Péri László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Péri László, született Weisz László (Budapest, 1899. június 13.London, 1967. január 19.) szobrász, festő, építész, az európai avantgárd kiemelkedő alakja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1916-tól tagja a Galilei Körnek.
  • 1918-tól szobrászatot tanul. Csatlakozik a Kassák Lajos vezette MA köréhez, de nem képzőművészként, hanem a szavalógárda tagjaként.
  • 1919-ben a Tanácsköztársaság leverésekor Csehszlovákiában tartózkodik egy vándorszíntársulattal. Bécsen át Franciaországba emigrál, és sohasem tér vissza Magyarországra. Párizsban baloldali mozgalmakkal tart kapcsolatot, tiltakozik a magyarországi fehérterror ellen. A francia rendőrség az ország elhagyására kényszeríti.
  • 1920-1921 táján – a pontos dátum ismeretlen – a Szovjetunióba utazik, ahol munkáslakótelepek tervezésében vesz részt.
  • 1922 februárjában Moholy-Nagy Lászlóval közösen a Der Sturm galériájában állít ki. A katalógus 9 festményét, 6 rajzát, 3 beton- és 2 fakompozícióját említi. Ezek közül egy a Berni Múzeum Walden hagyatékában van, a többi nem ismert. Berlinben telepszik le.
  • 1923-ban Moholy-Naggyal újabb közös kiállítást rendeznek a Der Sturm-ban, az 1922-23 során készített kollázsait a Sturm kiadja. Képeinek sorsáról keveset tudni, egy nagyméretű festménye Katherina Dreier-től a Yale Egyetem gyűjteményébe kerül.
  • 1924-ig dolgozik konstruktivista művészként. 1925-től építészként tevékenykedik, néhány szemeszteren át pedig a berlini egyetemnek is hallgatója.
  • 1929-ben, miután az építészeti rutinmunka a kedvét veszi, visszatér a képzőművészethez, ezen belül a figurális ábrázoláshoz. Mint írja, a konstruktivizmus nem képes az emberi érzelmeket és viszonyokat megfelelően ábrázolni. Ettől függetlenül konstruktivista kutató, újító, kísérletező munkamódszerét nem adja fel, 1955-től például poliésztergyantával és üvegfonállal kísérletezik.
  • 1933-ban feleségével London Hampstead negyedében telepszik le. 1939-ben angol állampolgárságot kap, ekkor a nevét Peter Peri-re változtatja. Historizáló grafikai sorozatokat alkot, Jonathan Swift Gulliver utazásai című művéhez készített illusztrációi a British Library gyűjteményébe kerülnek. Számos középületre, illetve köztérre rendelnek nagyméretű szobrokat tőle.

Élete utolsó szakaszában csatlakozik a kvékerek keresztény vallási mozgalmához. 1967-ben hal meg.

Hitvallása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Man of the World (1959), University of Exeter

Péri László Londonban, 1962-ben így írt: „Az emberi faj visszafejlődését jelentené, ha művészetélvezetünk csak a szín- és formaharmóniákra, vagy szín- és formaminták bombasztikus trükkjeire korlátózódna. A művészet az emberek javára készült. Az emberi életek és az ő kapcsolataik egymással nincs kimerítve mint téma, és nem is lesz soha. Új anyagok és új technikák várnak még kikísérletezésre, amelyekkel ki tudjuk fejezni életünket egy újfajta módon. Az emberek azok, akik a művészet fő tárgyai maradnak, mivel az emberek azok, akik a történelmet csinálják.”

Vélemények róla[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Haláláig baloldali elkötelezettségű, humanista művész volt. Méltatói legjelentősebb korszakának az 1920-1924 közötti konstruktivista időt tartják. Korszakos újítása a hagyományos négyszög-képformát elhagyó, festett beton- és farelief volt. E művek közül több csak modellként készült el, illetve csak kevés maradt meg közülük. Újítása mintegy négy évtizeddel előzte meg az amerikai Frank Stellashaped canvas” elnevezésű képformáját.

  • Hans Richter dadaista művész emlékezése szerint Péri fantasztikusan nagy képei nyomatékosan egyszerű szépségükkel hatottak, és arra emlékeztettek, ahogy ma a „környezetművészek” (environment artists) nagy konstrukciókat három dimenzióval, térbelileg megosztanak.
  • Erich Bucholz konstruktivista festő Pevsnert, Rodcsenkót, Périt és a magyarokat hídnak nevezi az orosz konstruktivizmus és a berlini avantgárd között.
  • Beke László művészettörténész szerint kései művészete egyfajta szintézis, mert életműve tengelyesen szimmetrikus: kiindul a figurákból, és hozzájuk jut vissza, miközben az absztrakt formákban átlényegíti őket.
  • Passuth Krisztina művészettörténész az európai avantgárd egyik kiemelkedő alakjának nevezi.

Műveit többek között a British Museum, a Victoria and Albert Museum, a chicagói Modern Museum of Arts és a párizsi Pompidou Centre őrzi.

Péri és a MADI[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár élete egy szakaszában felhagyott a konstruktivista művek alkotásával, a MADI művészeti mozgalom mégis példaképét, egyik elődjét látja benne, konstruktivista örökségét ápolja és fejleszti. A MADI art periodical-ban megjelent interjúkban Carmelo Arden Quin és Bolivar Gaudin is elismerően szól róla.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Passuth Krisztina: Péri László az európai avantgárd mozgalomban. (In: A másik Péri László. Kiállítási katalógus, Home Galéria, 1999.)
  • Beke László: Sík és tér Péri László művészetében. (In: A másik Péri László. Kiállítási katalógus, Home Galéria, 1999.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]