyó torkolatvidékén nagy számú krokodil populáció, a környező erdőkben pedig szarvas, vaddisznó, tarajos sül és sok egyéb rágcsálófaj él.
Lásd még: Kategória:Pakisztán élővilága-
Csukár, az ország nemzeti madara
-
Pödröttszarvú kecske, az ország nemzeti állata
-
Fekete kobra
.jpg)
Nemzeti parkjai[szerkesztés]
Történelme[szerkesztés]
1947-ig Pakisztán történelme az indiai szubkontinens történetének része.
Az önálló pakisztáni állam 1947. augusztus 17-én jött létre, az indiai brit uralom megszűntekor, India muzulmánok-lakta területeiből. Az ország függetlenségét 1947-ben kiáltották ki. Pandzsáb és Bengália tartomány ellentmondásos felosztásának hatására lázadások törtek ki Indiában és Pakisztánban is. Hinduk és szikhek milliói vándoroltak Indiába és muszlimok milliói Pakisztánba. 1947-től 1956-ig a brit Nemzetközösség domíniuma volt, azóta köztársaság.
Az Indiától való különválást mindkét részről véres összecsapások követték, és nem sikerült rendezni a korábban önálló fejedelemség, Dzsammu és Kasmír hovatartozását sem. Az ország két, egymástól nagy földrajzi távolságra lévő részből állt, Nyugat-Pakisztánból és Kelet-Pakisztánból, amelyeket India választott el egymástól. A két országrészt csak a közös vallás kötötte össze. A lakosság nagyobb része a keleti országrészben élt, de a politikai vezetés nyugaton összpontosult. Kelet-Pakisztán 1971-ben Bangladesi Népi Köztársaság néven kikiáltotta a függetlenségét, amit a pakisztáni hadsereg megpróbált megakadályozni. Indiai segítséggel végül az önálló Bangladest követelő erők győztek.
Az ország fővárosa többször megváltozott, 1958-ig Karacsi, ezt követően mintegy negyedszázadig Ravalpindi, ma Iszlámábád.
Az ország politikai rendszere labilis. Történelmében gyakori a katonai puccs, a polgári kormányok pedig gyorsan elvesztették legitimitásukat a korrupció miatt.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
Az alkotmány értelmében a pakisztáni törvényhozás szerve egy kétkamarás parlament, amely áll szenátusból (felsőház) és nemzetgyűlésből (alsóház). A nemzetgyűlés 342 tagjából 272 öt évente történő, közvetlen választás útján kerül be a házba. Az alkotmány előírja, hogy ezen felül 60 helyet kapjanak a nők, 10 pedig a vallási kisebbségek számára biztosított. A kormány miniszterei nemzetgyűlési képviselők kell hogy legyenek. A szenátus 100 tagú. Az elnöknek csak az alsóházat van joga feloszlatni.
Politikai pártok[szerkesztés]
Közigazgatási felosztás[szerkesztés]
|
 |
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
.jpg)
Általános adatok[szerkesztés]
- Városi lakosság aránya: 33%.
- Születéskor várható élettartam: férfiaknál 61 év, nőknél 63 év.
- Népességnövekedés: 2,01%.
- Írástudatlanság: 54,3%.
Legnépesebb települések[szerkesztés]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]
- Nyelvek: Az országban a hivatalos nyelvek az angol és az urdu (arab írású hindi), de beszélik még a pandzsábit, szindit, pastut, és beludzsit.
- Népek: Az ország lakosságának 40%-a pandzsábi, 25%-a dzsát, 13%-a szindi, 15%-a pastu, 2%-a beludzsi, 5% pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.
- Vallások: A népesség 97%-a muszlim (77% szunnita, 20% síita), 3% pedig hindu és keresztény.
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
- Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 24%, ipar 25%, szolgáltatások 51%
- Hazai össztermék (GDP)/fő: 2000 USD
- Munkanélküliség: 7,8%
- Munkaerő: 40,4 millió fő
- Infláció: 3,9%
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
A lakosság jelentős része a többnyire öntözött szántóföldeken búzát, rizst, gyapotot, cukornádat termeszt. Az állattenyésztés (szarvasmarha, juh, teve) alárendelt szerepű.
Ipar[szerkesztés]
Földje ásványkincsekben viszonylag szegény (kősó, kőolaj, földgáz, gipsz, kén, foszfát, magnezit, színesfémércek). A külföldi tőke segítségével fejlődésnek indult ipar vezető ága a textilipar, a műtrágya- és gépgyártás. A hagyományos kézműipar még napjainkban is fontos szerepet tölt be az ország életében.
Kereskedelem[szerkesztés]
Exporttermékek: textil, felsőruházat, gyapjú, cérna, élelmiszerek, sportcikkek, szőnyegek. Importcikkek: kőolaj, kőolajtermékek, gépek, vegyipari termékek, közlekedési eszközök, élelmiszerek. Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Szaúd-Arábia, Egyesült Királyság, Kuvait, Kína, Japán.
Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]
Közlekedés[szerkesztés]
A vasúthálózat hossza 8163 km, a közúthálózaté 254 410 km. A kikötők száma 2, a repülőtereké 87. Az országban a közlekedési hálózat eléggé fejletlen, habár a főútvonalak viszonylag jól ki vannak építve.
Kultúra[szerkesztés]
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Az UNESCO által elismerten a világ kulturális örökségének része:
- Mohendzsodáro régészeti lelőhelye;
- Takszila romjai;
- Takht-i-Bahi buddhista romjai és a szomszédos városmaradványok Sahr-i-Bahlolban;
- Thatta történelmi műemlékei;
- Lahor erődje és a Shalimar-kertek Lahor városban;
- Rohtas-erőd.
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
-
A szalvar-kamiz az öltözködés egy formája
-
Hagyományos pandzsábi zenészek egy esküvőn
-
Takszila romjai
-
Lahor erődje
-
Rohtas-erőd egy része
-
Vazír kán mecset, Lahor
.jpg)
Turizmus[szerkesztés]
-
Csaukhandi-sírok
-
Mohatta palota, Karacsi
-
Mazar-e-Quaid, Jinnah mauzóleuma
-
Khewra bányája
-
Takht Bhai buddhista romjai
-
Noor Mahal palota, Iszlámábád
-
Faiz Mahal palota, Khairpur
-
Deosai Nemzeti Park
-
Kaghan-völgy, Mansehra
Sport[szerkesztés]
A krikett a legnépszerűbb sportág. [8] További igen népszerű sport a gyeplabda.
Kottán György személyében 2009. február 19-e óta magyar szövetségi kapitánya van az ország labdarúgó szövetségének.
Olimpia[szerkesztés]
• Pakisztán az olimpiai játékokon
Ünnepek[szerkesztés]
Média[szerkesztés]
Az országban 300 napilap van, főleg urdu és angol nyelven. Néhány ismertebb lap: Pakistan, Dawn, Nawa-i-Waqt.
Az országban az analfabéták száma miatt a televízió nagyobb szerepet tölt be az emberek életében, mint az újság. 1000 lakosra 170 tévékészülék jut.
A Pakisztáni televízió (PTV) 1964. november 26-án kezdte meg működését.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2008 World Population (pdf). Population Reference Bureau, 2008. (Hozzáférés: 2009. március 11.)
- ↑ Report for Selected Countries and Subjects: Pakistan. IMF, 2008. (Hozzáférés: 2009. március 11.)
- ↑ Statistical update 2008/2009 - Country Fact Sheets - Pakistan. ENSZ Fejlesztési Program, 2006. (Hozzáférés: 2009. március 11.)
- ↑ ^ Choudhary Rahmat Ali (28 January 1933). "Now or never: Are we to live or perish for ever?". Columbia University. Retrieved on 2007-12-04.
- ↑ ^ Wolpert, Stanley A. (1984). Jinnah of Pakistan. New York: Oxford University Press. ISBN 0-19-503412-0.
- ↑ ^ "Basic Facts". Pakistan Ministry of Information and Broadcasting. Retrieved on 2009-03-12.
- ↑ ^ "Conservation of Mangrove Forests in the Coastal Areas of Sindh and Balochistan". WWF Pakistan. Retrieved on 2009-03-17.
- ↑ http://www.huffingtonpost.com/saad-khan/the-death-of-sports-in-pa_b_498758.html
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- hivatalos oldal
- 1998-as népszámlálás
- állatvilág
- Kitekintő.hu Pakisztánnal foglalkozó cikkgyűjteménye
- Pakisztán.lap.hu - linkgyűjtemény
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||
|
|||||
