P. Papp Asztrik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
P. Papp Asztrik
Élete
Született1916. április 27.
Kisgörgény
Elhunyt1985. július 12. (69 évesen)
Brassó
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers

P. Papp Asztrik (Kisgörgény, 1916. április 27.Brassó, 1985. július 12.) erdélyi magyar költő.

Életútja[szerkesztés]

Középiskoláit Székelyudvarhelyen, a Római Katolikus Főgimnáziumban végezte (1935), ezt követően a ferences rendi újoncévet Medgyesen (1933), a teológiát Vajdahunyadon (1940), az egyetemet Kolozsvárt (1942). Ferences szerzetes Csíksomlyó, Mikháza, Máriaradna, Esztelnek, Szárhegy rendházaiban (1944-57). Hét évig börtönben sínylődött politikai elítéltként, majd 1964-ben szabadulva Szárhegyen, utána Nyárádselyén, Marosszentgyörgyön, Désen, végül Fogarason (1964-85) végez plébániai szolgálatot.

Munkássága[szerkesztés]

A ferences Szent Erzsébet című cikkével a Ferences Nemzedék hasábjain jelentkezett (1935), a Katholikus Világ Imre herceg üzenete (1940) és Házszentelés Lövétén (1944) című írásait közölte, A Hírnökben Gábor Áront mint csíksomlyói diákot mutatta be (1944).

Első verseit (1933) a Csíksomlyói Virágok című negyedévi kéziratos folyóiratban közölte; később a Jóbarát (1934-39), az aradi Vasárnap (1935-39), a Budapesten megjelenő Magyar Barát (1943), a Katholikus Világ (1940-46), a Hírnök (1940-44), a Szent Ferenc Hírnöke (1946), majd a Mikházán kiadott kéziratos Kisgörgényi Füzetek (1950-51) s a maga szerkesztette máriaradnai Erdélyi Ferences Futár (1951-52) közölte írásait.

Első verseskötetét Üzenem... címmel a kolozsvári Szent Bonaventura nyomda jelentette meg (1938). Költészetét népi katolicizmus és a Székelyföld tájait idéző Szent Ferenc-i természetrajongás, érzékeny humánum jellemzi. Válogatott verseit A Jézushágón címmel ugyancsak a kolozsvári ferences kolostor újra létrehozott nyomdája jelentette meg P. Papp Leonárd és Fodor György szerkesztésében (1994). A kötet előszavában Benedek Domokos tartományfőnök így jellemzi Erdély holta után újra megszólaltatott „nagy ferences költőjét”: „Megfogyatkozott és oly sokszor reményvesztett népünk tekintetét, szívét újra Isten szeretete felé irányítja. A versekben nemcsak az emberiség szomorúságát számonkérő »Miért« vetődik fel, hanem a »Nem vagytok magatokéi« biztatása is megszólal, s nemcsak az ötvenes évek megpróbáltatásainak panaszlása, hanem Az út vallomása c. versében megfogalmazott csillaglátó remény is.”

Kötetei[szerkesztés]

  • Üzenem... (versek, Kolozsvár, 1938)
  • A Jézushágón. Válogatott versek; s.n., Kolozsvár, 1995 (Szent Bonaventura. Új sorozat)
  • A csíksomlyói pünkösdi búcsú; sajtó alá rend., utószó Fodor Sándor; Agapé, Szeged, 1995

Polgári nevén (Papp József) is közölt.

Források[szerkesztés]