Páskuj Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Páskuj Lajos
Életrajzi adatok
Született1824. szeptember 8.
Szilágysomlyó
Elhunyt1887. június 28. (62 évesen)
Szatmárnémeti
Munkássága
Valláskeresztény
Tisztségapát

Páskuj Lajos (Szilágysomlyó, Kraszna vármegye, 1824. szeptember 8.Szatmárnémeti, 1887. június 28.) római katolikus apát-kanonok.

Életpályája[szerkesztés]

A gimnázium hat osztályát Kolozsvárt végezte; azután felvették szatmári papnövendéknek, 1849-ben szentelték fel; ekkor a püspöki udvarban lett irnok. Segédlelkész volt Máramarosszigeten, Fehérgyarmaton, azután Szatmárt; az 1850-es években a szatmári gimnázium tanára, 1860-ban szatmári plébános, 1874-ben esperes, 1881-ben apát-kanonok. A szatmári papnevelőben az egyházirodalmi iskola létesítésén munkálkodott.

Kedvvel foglalkozott vizsgálatokra való gyermekversek írásával; ezekből sok jelent meg a korabeli iskolai tankönyvekben; költeményeket és cikkeket írt még 1856-tól a Religio, Tanodai Lapok, Hasznos Mulattató, Idők Tanuja, Magyar Állam, Népiskolai Lapok, Szatmár, Szamos, Katholikus Hetilap, Fővárosi Lapok és a Szilágy-Somlyó című lapokba; a szatmári katolikus főgimnázium Értesítőjében (1858. Szózat az Ifjusághoz).

Munkái[szerkesztés]

  • Páskuj Lajos Egyházi munkálatai. Egyházi használatra és családi olvasmányul. Bpest. 1874-75. Két kötet. (I. Nagybőjti elmélkedések. II. Ünnepi, vasárnapi és alkalmi beszédek).
  • Páskuj Lajos Költeményei. Szatmár, 1888. (Ism. M. Állam 281., 292. sz.)

Álnevei[szerkesztés]

Magurai Lajos és Kusajjos Pál (1862-ben a lapokban).

Források[szerkesztés]