Párnaláva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
párnaláva
párnaláva rögök Hawaii tengeraljzatán
párnaláva rögök Hawaii tengeraljzatán
Adatok
Képződés típusa magmás
Képződés helye kiömlési
Szerkezet hialinos, porfiros
Szövet iránytalan
Vegyi összetétel bázikus (mafikus)
Ásványos összetétel telítetlen
Fajsúly 2800–3000 kg/m³
Előfordulás forrópont, iniciális vulkanizmus

A kiömlési magmás kőzetek, egészen pontosan a bazalt igen gyakran előforduló[1], érdekes formája a párnaláva. Tenger alatti vulkánkitörések során keletkező jellegzetes, párnák halmazára emlékeztető vulkanikus kőzetszerkezet. Viszonylag sekély vízben vagy jégréteg alatt is kialakulhat. A felszínre kerülő körülbelül egy méter nagyságú lávadarabok az óceán fenekén gördülnek egy ideig, majd a hideg víz hatására megszilárdulnak.[2] A párnaláva alatti rétegben függőlegesen megszilárdult kőzeteket dájkoknak nevezzük.

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hasadékvölgy vékony törésén keresztül szivárog a felszínre az olvadt bazalt, ahol a fagypont közeli hideg tengervízzel érintkezve hamar megdermed. 2000 méternél nagyobb mélységnél lejátszódó vulkáni kitörések esetén a felszínen egyáltalán nem jelentkezik gőz és törmelék. A kihűlő bazalt jellegzetes, gömbölyded formává alakul. A párnalávák kővánkosai még évmilliók múltán is elárulják az óceánfenéki eredetet. Kizárólag a középóceáni hátságok mentén képződik.[forrás?] Ott, ahol a szárazföldön is találunk párnaláva kőzeteket, valójában egy ősi, megszűnt óceán középhátsági maradványaival találkozunk.[forrás?] Ha Szilvásvárad felé utazunk, és áthaladunk Szarvaskő községén, az úttest két oldalán húzódó sötét sziklák például olyan párnalávából állnak, amely jó 200 millió évvel ezelőtt ömlött ki az egykori Meliata-óceán középhátságán. (A legszebben megőrzött párnalávakőzetek mintegy 160 millió évvel ezelőtt keletkeztek.)

Szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tengerfenéken keletkezett hasadékokból feltörő magmának előbb le kell küzdenie a vízréteg nyomását,így a kiömlő láva különleges alakzatokat (pillowlávát) hoz létre. Ennek elkülönülő részei a párnák, szerkezetük hasonlít a hagymára, koncentrikus héjak sorozatából épülnek fel. Mivel a párnák a víz alatti lávaömlés során keletkeznek, ezért a tér minden irányába egyenletesen lehűlő és így közel hasonlóképpen összehúzódó anyag gömbökre (nagyobb összehúzódás zónája) illetve héjakra különül (kisebb összehúzódás zónája). Tehát két részből tevődnek össze: Külső héjszerű részük üveges szerkezetű, ugyanis a környező levegővel érintkezve gyorsan lehűlnek. Belső részük,a mag likacsos. nagy magasságba kerülve a nyomáscsökkenés miatt gázosodás, majd gázkilépés történik. A lapillik 4-64 mm közötti átmérőjű, üveges szerkezetű, robbanás során keletkezett gömb alakú darabok. Horzsakőnek nevezik ezen mérettartományba tartozó törmelékdarabokat. A vulkáni működés során keletkező szilárd anyag (piroklasztikum), különböző méretű lehet. Legnagyobb méretű a vulkáni bomba (64 mm feletti darabok). A robbanás akár több kilométeres magasságba is repítheti a bombákat.

Hazánkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazánkban találhatók a Bükk-hegységben, Szarvaskőnél, a Bükk peremén fekvő Darnó-hegyen, a szarvaskői Várhegy sziklabércein.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Walker, George P.L. (1992.). „Morphometric study of pillow-size spectrum among pillow lavas”. Bulletin of Volcanology 54 (6), 459-474. o. DOI:10.1007/BF00301392. Hozzáférés ideje: 2011. január 5.  
  2. A párnaláva keletkezése – NOAA ismeretterjesztő oldal (angolul, videóval)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veress Márton: Általános természeti földrajz

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]