Pálos kolostor (Gönc)
| Pálos kolostorrom | |
| gönci pálos kolostor | |
 | |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 14. század |
| Megnyitás | 1420 |
| Lebontás éve | 16. század |
| Lebontás oka | reformáció |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | romtemplom |
| Alapadatok | |
| Tszf. magasság | 320 m |
| Elhelyezkedése | |
 Pálos kolostorrom
Pozíció Gönc környéke térképén
| |
 é. sz. 48° 28′ 50″, k. h. 21° 19′ 56″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 50″, k. h. 21° 19′ 56″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A gönci pálos kolostor romjai a Zempléni-hegységben, Gönc külterületén találhatóak, 320 méterrel a tengerszint felett. A rom megközelíthető Gönc városától a piros kereszt turistajelzésen (5 km), illetve Telkibányától a piros turistajelzésen (úgynevezett Rákóczi-út), Potácsháza érintésével (3 km).
Innen tovább gyalogolva dél felé a piros jelzésen három kilométer megtétele után az Amadé-vár romjai találhatóak meg.
Történet[szerkesztés]
A kolostort a 14. század végén kezdték építeni a pálosok. Hét oltárát 1420-ban szentelték fel. A reformáció korában kirabolták, és részben feldúlták. 1940-ben a rom további leromlását Göncről hozott kőművesekkel igyekeztek megállítani. A hajó ablakainak egy részét ekkor hozták – részben – rendbe. Régészeti feltárása 1985-ben indult meg, de ekkor csak egy kutatóárkot ástak, amit be is temettek. 2005. június 22-én a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei részletesebb feltárásba kezdtek.
A régészeti feltárás - a falak melletti árkok visszatemetésének elmaradása - miatt a falak állaga rohamosan romlik.
Szerkezete[szerkesztés]
Kis kolostor lehetett, egy hajóval, szentéllyel, toronnyal. Ennek a háromnak főbb falai még ma is állnak. Főbejáratának faragott, csúcsíves ablakát a gönci Huszita-házban csodálhatjuk meg.
Irodalom[szerkesztés]
- Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Bp., 2003)