Pápaszemes medve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Pápaszemes medve
Brillenbär (Tremarctos ornatus)3.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Medvefélék (Ursidae)
Waldheim, 1817
Nem: Tremarctos
Gervais, 1855
Faj: T. ornatus
Tudományos név
Tremarctos ornatus
(F.G. Cuvier, 1825)
Szinonimák
  • Nearctos Gray, 1873
  • Ursus ornatus F.G. Cuvier, 1825
  • Tremarctos frugilegus (Tschudi, 1844)
  • Tremarctos lasallei Maria, 1924
  • Tremarctos majori Thomas, 1902
  • Tremarctos nasutus (Sclater, 1868)
  • Tremarctos thomasi (Hornaday, 1911)
Elterjedés
Az elterjedési területeAz elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Pápaszemes medve témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pápaszemes medve témájú médiaállományokat.

Brillenbär.jpg

A pápaszemes medve (Tremarctos ornatus) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjéhez, ezen belül a medvefélék (Ursidae) családjához tartozó faj.

A Tremarctos nem egyetlen faja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Elterjedése

A pápaszemes medve az Andokban, 4200 méteres magasságig terjedő hegyvidéki élőhelyeken fordul elő. Elterjedési területe Venezuelától Bolíviáig és Chiléig húzódik.

[szerkesztés] Megjelenése

Az állat hossza 130-210 centiméter, a hím többnyire nagyobb, mint a nőstény. Marmagassága 70-90 centiméter. A hím testtömege 130-200 kilogramm, a nőstény súlya 40-65 kilogramm. Bár a kecsesebb medvék közé tartozik, jellegzetesen zömök testfelépítésű. Végtagjai rövidek, erősek, farka rövid, feje meglehetősen nagy. Szeme és füle aprónak hat, látása és hallása ennek megfelelően fejletlenebb, mint kiváló szaglóérzéke. A két ivar testtömege és nagysága jelentősen eltér egymástól. Szőrzete a világosbarnától a fehérig terjedő színű arc- és mellrajzolatot kivéve egységesen fekete vagy sötétbarna és sűrű. A szem és az orr környékén gyakran sötétebb szőrszín figyelhető meg. Ennek és a fehér „álarcnak” köszönhető az állat neve. Mancsa széles és lapos, rajta öt hosszú, ívelt karommal, amelyeket a medve fára mászáskor vagy táplálékkereséskor használ.

A koponyája.

[szerkesztés] Életmódja

A medve kitűnő famászó; magányosan vagy családi kötelékben él. Tápláléka pálmafélék és kaktuszfélék termése és levele, gyümölcsök, mogyorófélék, rovarok, dögök és kisebb állatok. A pápaszemes medve a fogságban 20-25 évig él.

[szerkesztés] Szaporodása

Az ivarérettséget kétéves korban éri el. A vemhesség 8 hónapig tart, ennek végén 1-3, többnyire 2 bocs születik. A bocsok júliusban születnek, és legalább egy évig az anyjukkal maradnak.

[szerkesztés] Veszélyeztetettség

A pápaszemes medve erősen veszélyeztetett. A lámatenyésztők mindmáig mérgezik e medvefajt, és az orvvadászok is szívesen vadásszák. A pápaszemes medvét már a klímaváltozás is fenyegeti, mert a melegedés miatt a tápláléka eltűnik és akkor kihalhat, már egyre feljebb megy a hegyen.

[szerkesztés] Források

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Mammal Species of the World, A Taxonomic and Geographic Reference, 3rd edition, 2005 ISBN 0-8018-8221-4

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken