Oslo-fjord-alagút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Oslo-fjord-alagút (norvég nyelven: Oslofjordtunnelen) tengeralatti közúti alagút az Oslo-fjord alatt, Norvégiában. A csatorna összeköti a Buskerud megye területén lévő Hurumot, az Akershus megye területén lévő Frogn településsel. Az Oslo-fjord-alagút az egyik leghosszabb tengeralatti alagút Észak-Európában a maga 7,2 kilométeres hosszával. Az alagút a tenger alatti legmélyebb pontján 134 méterrel merül a tenger szintje alá, miközben az útpálya legmeredekebb lejtési szöge ismindössze 7%-os. A csatornalagutat V. Harald norvég király nyitotta meg 2000. június 29-én. A csatorna megépítése egy új lehetőséget teremt a közúti forgalom számára, amely által könnyebben megkerülhetik a fjord által eléjük gördített természetes akadályt. A csatorna vette át a helyét a korábban Drøbak és Storsand közt közlekedő kompjárat helyét. Az alagútnak mindkét irányban csak egyetlen forgalmi sávja van, ezért a megengedett legnagyobb menetsebesség 70 km/h, melynek betartását közúti sebességmérő kamerákkal figyelik. A csatornát részben az útdíjakból tartják fenn, melyet kihelyezett kapurendszer segítségével hajtanak be. A csatorna építésének ötlete elsőként akkor merült fel, mikor Kelet-Norvégiában megépült a Hurumlandet repülőtér. Habár Gardermoent jelölték ki a repülőtér építési helyéül, az alagút tervezési munkálatai folytatódtak és 1996. december 13-án a norvég törvényhozás hivatalosan is elindította a projekt megvalósulását. Az építkezés 1997. április 14-én vette kezdetét.

Az Oslo-fjord-alagút egyik kijárata
Az egyik fizetőkapu az Oslo-fjord-alagútnál


Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Oslofjord Tunnel című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]