Oszáma bin Láden

Oszáma bin Láden
Oszáma bin Láden a Daily Pakistan egyik interjúján, 1997-ben.
Született	Rijád, Szaúd-Arábia 1957. március 10.
Elhunyt	Abbotábád, Pakisztán 2011. május 2. (54 évesen)
Nemzetisége	Szaúd-arábiai

Oszáma bin Láden, teljes nevén Oszáma bin Mohammed bin Avad bin Láden (arab betűkkel: أسامة بن محمد بن عوض بن لادن‎; Szaúd-Arábia, Rijád, 1957. március 10. – Pakisztán, Abbotábád, 2011. május 2.) szaúd-arábiai militáns iszlamista, az al-Káida terrorszervezet egyik feltételezett alapítója.

1996-ban és 1998-ban fetváiban felszólította a muzulmánokat, hogy addig öljenek meg amerikai egyesült államokbeli és a vele szövetséges országokból származó civileket és katonákat, amíg azok vissza nem vonják támogatásukat Izraeltől és ki nem vonulnak az általuk megszállt iszlám országokból. Az al-Káida vezetőjeként számtalan terrorakció fűződik a nevéhez. Ő állt az Egyesült Államok ellen elkövetett, több ezer áldozatot követelő 2001. szeptember 11-ei terrortámadások hátterében.

2011. május 1-jén az amerikai haditengerészet egy kommandós alakulata Pakisztáni otthonában rajtaütött és végzett vele.

Nevének írása

Neve klasszikus vokalizáció alapján Uszáma ibn Ládin (tudományosan Usāma ibn Lādin) lenne, de gyakran találkozni félig vagy nem magyarosított névalakjaival is (pl. Osama bin Laden és Oszama bin Laden).

Jelentősége

Oszáma bin Ládenről feltételezik, hogy 1998-ban részt vett Dar es-Salaamban (Tanzánia) és Nairobiban (Kenya) az amerikai követség felrobbantásában. Szerepelt a tíz legkeresettebb bűnözőt tartalmazó FBI-listán (Ten Most Wanted Fugitives) is.

Igazán ismertté a 2001. szeptember 11-i terrortámadások tették, amelyekért vállalta a felelősséget. Ekkor már ő volt az első számú gyanúsítottja a Nairobiban elkövetett terrorakciónak is. Neve először a Clinton-kormányzat idején, Madeleine Albright külügyminiszter 1999-es sajtótájékoztatóján került a média figyelmébe.

2011. május 1-jén egy pakisztáni rejtekhely ellen indított támadásban bin Ládent megölték. Barack Obama amerikai elnök azt mondta, hogy ez volt az addigi legjelentősebb esemény az al-Káida elleni harcban. Obama közölte: 2010 augusztusában jelentették neki, hogy feltehetően Oszáma bin Láden nyomára bukkantak, aki a hírszerzési jelentések szerint egy pakisztáni létesítményben bujkál. Megtervezték az akciót, hónapokig figyelték a búvóhelyet, majd Obama engedélyezte a célpont kiiktatását.

A kezdetek

Oszáma bin Láden 1957-ben született a Szaúd-arábiai Rijádban. Apja Muhammad ibn Láden, az 1930-as években Jemenből áttelepült építőipari mágnás volt, anyja pedig egy szíriai származású asszony, Muhammad több feleségének egyike. A családnak körülbelül negyvenöt gyermeke született – közöttük huszonnégy vagy huszonöt fiú –, ezek legfiatalabbika volt Oszáma. Muhammad ibn Láden 1969-ben hunyt el, és az egykori szegény paraszt mintegy 300 millió dollárt hagyott örökségül – több milliárd dolláros összvagyonából – az akkor tizenegy éves Oszáma bin Ládenre. A vagyonból rá eső részt Oszáma bin Láden sohasem használhatta teljesen szabadon, mert az a Láden-birodalom része maradt.

Nem kapott különösebben mély vallási nevelést és sohasem nélkülözött. A vallással kapcsolatos szélsőséges meggyőződése azonban már kamaszkorában is megvolt, tizenhat évesen egy iszlamista szervezet tagjává lett.

A fiú, amint megnyílt számára a lehetőség, Drezdába utazott, és mérnöki tanulmányokba kezdett az egyetemen. 1973-ban átvette a családi építőipari vállalkozás irányítását, közben pedig kapcsolatépítésbe kezdett a különböző szélsőséges muzulmán csoportokkal. Maga is három nőt vett feleségül – az első házasságát tizenhét évesen kötötte –, akiktől legalább húsz gyermeke született.

Harcban a Szovjetunióval

1979. december 26-án a szovjet csapatok megszállták Afganisztánt, tíz évig tartó véres harcokat indítva az országban. A térségben élő fiatal iszlamista generáció, köztük bin Láden is, az események hatására háborúba kezdett a megszállók ellen. Bin Láden Afganisztánba utazott, hogy részt vegyen a szovjetek elleni harcban, amelyet azóta is úgynevezett „szent dzsihádnak” neveznek.

Az iszlám jog megkülönbözteti a támadó és védekező dzsihádot. A jogi hagyomány szerint a támadó dzsihád megváltható helyettesekkel vagy anyagi javakkal, ellenben a védekező dzsihád, mely minden esetben az iszlám fennhatósága alá eső területek védelmét szolgálja, minden muszlim hitű lakos megtagadhatatlan kötelessége. Ez utóbbi elv szolgált alapul Oszáma bin Láden ideológiájának kialakításához is.

A háborúban bin Láden egy iszlamista fiatalokból álló, húszezer fős alakulatot állított fel, amelynek tagjait a világ több országából toborozta. A harc a megszálló Szovjetunió és a helyi kommunisták, valamint a helyi felkelők és iszlamisták között zajlott, de az afgán ellenzéket ekkor az Amerikai Egyesült Államok is támogatta. A Szovjetunió végül 1989-ben kivonta a csapatait Afganisztánból.

A nemzetközi ismertséget, főleg az iszlamisták között, az afganisztáni események hozták meg bin Láden számára. A nyolcvanas évek végén visszatért Szaúd-Arábiába, ahol ismét az üzleti élettel foglalkozott. Az öbölháború után politikai nézetei megváltoztak: míg Afganisztánban szívesen vette az amerikai segítséget, addig 1991-ben felháborodott azon, hogy Szaúd-Arábia a Kuvaitot védő Amerika oldalára állt Irakkal szemben. Ekkor fordult szembe az Amerikai Egyesült Államok megszálló hadseregével, és tulajdonképpen magával az Amerikai Egyesült Államokkal. Az iszlámista dzsihád itt is érvényesült: Bin Laden szerint azzal, hogy az Egyesült Államok megtámadta Irakot, az iszlám államokat védekezésre késztette, ami minden muszlim hitű ember megtagadhatatlan kötelessége.

A feltevések szerint már 1988-ban megalapította az al-Káida nevű szervezetet, amely azonban egyelőre nem Amerika ellen, hanem az iszlám vallás és az iszlám országok védelmében létezett. A szervezet arab neve magyarul „A bázis”-t jelenti, miközben az al-Kaid szó jelentése „A Vezér”. A központot Afganisztánban állították fel, s a szervezet hamarosan világméretű iszlamista hálózattá vált, amelynek egyes feltételezések szerint közel hatvan országban vannak tagjai. Az 1990-es évek elején Boszniában és Csecsenföldön is feltűntek Oszáma bin Láden emberei.

Az Amerikai Egyesült Államok ellen

1991-ben az Amerikai Egyesült Államok vezette szövetséges erők katonai akciót indítottak az Irak által egy évvel korábban megszállt Kuvait felszabadítására. Bin Láden ekkor újra szent dzsihádot hirdetett, most az Amerikai Egyesült Államok ellen, mivel az amerikai csapatok a szülőföldjén, Szaúd-Arábiában is katonai bázisokat állítottak fel. 1992-ben visszatért Szaúd-Arábiába, ám egyiptomi és algériai szélsőséges csoportok támogatása miatt bevonták az útlevelét. Ekkor Szudánba költözött. Mivel az iszlámisták által szervezett szabadságharc nem vezetett eredményre, radikálisabb eszközökhöz folyamodtak. Folytonos fenyegetettség rémével tartották félelemben a megszálló országokat, majd végül 1993. február 26-án az al-Kaida robbantásos merényletet követett el a New York-i World Trade Center mélygarázsában. A terrorakcióban hatan meghaltak, s mintegy ezer ember megsebesült.

Az ENSZ nyomására a szudáni hatóságok 1996-ban kiutasították az országból bin Ládent, aki ekkor visszatért Afganisztánba. Ugyanazon év szeptemberében a pakisztáni támogatású iszlamista csoport, a tálibok vették át az irányítást az ország fővárosában, Kabulban. Az iszlamista vezetés a következő hat év alatt az ország kilencven százalékát ellenőrzése alá vonta. 1998 augusztusában az al-Kaida merényleteket követett el különböző afrikai országokban lévő amerikai fennhatóságú nagykövetségek ellen. Válaszul az Amerikai Egyesült államok hadserege támadást intézett bin Láden afganisztáni és szudáni kiképzőbázisai ellen. A tanzániai és kenyai robbantások miatt egy New York-i bíróságon vádat emeltek bin Láden ellen, az FBI pedig felvette őt a tíz leginkább keresett bűnöző listájára. 2000-ben, az al-Kaida egyik tagja öngyilkos merényletet követett el egy Jemenben állomásozó amerikai hadihajó ellen.

2001. szeptember 11.

Mivel a szabadságra irányuló törekvések változatlanul kudarcba fulladtak, az iszlámisták egyre agresszívabb és véresebb eszközökhöz folyamodtak. 2001. szeptember 11-én az al-Kaida minden korábbinál nagyobb terrorakciót követett el az Amerikai Egyesült Államok területén: tagjai két eltérített amerikai utasszállító repülőgépet vezettek a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, egyet pedig a Pentagon központi katonai támaszpontjába. A negyedik eltérített gép lakatlan területen zuhant le Pennsylvaniában, így nem érte el a negyedik célpontot. A merényletekben közel háromezer ember vesztette életét.

A hatóságok Oszáma bin Ládent nevezték meg a támadások gyanúsítottjaként, és 25 millió dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére. A terrorcselekmény következményeként 2001. október 7-én az Amerikai Egyesült Államok invázióba kezdett Afganisztán ellen, amelynek eredeti célja a tálib vezetés elűzése és bin Láden kézre kerítése volt. Bin Láden ekkor üzent először a híveinek videóüzenetben az al-Dzsazíra televízión keresztül, további támadásokkal fenyegetve meg Amerikát. Későbbi üzeneteiben a terroristavezér vegyi és nukleáris fegyverek bevetését is kilátásba helyezte. A 2001. szeptember 11-i eseményekkel kapcsolatban Bin Ládent soha nem vádolták meg hivatalosan , habár vállalta értük a felelősséget.

Az afganisztáni ellenzék 2001. december 7-én átvette az irányítást Kandahárban, a tálib mozgalom fellegvárában. Az ott tartózkodó bin Láden az ország keleti felén fekvő Tora Bora hegységbe menekült, s az Egyesült Államok ekkor hosszú időre szem elől tévesztette őt. Különböző információk láttak napvilágot arról, hogy Afganisztánban, Iránban és Pakisztánban is látták, de többször felröppent az a hír is, hogy betegségben vagy fegyveres összecsapásban életét vesztette.

2003. március 20-án az Egyesült Államok újabb háborút indított Irak ellen. A következő mintegy hét év során Bin Láden számos közleményben és videóüzenetben jelezte, hogy elítéli az iraki és az afganisztáni háborút, valamint további terrortámadásokat helyezett kilátásba.

Ellentmondásos politikai kapcsolatok

A 2004-ben bemutatott Fahrenheit 9/11 című dokumentumfilm, amelyet az Oscar-díjas Michael Moore rendezett, az Oszáma bin Láden terrorszervezete által elkövetett 2001. szeptember 11-i terrortámadást veszi célba, többek között a Bush-adminisztráció külpolitikájával és a bin Láden családdal összefüggésben. A film bemutatja a terrortámadást és annak egy lehetséges értelmezését, és az eseményeket egyértelműen kapcsolatba hozza Oszáma bin Ládennel és a bin Láden család politikai kapcsolataival. Michael Moore a filmen kifejti, hogy milyen szoros baráti és üzleti szálak fűzték a Bush-családot és üzlettársaikat a Szaúd-arábiai királyi családhoz, valamint a bin Láden-családhoz, köztük Oszáma bin Ládenhez, aki ekkor már a World Trade Centerrel szembeni terrortámadás első számú gyanúsítottja volt.

A film által felvázolt elmélet szerint Oszáma bin Láden és családja politikai és üzleti kapcsolataik révén is érdekelt volt a terrorcselekményben. Az úgynevezett Carlyle Csoport az éves befektetői konferenciáját szeptember 11-én tartotta a washingtoni Ritz Carlton hotelben. A találkozón minden Carlyle partner ott volt, így James Baker, John Major, továbbá George H. W. Bush, aki szept 11-én reggel eltávozott a megbeszélésről. Shafi bin Laden, aki Osama Bin Laden féltestvére, azért érkezett a konferenciára, hogy a családja Carlyle-os befektetéseit ellenőrizze. A film tanúsága szerint együtt, egy szobában nézték végig, ahogy a repülők a tornyoknak ütköznek, majd ezek után a bin Laden család beruházást eszközölt az egyik védelmi alapjukba. Mindeközben a féltestvére, Oszáma bin Láden, aki már az amerikai kormány által körözött terrorista volt, merényletet követett el a World Trade Center és a Pentagon ellen.

Amíg az Amerikai Egyesült Államok érdekeit szolgálta Oszáma bin Láden, aki a Tálibok oldalán harcolt az Amerika-ellenes kormányerőkkel szemben, addig őt a kormányzat szabadságharcosként kezelte. Rögtön terroristává vált azonban, amikor ugyanazt a harcot folytatta a megszálló amerikaiakkal szemben. Amerika barátjaként kezelték, amíg Szaddám Husszein hatalmon volt és fegyvert adott azoknak az Irakiaknak, akik harcolni akartak az elnyomókkal. Amerika ellen is ugyanazoknak az Irakiaknak adott el fegyvert, akik harcolni akartak az elnyomóikkal, csak - egyes feltételezések szerint - ezzel már a Bush-kormányzat érdekeit is sérthette .

Halála

Barack Obama bejelenti, hogy megölték Oszáma bin Ládent

2011. május 1-jén, washingtoni idő szerint 23:30-kor Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy pakisztáni idő szerint május 2-án hajnalban az amerikai erők megölték Oszáma bin Ládent a pakisztáni Abbotábád városban, egy negyven percig tartó tűzharc során. Az összecsapás Bin Láden aktuális tartózkodási helyén történt, ahol a csapatok hosszú előzetes tervezés után lerohanták búvóhelyét. Az akciót egy kis létszámú kommandóalakulat hajtotta végre. A CNN információja szerint az akció negyven percig tartott, a csapat korábban többször is elpróbálta az egész műveletet. Meg nem erősített információk szerint az akcióban a Navy SEALs-nek, az Amerikai Haditengerészet különleges egységének 25–40 tagja vett részt. A tűzharc során bin Ládent fejlövés érte, rajta kívül a támadók megöltek három másik férfit, a terroristavezér egyik fiát, egy futárját és a futár testvérét, valamint egy nőt. Bin Láden legfiatalabb feleségét lábon lőtték..

A hivatalos közlés szerint Bin Láden holttestét az amerikai egységek magukkal vitték az Arab-tengeren járőröző USS Carl Vinson repülőgéphordozó fedélzetére. A genetikai vizsgálat igazolta, hogy a halott valóban Oszáma bin Láden. A holttestet ezután a muszlim szokások tiszteletben tartásával a tengerbe temették. A helyszínt az amerikaiak titokban tartják, hogy ne váljon zarándokhellyé.

Barack Obama amerikai elnök úgy döntött, hogy nem teszik közzé a bin Láden holttestéről készült fényképeket, mert azokat nemzetbiztonsági szempontból veszélyesnek minősítették. Obama május 7-én a Fort Campbell katonai bázison kitüntette a terroristavezér megölésében részt vett SEALs-kommandó valamennyi tagját.

Halálával kapcsolatos egymásnak ellentmondó hivatalos nyilatkozatok

Az előzőleg kiadott nyilatkozatokkal, mely szerint Obama élőben nézte végig egy helységből az egész rajtaütést, ellentétes a CIA vezetőjének későbbi nyilatkozatával. Ez alapján a hírszerzés langleyi központjából és a Fehér Házból csak a helikopterek leszállását követhették nyomon, valamint a kommandósok behatolását a bin Ládennek otthont adó házba. Az ezt követő 20-25 percben nem tudták, hogy mi történik, amíg a bevetést Afganisztánból irányító William McRaven altengernagy, a különleges műveletek egyesített parancsnokságának vezetője meg nem hallotta az üzenetet, hogy "Geronimo EKIA (Enemy Killed In Action)", vagyis Geronimót (ez volt bin Láden kódneve) holtan azonosították.

A washingtoni Fehér Ház első nyilatkozatai szerint Bin Láden élő pajzsként használta egyik feleségét a kommandósok fegyverei ellen, de később ezt a nyilatkozatot visszavonták.

A hivatalos verziót megkérdőjelező nyilatkozatok és ismeretek

Steve R. Pieczenik volt magas rangú külügyminisztériumi tisztviselő (Deputy Assistant Secretary of State), az amerikai haditengerészet magas rangú tisztje (Navy Captain), terrorszakértő, aki dolgozott többek között Pakisztánban és Afganisztánban, és elmondása szerint Oszáma bin Ládennel is találkozott, 2011. május 3-án megismételte 2002 áprilisi kijelentését, amely szerint bin Láden 2001 végén meghalt. Kijelentette, hogy az amerikai kormány ezt mindvégig tudta, ugyanis Oszáma bin Ládent kevéssel halála előtt egy Dubajban lévő amerikai kórházban ápolták Marfan-szindrómával. Szerinte az amerikai vezetés már akkor tudott Oszáma haláláról, amikor megindította az afganisztáni offenzívát.

Oszáma halála után megjelent a jelentős hírportálokon egy fénykép, amely a halott vezért mutatta be, de a képekről csakhamar kiderült, hogy egy hat évvel azelőtt készült hamisítványt mutattak be friss fotóként.

Az al-Arabíja arab hírtelevízió szerint egy pakisztáni hírszerzési forrás bin Láden lányát idézve azt mondta, hogy az al-Káida vezetőjét nem a házában ölték meg, hanem előbb letartóztatták, és csak később végezték ki.

Oszáma bin Láden halála a mai napig tisztázatlan, s csupán egymásnak is többször ellentmondó beszámolókra és nyilatkozatokra támaszkodhat a közvélemény. Az angolban már külön szó is van azokra, akik nem hisznek bin Laden halálának hivatalos verziójában - ők a prooferek.

Külső hivatkozások

• (angolul) Bin Láden ideológiájának oszlopai
• (angolul) "Listening to Bin Laden" Said Shirazi: Oszáma bin Láden beszédeinek elemzése]
• (magyarul) Információs Hivatal