Ozmium-tetroxid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ozmium-tetroxid
Osmium-tetroxide-2D-dimensions.png Osmium-tetroxide-3D-vdW.png
Ozimum(VIII)-oxid
IUPAC-név Ozmium-tetraoxid
Ozmium(VIII)-oxid
Más nevek Tévesen: Ozmiumsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 20816-12-0
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet OsO4
Moláris tömeg 254,23 g/mol
Megjelenés Fehér vagy halványsárga színű kristályok
Sűrűség 4,91 g/cm³ (20 °C)[1]
Olvadáspont 40 °C[1]
Forráspont 130 °C[1]
Oldhatóság (vízben) 65 g/l (20 °C)[1]
Oldhatóság (etanol) Oldható[1]
Gőznyomás 10 hPa[1]
Veszélyek
EU osztályozás Nagyon mérgező (T+)[1]
R mondatok R26/27/28, R34[1]
S mondatok S7/9, S26, S45[1]
Rokon vegyületek
Azonos anion Ruténium-tetroxid
Ozmium(IV)-oxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

Az ozmium-tetroxid (vagy ozmium-tetraoxid, ozmium(VIII)-oxid) az ozmium egyik szervetlen vegyülete, az egyik oxidja. A képlete OsO4 +8-as oxidációs számú ozmiumot tartalmaz. Kétféle kristályos módosulata van, az egyik fehér, a másik sárga színű. Jellegzetes, a klórra emlékeztető szagú vegyület. Vízben oldható. Jól oldódik etanolban és éterben. Szilárd halmazállapotban makromolekuláris szerkezetű, gázfázisban diszkrét molekulákat alkot. Igen erős méreg.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1 g ozmium-tetroxid ampullában

Magasabb hőmérsékleten hidrogén hatására fémozmiummá redukálódik. A szén hevítés hatására hasonlóan ozmiummá redukálja. Addíciós vegyületeket képez az alkálifémek és az alkáliföldfémek hidroxidjaival, illetve az alkálifémek fluoridjaival és cianidjaival. Telítetlen szénhidrogének hatására ozmium-dioxiddá redukálódik, ami egy fekete színű por. Hasonló reakcióba lép más szerves vegyületekkel is, különösen a zsírokkal.

Élettani hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ozmium-tetroxid igen erős méreg. A gőzeinek kis mennyiségű belélegzése is szemfájdalommal könnyezéssel, kötőhártya-gyulladással járhat és fémes ízt okozhat a szájban. A belélegezve megtámadja légzőszervek nyálkahártyáját, és fejfájást, émelygést, emésztési zavarokat, és a vese működésében zavarokat idézhet elő. Ha a bőrre kerül, az ozmium-tetroxid redukálódik. Zöld-fekete színű foltot hagy a bőrön, bőrgyulladást, fekélyeket, bőrelhalást okozhat.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Finom eloszlású ozmiumporból állítják elő, annak oxigénben való elégetésével. Ekkor a vegyület gőze képződik, amit egy jéggel hűtött szedőben gyűjtenek össze.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mikroszkópiában egyes készítmények színezésre, különösen a zsírok kimutatására használják. Katalizátorként szolgál néhány szerves kémiai szintézisnél.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]