Pásztormadár

Pásztormadár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Alrend: Verébalkatúak (Passeri) Család: Seregélyfélék (Sturnidae) Alcsalád: Seregélyformák (Sturninae) Nemzetség: Sturninae Nem: Pastor Faj: P. roseus
Tudományos név
Pastor roseus (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Sturnus roseus
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Pásztormadár témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztormadár témájú médiaállományokat.

Pásztormadár (hátul) és két pagodaseregély (elöl)

A pásztormadár (Pastor roseus), régebbi nevén (Sturnus roseus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Kelet-Európa és Ázsia mérsékelt övi száraz sztyeppjéin, félsivatagos területein él. Télen délre vonulva eljut Indiába és Észak-Afrikába is. Nagy sáskapusztító révén, követi a rovarokat, így új területekre is elvetődik.

Megjelenése

Testhossza 21-22 centiméter, szárnyfesztávolsága 37-40 centiméter, tömege 67-88 gramm. Fejtollazata, mely a tarkón lelógó, hosszú bóbitát alkot, a nyak mellső része a mellig, a hátsó oldalán a dolmánya kezdetéig fekete, telt ibolyás ércfénnyel, szárnya, farka, alsó és felső farkfedői, lábszára fekete, acélzöldes fénnyel, egyéb részei halvány rózsaszínűek. Csőre rózsaszínű, szeme barna, rendkívül erőteljes lába vörösesbarna. A nemek különböznek.

kitömött példány

Életmódja

Rovarokat, néha pókokat és gyümölcsöt eszik.

Szaporodása

Sturnus roseus

Sziklás helyeken telepesen költ. Fészkét fűcsomókból, szalmából és levelekből építi, szőrrel és tollal béleli ki. Fészekalja 5-6 tojásból áll, melyen 11-14 napig költ.

Kárpát-medencei előfordulása

Inváziós faj, egyes években meg sem jelenik a Kárpát-medencében, más években hatalmas rajokban érkezik. Az invázió tetőpontján tömegesen fészkelhet is, nagy telepekben. Költőhelyei az Alföldön, főként a Hortobágyon és környékén alakulhatnak ki. Többnyire nádtetős istállókon, hodályokon vannak. Régebben általában sáskajárást követték így jutottak el hozzánk. Átlagos évben május környékén érkezik.

Invázió

Védettsége

Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft.

Források

• ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2012. október 29.) (angolul)
• ↑ Jboyd.net Taxo: Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása szerint Pastor roseus. (Hozzáférés: 2012. október 29.) (angolul)
• ↑ Itis.gov: Itis rendszerbesorolása szerint Sturnus roseus. (Hozzáférés: 2012. október 29.) (angolul)
• ↑ Birdlife.org: Birdlife.org szerinti rendszerbesorolása szerint Sturnus roseus. (Hozzáférés: 2012. október 29.) (angolul)
• Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2010. április 30.)
• Brehm: Az állatok világa

További információk

• Ritka madarak hazai előfordulásai
• Internet Bird Collection - videók a fajról