Pécsi egyházmegye
| Pécsi egyházmegye (Dioecesis Quinque Ecclesiensis) | |
 | |
| Elhelyezkedés | |
| Ország | Magyarország |
| Területi fennhatóság | Baranya vármegye, Tolna vármegye |
| Főegyházmegye | Kalocsa-Kecskeméti |
 é. sz. 46° 04′ 43″, k. h. 18° 13′ 25″ | |
| Statisztikai adatok | |
| Terület | 8200 km² |
| Lakosság | |
| Teljes | 660 000 (2010)[1] |
| Egyházmegyéhez tartozók | 440 000 (2010)[1] (64,6%) |
| Plébániák | 206[1] |
| További jellemzők | |
| Egyház | római katolikus egyház |
| Rítus | latin |
| Alapítás ideje | 1009 |
| Alapító | I. István |
| Székhely | Pécs |
| Székesegyház | Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház |
| Papjai | 129[1] |
| Vezetése | |
| Püspök | Felföldi László megyéspüspök |
| Metropolita | Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek |
| Általános helynök | Dr. Kvanduk Frigyes |
| Püspöki helynök | Szép Attila [2] |
| Nyugalmazott püspök | Mayer Mihály |
| Térkép | |
 | |
| Pécsi egyházmegye | |
| Honlap | |
| Pécsi egyházmegye weboldala Pécsi egyházmegye a Catholic Hierarchy-n | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi egyházmegye témájú médiaállományokat. | |
A Pécsi egyházmegye (latinul: Dioecesis Quinque Ecclesiensis) a római katolikus egyház egyik magyarországi egyházmegyéje, amit Szent István király alapított 1009-ben. Az egyházmegye püspöki székhelye Pécs.[3]Katedrálisa pedig a pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház.
Terület[szerkesztés]
Tolna és Baranya vármegye teljes területe, továbbá Somogy vármegye délkeleti falvai alkotják az egyházmegyét.[4]
Szomszédos egyházmegyék[szerkesztés]
- Pozsegai egyházmegye (délnyugat)
- Kaposvári egyházmegye (északnyugat)
- Székesfehérvári egyházmegye (észak)
- Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye (északkelet)
Történelem[szerkesztés]
Kristó Gyula szerint Baranyában a fekete magyarok laktak, akiket I. István magyar király legyőzött 1009 előtt. Az ő legyőzésük után tudták csak megalapítani a Pécsi püspökséget.[5][6]
A pécsi egyházmegye alapító okirata 1009. augusztus 23-án kelt oklevél, amelyet Azo pápai legátus jelenlétében írtak alá Győrben.[1] Ez tartalmazza a püspökség határleírását, ami a következő: a Duna, a Száva, a Bródnál beléfolyó Lisnice, a Baranya vármegye és Somogy vármegye határait alkotó Alma patak, a Tolnát határoló Lápa és Ozora (Sió) vizek, valamint Fejér vármegye felé Tápé és Zemony (Dunaföldvár) falvak. Csak a 13. századi szávaszentdemeteri per során szúrták be a „Kőárok” határt, ami a Sirmiumba vezető római aquaeductus vonala volt. A határleírás alapján tehát a pécsi püspökség hatásköre az alapításkor Tolna, Baranya és Valkó vármegyékre, valamint a Szerémségben lévő Bolgyánvár határispánságra (marchia) terjedt ki.[3]
A középkorban a bencések, a ciszterciek, premontrei rend, a domonkos-rend, a ferences rend, a karmeliták voltak jelen az egyházmegye területén, továbbá a templomosok és a johannita rend, mint lovagrendek is képviseltették magukat.[1] Ebben az időben az ország leggazdagabb egyházmegyéje volt.[1]
1543-ban az Oszmán Birodalom elfoglalta Pécset, és ezzel együtt az egyházmegyét is. Bár a püspöki tisztséget a hódoltság idején is betöltötték, de az aktuális pécsi püspök nem járt az egyházmegye területén. Ebben az időben 60-70 falu volt római katolikus az egyházmegye területén, az ő lelki gondozását a jezsuiták és a ferences rendiek végezték.[1]
A törökök elűzése utáni időkben fokozatosan tértek vissza a szerzetesrendek: ferencesek (1687), domonkosok (1690), pálosok (1694), kapucinusok (1698) és ágostonosok.[7] 1703-ban I. Lipót király visszaadta az egyháznak korábbi területeit. 1736-ban ismét megindult a teológiai képzés, felépült a papnevelde.[7] 1780-ban Pécs szabad királyi város lett, így az egyház elvesztette joghatóságait, továbbá a püspök főispánságát.[7]
1832-ben a frissen épült joglíceumba költöztették át Klimó György Püspöki Könyvtárat. Az 1850-es években Girk György püspök letelepítette az Irgalmas Nővérek rendjét a városban.[8]
Az 1950-es évek államosítása nyomán a papi képzés megszűnt, az egyház földjeit elvette az állam. A rendszerváltás után ezek a földek visszakerültek az egyház birtokába, és ismét folyt teológiai oktatás. 1991-ben Pogányba látogatott II. János Pál pápa.[8]
Szervezet[szerkesztés]
Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök[szerkesztés]
| Fénykép | Név, beosztás | Születési helye, ideje | Kinevezés dátuma |
|---|---|---|---|
| Felföldi László Pécsi püspök |
Geszteréd, 1961. február 4. (63 éves) | 2020. november 16. | |
|
Mayer Mihály nyugalmazott pécsi püspök |
Kisdorog, 1941. január 31. (83 éves) | pécsi segédpüspöknek kinevezve: 1988. december 23. Pécsi püspök: 1989. november 3. Nyugállományban: 2011. január 19.[9] |
Esperesi kerületek[szerkesztés]
Az egyházmegyében 9 esperesi kerület található:[10]
- Pécsi esperesi kerület
- Siklósi esperesi kerület
- Mohácsi esperesi kerület
- Komlói esperesi kerület
- Szigetvári esperesi kerület
- Szekszárdi esperesi kerület
- Paksi esperesi kerület
- Dombóvári esperesi kerület
- Tamási esperesi kerület
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g h Pécs lexikon II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 153. o. ISBN 978-963-06-7920-6
- ↑
- ↑ a b Györffy György. 14 / Térítés és egyházszervezés., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
- ↑ Pécsi egyházmegye térképe. www.pecs.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
- ↑ Vonyó, 2000, 56. o.
- ↑ Kristó, Gyula: A fekete magyarok és a pécsi püspökség alapítása. acta.bibl.u-szeged.hu
- ↑ a b c Pécs lexikon
- ↑ a b Pécs lexikon II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 155. o. ISBN 978-963-06-7920-6
- ↑ Mayer nyugalmazása (latin nyelven). (Hozzáférés: 2017. december 26.)
- ↑ esperesi kerületek. pecsiegyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
Források[szerkesztés]
- Fedeles Tamás: Középkori pécsi segédpüspökök. Magyar egyháztörténeti vázlatok 2010/ 1-2, 5-20.
- Város a Tenkes alján. Siklós évszázadai. Siklós: Siklós Város Önkormányzata (2000). ISBN 963 003425 5
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos honlap (magyar, angol, német)
- A Pécsi Egyházmegye zsinata, 1998; Pécsi Püspökség, Pécs, 1999
- A pécsi egyházmegye a 17-18. században; szerk. Fedeles Tamás, Varga Szabolcs; Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Pécsi Egyháztörténeti Intézete, Pécs, 2005 (Seria historiae dioecesis Quinqueecclesiensis)
- A magyar egyháztörténet-írás forrásadottságai. Egyháztörténeti kutatások levéltári alapjai különös tekintettel a pécsi egyházmegyére; szerk. Varga Szabolcs, Vértesi Lázár;
- Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Pécsi Egyháztörténeti Intézete, Pécs, 2006 (Seria historiae dioecesis Quinqueecclesiensis)
- A pécsi egyházmegye vonzásában. Ünnepi tanulmányok Timár György tiszteletére; szerk. Fedeles Tamás, Horváth István, Kiss Gergely; METEM–Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Budapest, 2007 (METEM-könyvek)
- A Pécsi Egyházmegye ezer éve; szerk. Sümegi József; Fény Kft., Pécs, 2008
- Európai örökségünk. A pécsi és a djakovói egyházmegye bemutatkozik; főszerk. Duczon Árpád, szerk. Bojcsev András, Fazekas Orsolya, Fellnerné Gaál Rita; Pécsi Egyházmegye, Pécs, 2008
- Egyházlátogatási jegyzőkönyvek a Pécsi Egyházmegyében, 1738–1742; tan., forrásközlés Gőzsy Zoltán, Varga Szabolcs; Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Pécsi Egyháztörténeti Intézete, Pécs, 2009 (Seria historiae dioecesis Quinqueecclesiensis)
- A pécsi egyházmegye története 1. A középkor évszázadai, 1009–1543; szerk. Fedeles Tamás, Sarbak Gábor, Sümegi József; Fény Kft., Pécs, 2009
- Egyházi arcélek a Pécsi Egyházmegyéből; szerk. Fedeles Tamás, Kovács Zoltán, Sümegi József; Fény Kft., Pécs, 2009 (Egyháztörténeti tanulmányok a Pécsi Egyházmegye történetéből)
- A 20. század egyház- és társadalomtörténetének metszéspontjai. Tanulmányok a pécsi egyházmegye 20. századi történetéből; szerk. Bánkuti Gábor, Varga Szabolcs, Vértesi Lázár; Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Pécsi Egyháztörténeti Intézete, Pécs, 2012 (Seria historiae dioecesis Quinqueecclesiensis)
- Baranya és Tolna vármegye plébániáinak összeírása, 1733; tan., forrásközlés Gőzsy Zoltán; Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Pécsi Egyháztörténeti Intézete, Pécs, 2012 (Seria historiae dioecesis Quinqueecclesiensis)
- A Pécsi Egyházmegye és az I. világháború; összeáll., jegyz. Bánkuti Gábor, Varga Szabolcs, Vértesi Lázár; Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Pécsi Egyháztörténeti Intézet, Pécs, 2015
- A pécsi püspökség évezredes öröksége. Történet, kiállításvezető, érdekességek, A. D. 1009; szerk. Virág Zsolt; Várkastély, Pécs, 2015
- A világháború kálváriáját járva. A Pécsi Egyházmegye és az I. világháború; tan., szerk. Csibi Norbert, Vértesi Lázár; Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Pécsi Egyháztörténeti Intézete, Pécs, 2016 (Seria historiae dioecesis Quinqueecclesiensis)
- Baranya és Tolna vármegye plébániáinak összeírása, 1753–1757; tan., forrásközlés Gőzsy Zoltán; Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Pécsi Egyháztörténeti Intézete, Pécs, 2016 (Seria historiae dioecesis Quinqueecclesiensis)
- Az 1936. évi pécsi egyházmegyei zsinat; dokumentumvál., jegyz., tan. Damásdi Zoltán; MTA BTK TTI, Budapest, 2017 (Magyar történelmi emlékek. Okmánytárak. Egyháztörténeti források)
- Visitatio canonica dioecesis Quinqueecclesiensis, 1738–1742 / A Pécsi Egyházmegye egyházlátogatási jegyzőkönyve, 1738–1742; tan., forrásközlés Gőzsy Zoltán, Varga Szabolcs; 2. jav. kiad.; META Egyesület, Pécs, 2018 (Pécsi egyháztörténeti műhely)
- A 20. század egyház- és társadalomtörténetének metszéspontjai. Tanulmányok a pécsi egyházmegye 20. századi történetéből; szerk. Bánkuti Gábor, Varga Szabolcs, Vértesi Lázár; META Könyvek, Pécs, 2019 (Pécsi egyháztörténeti műhely)
- Az 1863. évi pécsi egyházmegyei zsinat; dokumentumovál., jegyz., tan. Damásdi Zoltán, latin forrásford. Péteri Pál, Szebelédi Zsolt; BTK TTI, Budapest, 2020 (Magyar történelmi emlékek. Okmánytárak. Egyháztörténeti források)
