II. Paco Ignacio Taibo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Paco Ignacio Taibo II szócikkből átirányítva)
II. Paco Ignacio Taibo
Élete
Született1949. január 11. (75 éves)
Gijón,  Spanyolország
SzüleiPaco Ignacio Taibo I
HázastársaPaloma Sáiz Tejero[1]
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)bűnügyi regény, politikai és történelmi művek
Kitüntetései
  • Premio Hammett (1988)
  • Premio Hammett (1991)
  • Premio Hammett (1994)
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Paco Ignacio Taibo témájú médiaállományokat.

II. Paco Ignacio Taibo (Gijón, 1949. január 11. –) Mexikóban élő spanyol író és történész.

Pályafutása[szerkesztés]

II. Taibo, az író-filozófus Paco Ignacio Taibo (1924–2008) fia, szüleivel költözött Mexikóba. Ott irodalmat, szociológiát és történelmet tanult. Mielőtt íróként felfigyeltek rá, újságíróként, szakkönyvíróként és egyetemi óraadó tanárként dolgozott. Politizált és részt vett az 1968-as mexikóvárosi tüntetéseken. A tlatelolcói vérengzésre válaszként a folyamatos ellenzékiséget választotta.

Feleségével egyetemben máig is figyelemmel kíséri és támogatja a mexikói ellenzéki mozgalmakat. II. Taibóról úgy tartják, hogy ő keltette életre a latin-amerikai krimit, amelyben a kalandregény, a thriller és a klasszikus krimi stíluselemeit vegyíti. Világszerte olvasott krimijeinek detektívhőse, a független Héctor Belascoarán Shayne, aki Mexikóváros dzsungeljében nyomozásai során vég nélküli korrupciók és politikai elnyomás ellen folytat esélytelen szélmalomharcot. Alapítója a Krimiírók Nemzetközi Egyesületének (AIEP), és főszervezője a Semana Negra (Fekete Hét) nevű nemzetközi krimifesztiválnak. II. Taibót krimijei tették híressé, de több politikai témájú regényt is írt. Krimijeiben is gyakran merülnek fel hiteles és valós történelmi és politikai vonatkozások, mint a spanyol polgárháború vagy a mexikói zapatista forradalom, illetve igen éles társadalomkritikai elemek.

Történészként az alapműként számon tartott Ernesto Che Guevara biográfiájával hívta fel magára a szakterület figyelmét.

Művei[szerkesztés]

  1. Nacimiento de la memoria, 1971
  2. Días de Combate, 1976
  3. Cosa fácil, 1977
  4. Historia General de Asturias. (Tomo 7), Gran Enciclopedia Asturiana Silverio Cañada, 1978
  5. Historia General de Asturias. (Tomo 8), Gran Enciclopedia Asturiana Silverio Cañada, 1979
  6. La huelga de los sombrereros, 1980
  7. Asturias 1934, 1980
  8. Memoria del Congreso de Mérida, 1981
  9. El primer primero de mayo en México (Jorge Fernándezzel közösen), 1981
  10. México, historia de un pueblo, 1982
  11. La huelga del verano de 1920 en Monterrey, 1981
  12. Héroes convocados: manual para la toma del poder, 1982
  13. Irapuato mi amor, 1982
  14. Doña Eustolia blandió el cuchillo cebollero (és más történetek), 1982
  15. Pascual sexto round, 1983
  16. El socialismo en un solo puerto (Rogelio Vizcaínóval közösen), 1983
  17. Bajando la frontera, 1984
  18. El socialismo libertario mexicano (szerkesztő), 1984
  19. Memoria roja. Luchas sindicales de los años 20 (Rogelio Vizcaínóval közösen), 1984
  20. Algunas Nubes, 1985
  21. Danzón en Bellas Artes (Luis Hernándezzel közösen), 1985
  22. Octubre de 1934, cincuenta años para la reflexión (többekkel közösen), 1985
  23. Pistolero y otros reportajes (antológia és megjegyzések, Mario Gillel közösen), 1985
  24. Reportaje (antológia), 1985
  25. De Paso, 1986
  26. Sombra de la sombra, 1986
  27. Bolsheviquis. Historia narrativa de los orígenes del comunismo en México 1919-1925, 1986
  28. La vida misma, 1987
  29. El regreso de la verdadera araña y otras historias que pasaron en algunas fábricas, 1988
  30. Fantasmas nuestros de cada día, 1988
  31. Raymond Chandler's Phillip Marlowe, 1988
  32. Arcángeles, 1988
  33. Pascual: décimo round, 1988
  34. Regreso a la misma ciudad y bajo la lluvia, 1989
  35. Sintiendo que el campo de batalla..., 1989
  36. La batalla de Santa Clara, 1989
  37. Amorosos fantasmas, 1989
  38. No habrá final feliz, 1989
  39. Las dos muertes de Juan R. Escudero (Rogelio Vizcaínóval közösen), 1990
  40. Cuatro manos, 1990
  41. Sueños de frontera, 1990
  42. El hombre de los lentes oscuros que mira hacia el cielo se llama Domingo y se llama Raúl, 1991
  43. 68, 1991
  44. Desvanecidos difuntos, 1991
  45. La lejanía del tesoro, 1992
  46. El caso Molinet, 1992
  47. Cuevas-Taibo: mano a mano, 1993
  48. La bicicleta de Leonardo, 1993
  49. Frontera de espejos rotos, 1994
  50. Nomás los muertos están bien contentos, 1994
  51. Cárdenas de cerca, 1994
  52. El año que estuvimos en ninguna parte: La guerrilla africana de Ernesto Che Guevara (Froilán Escobarral és Félix Guerrával közösen)
  53. Que todo es imposible, 1995
  54. Máscara Azteca y el Doctor Niebla, 1996
  55. Ernesto Guevara, también conocido como el Che, 1996
  56. El general orejón ese, 1997
  57. Insurgencia mi amor, 1997
  58. Adiós Madrid, 1997
  59. Cuentos policíacos mexicanos, 1997
  60. El juego de la intriga (Martín Casariegóval, Javier García Sánchezzel és Luis Sepúlvedával közösen), 1997
  61. Arcángeles, Doce historias de revolucionarios herejes del siglo XX, 1998
  62. Mi amigo Morán, 1998
  63. El camino de María
  64. Que Todo Es Posible (Gebara), 1998
  65. Primavera pospuesta, 1999
  66. Así es la vida en los pinches Trópicos, 2000
  67. Retornamos como sombras, 2001
  68. El cura Hidalgo y sus amigos, 2002
  69. Hurler à la lune (Marc Behmmel közösen), 2003
  70. A fészkelődő holtak (Muertos incómodos), (Marcos alnaggyal közösen), 2005
  71. Pancho Villa: una biografía narrativa, 2006[2]
  72. Sólo tu sombra fatal, 2006
  73. Olga Forever, 2006
  74. Tony Guiteras, un hombre guapo, 2008

Magyarul[szerkesztés]

  • A fészkelődő holtak; ford. Smid Bernadett; Agave Könyvek, Bp., 2008

Források[szerkesztés]

  1. Paco Ignacio Taibo életrajza az escritores.org-on (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 29.)
  2. A Pancho Villa: una biografía narrativa a Google Könyvek között. (Hozzáférés: 2014. december 14.)

További információk[szerkesztés]