Otto Muehl
Otto Muehl (Grodnau, 1925. június 16. –) képzőművész, akcióművész, a bécsi akcionisták alapító tagja. Otto Muehlt nagyon sokan és sokféleképpen ítélik meg, a mai napig kerülik a munkái nagy részének a tárgyilagos feldolgozását, mivel az emberi lélek brutalitását olyan nyersen és valóságosan ábrázolta kísérleti filmjeiben és akcióiban, amennyire csak lehetett.
Életpályája [szerkesztés]
Muehl Burgenlandban született. 1941-ben a Hitlerjugend tagja majd 1943-ban besorozták a német hadseregbe, 1944-től Nyugaton frontszolgálatot teljesített, amely a későbbi művészi munkájára is hatással volt. A második világháború után német nyelvet és történelmet tanult Bécsben. 1953-tól a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult, ahol megismerkedett Adolf Frohner osztrák képzőművésszel. 1959 táján behatóan tanulmányozta a pszichoanalízist és érdeklődni kezd a dadaizmus iránt, megismerkedett Günter Brusszal és Alfons Schillinggel. Saját lakásának pincéjében kezd el akciókat készíteni, többek között Hermann Nitzschcsel. 1964 és 1966 között készítette el a „Malaktionen”-nek nevezett rövidfilmjeit. Az 1970-es évek elején megalapította az AA-kommunát (Aktions Analytische Kommune), amelyet egy társadalom modelljének képzelt el. 1991-től bebörtönözték „fiatalkorúak szexuális túlkapásokra buzdításának” vádjával. 1997 körül Parkinson-kórt kapott. 2005 körül electric painting-nek elnevezett kísérletekkel foglalkozik.
