Otello (opera, Rossini)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Otello (Rossini) szócikkből átirányítva)

Az Otello (olaszul Otello, ossia il moro di Venezia) Gioacchino Rossini háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Francesco Berio di Salsa írta Shakespeare azonos című drámája alapján. Ősbemutatójára 1816. december 4-én került sor a nápolyi San Carlo operaházban. Magyarországi ősbemutatójára 1842-ben került sor a Pesti Nemzeti Színházban.

Szereplő Hangfekvés
Otello, Ciprus mór kormányzója tenor
Desdemona, a felesége szoprán
Rodrigo, velencei nemes tenor
Jago, zászlós tenor
Emilia, Jago felesége mezzoszoprán
Elmiro, Desdemona apja basszus
Lucio tenor
Velencei dózse tenor
Gondolás tenor

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyszín: Velence
Idő: 15. század vége

Első felvonás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Otello hősként tér vissza Velencébe, miután legyőzte a törököket és azt reméli, hogy végre elnyerheti Desdemona kezét. Rodrigo, a dózse fia, a Desdemona által korábban kikosarazott Jago és Desdemona apja, Elmiro gyűlölik a férfit és vesztét akarják. Elmiro megszerzi Desdemona szerelmes levelét, így Otello hiába várt életjelre tőle. Ez elég féltékenységének felébresztéséhez. Otello hosszas távolléte miatt Desdemona is kételkedni kezd a férfi hűségében. Otello éppen Rodrigo és Desdemona esküvőjének napján érkezik Velencébe és számonkéri az asszonytól hűségét, majd magával viszi és feleségül veszi.

Második felvonás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Desdemona odaadással szereti ugyan Otellót, de a férfi féltékenysége tovább lángol és továbbra is azt hiszi, hogy a lány Rodrigót szereti. Ezt megerősíti jago is, aki bosszúból hírbe hozza Desdemonát a dózse fiával. Otello dühében párbajra hívja ki és legyőzi Rodrigót. Időközben Desdemonát az apja megvetéssel és utálattal bünteti.

Harmadik felvonás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Desdemonát halálfélelem gyötri és bánatát megosztja egyik bizalmasával. A vihar leple alatt Otello belopózik a hálószobájába és azt állítja, hogy Jago ölte meg Rodrigót. Desdemona kétségbeesik, mivel felismeri a zászlós cselszövését. Otello azonban félreérti: azt hiszi, hogy Desdemona Rodrigót gyászolja, ezért féltékenységében megöli a nőt. Amikor azonban elméje kitisztul és átlátja Jago cselszövését, bánatában öngyilkos lesz.

Híres áriák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Assisa a pie d'un salice - Desdemona áriája (harmadik felvonás)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
  • Batta András:Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006