Pécsi bazilika és székesegyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Péter és Szent Pál Székesegyház
Pécs Cathedral - Hungary.jpg
A dóm déli oldala

Település Pécs
Ország Magyarország
Irányzat katolikus
Védőszent Szent Péter
Névadó Szent Péter, Szent Pál
Építési adatok
Típus basilica minor
Stílus neoromán
Építés kezdete 11. század
Építtető Orseolo Péter
Rekonstrukciók évei 1703-1732
1807-1825
1882-1891
1962-1968
Alapadatok
Hosszúság 70 m
Magasság 22 m
Szélesség 22 m
Torony 4
Magassága 60 m
Kápolnák Jézus Szíve, Corpus Christi, Mária, Szent Mór
Építőanyag fehér mészkő (homlokzat) budafai sárgás homokkő (tornyok)
Elhelyezkedése
Szent Péter és Szent Pál Székesegyház  (Pécs)
Szent Péter és Szent Pál Székesegyház
Szent Péter és Szent Pál Székesegyház
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 04′ 43″, k. h. 18° 13′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 43″, k. h. 18° 13′ 24″
A(z) Szent Péter és Szent Pál Székesegyház hivatalos honlapja

A Pécs óvárosában található pécsi székesegyház (Pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház, nevezik vártemplomnak, székesegyháznak, bazilikának is), melyet Szent István király idejében alapítottak, több évszázad stílusjegyeit hordozza magán. Legjelentősebb átalakítása Pollack Mihály nevéhez fűződik. A dóm külseje néhány vonásban klasszicista lett, de zömében a gót stílusjegyek uralkodnak. Az 1882-1891 közti újabb átépítés során nyerte el a mai formáját. Az építész Schmidt Frigyes volt, akinek az volt az elképzelése, hogy a templomot neoromán stílusúvá alakítsák vissza. A dóm az UNESCO által világörökségnek nyilvánított ókeresztény sírkamrák közvetlen közelében helyezkedik el. A pécsi székesegyház az első templom az országban, amely a további romlás megakadályozására légkondicionáló berendezést is kapott.

A székesegyház „basilica minor” rangra emelkedett, amikor 1990-ben II. János Pál pápa pécsi látogatása során ellátogatott az épületbe.[1]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dóm díszes falai.

Kézai Simon krónikájában Péter királynak tulajdonítja a székesegyház alapítását. A krónikaírók azonban a templom alapításával kapcsolatban tévednek. Biztosra vehető, hogy a 11. század első felében már volt temploma a pécsi püspökségnek. Ott azután húsvét napján Géza herceg tisztességgel, a maga kezével tette fel a koronát Salamon király fejére. A dómban ezután tűzvész ütött ki, majd később, jóval a trónviszályok elmúltával, valószínűleg László király uralkodásának első éveiben kezdődött el az új székesegyház építése.

A székesegyház építése, díszítése és berendezése hosszú időt vett igénybe, a kőszobrászati anyag alapján biztosra vehető, hogy a munkálatok közel egy évszázadon át folytak. A páviai építkezések a 12. század végén kezdődtek, és 1130-1140 körül fejeződtek be. Az összetoborzott kőfaragók szétszéledtek Európában, munkájuk nyomát éppúgy megtaláljuk Spanyolországban, mint német területen vagy Skandináviában.

A tatárjárás idején, majd 1299-ben a várat tűz pusztította, és a dóm tetőzete ill. mennyezete megsemmisült. Végül a 14. század első harmadában beboltozták a mellékhajókat és két új kápolna is épült (az egyik az északnyugati toronyhoz kapcsolt Fájdalmas Szűz kápolnája, a másik a délnyugati toronyhoz kapcsolódó Corpus Christi kápolna). Az újabb építkezések 1345-ben fejeződtek be, ekkor gótikus falképekkel borították a falakat.

Humanista püspökök, a 15. század végén Janus Pannonius és Hampó Zsigmond, majd a 16. század elején Szatmáry György, Bakócz Tamás bizalmasa, a reneszánsz kultúra fellegvárává formálják Pécset, ennek nyomai megfigyelhetők a püspöki templomon.

A székesegyház belseje

1543-ban a támadó török sereg könnyedén elfoglalta a várost. A közel másfélszázados török uralom alatt több dzsámi épült. A törökök a székesegyház nyugati részét is templomnak használták, többi részében élelmiszert, hadianyagot raktároztak. 1686-ban a felszabadító hadak gyorsan visszafoglalták Pécset, de az elhanyagolt épületeket megviselte a rövid ostrom. A török nem tűrte meg az emberábrázolást, ezért megcsonkította az Árpád-kori domborműveket, lemeszelte a freskókat és megrongálta a Szatmáry pasztofóriumot. 1703-ig nagyjából rendbe hozták a törökök és a beszállásolt német katonák pusztításait, de 1704-ben újabb csapás érte a várost. Először Vak Bottyán kurucai, majd a felbujtott rácok pusztítottak, ágyúgolyóiktól beszakadt a templom főhajójának boltozata.

Nesselrode püspök idején, 1703-1732 között javították ki a háborúk okozta sérüléseket. Ekkor lényeges átalakításokat is végeztek, például a déli homlokzat tengelyében díszes oromfalú, új bejáratot nyitottak. A század negyvenes éveitől kezdve új berendezést készítettek: a főoltár 1741-ben készült Krail János tervei szerint, a sekrestye rokokó szekrényeit 1756-ban helyezték el és 1762- ben már álltak a kanonoki stallumok.

A klasszicista stílusú székesegyház

Hiába építettek melléjük támasztékul kápolnákat, hiába próbálkoztak a 18. század folyamán többször teherhárító ívekkel, 1805-ben oly súlyossá vált a helyzet, hogy újabb megerősítést kellett végezni. Az 1831-ig tartó helyreállítás során a homlokzatok elé egységes, klasszicista és romantikus elemekből álló kulisszafalakat emeltek Pollack Mihály tervei alapján.

1877-ben Dulánszky Nándor püspök megbízta Friedrich von Schmidt osztrák építész-restaurátort a székesegyház stílszerű megújításával. Célul tűzték ki, hogy a millenniumi ünnepségekre visszaállítják az Árpád-kori székesegyházat, megszabadítják a későbbi korok hozzáépítéseitől. 1882. június 9-én kezdték szétszedni és kiárusítani a barokk oltárokat, padokat és székeket. Olyan értékek pusztultak el, amelyek nem csupán a dóm története szempontjából voltak jelentősek, hanem a magyar művészet fejlődésének pótolhatatlan láncszemeit alkották.

Nagyjából a múlt század végi állapotot tükrözi a székesegyház mai képe. 1962-1963 folyamán tatarozták az épületet, a déli homlokzaton elhelyezték Antal Károly modern megfogalmazású apostolszobrait (az 1854-ben készült eredeti 12 és az 1891-ben készült második sorozatból megmaradt 2) szobor a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola udvarán található meg, erősen leromlott állapotban), 19651968 között restaurálták a falképeket, letisztították a faragványokat, megújították az aranyozásokat.

Orgonája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dóm felújított orgonája.

A székesegyház orgonáját az Angster József nevével fémjelzett Angster orgonagyárban készítették 1887-ben.[2][3] A székesegyház orgonáját 2008 elején újították fel, ezzel a hangszer műszaki és zenei értelemben is korszerű hangszerré vált. A hangszerhez elgördíthető, digitális játszóasztal és vezérlő elektronika készült, így az orgonista akár a templom közepén is játszhat. Az átépítéssel nemzetközi viszonylatban is a legnagyobb mechanikus csúszkaládás templomi orgona született.[4]

Az orgona adatai:

  • Manuálklaviatúrák száma 4
  • Regiszterek száma 81
  • a sípok összes darabszáma 6101
  • Legnagyobb síp hossza 5 méter
  • Legkisebb síp hossza 5 milliméter
  • Legnagyobb síp tömege 140 kg
  • Legkisebb síp tömege 14 gramm
  • Az orgonaszekrény: szélesség 8,8 méter, mélység 4,3 méter, magasság 10 méter
  • Szélcsatornák hossza 120 méter

Harangjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bal oldali toronyban található Péter harang alsó nézete.
A székesegyház gazdagon díszített bejárati kapuja.

Harangjai a déli oldal tornyaiban vannak: a keleti toronyban a Mária, Pál és Ferenc harangok, a nyugatiban az 1819-ben öntött Péter, Magyarország nyolcadik legnagyobb harangja, amely csak a nagy egyházi ünnepeken szólal meg.[5] A Péter harangot tartó fából készült szerkezetet 2008. októberében cserélték ki, mert a régi tartók már nem bírták a hatalmas súlyt.[6] A Péter harangot maximum 32 mp-ig lehet működtetni, ellenkező esetben a rezgés károsíthatja a tornyot.

Időkapszulák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009 januárjában egy 1886-ban elhelyezett időkapszulát találtak a pécsi székesegyház egyik tornyának kereszt alatti gömbjében. Az üveghenger érméket és egy kézzel írott pergament tartalmazott. Minden darab kifogástalan állapotban került elő.[7][8] A második világháború alatt az időkapszulát tartalmazó gömb több golyótalálatot is kapott, ám az üveghenger sértetlen maradt.[9] A Latinul írott pergamen részletesen lejegyzi a székesegyház 1882-ben kezdődött felújítását.

Az időkapszula legértékesebb darabja egy 1882-es osztrák gulden, a többi pénz magyar és osztrák ezüst és réz érme. Összesen egy papír 1 forintos, 7 osztrák gulden és 7 magyar réz krajcár.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi bazilika és székesegyház témájú médiaállományokat.