Oseltamivir
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
Oseltamivir
|
|
| IUPAC név | |
| (3R,4R,5S)-4-acetylamino-5-amino- 3-(1-ethylpropoxy)-1-cyclohexene- 1-carboxylic acid ethyl ester |
|
| Azonosítók | |
| CAS-szám | |
| ATC kód | J05 |
| PubChem | |
| DrugBank | |
| Kémiai adatok | |
| Képlet | C16H28N2O4 |
| Moláris tömeg | 312,4 g/mol |
| Farmakokinetikai adatok | |
| Biohasznosíthatóság | 75% |
| Metabolizmus | máj GS4071 |
| Felezési idő | 6–10 óra |
| Kiválasztás | vese (GS4071) |
| Terápiás előírások | |
| Terhességi kategória | (AU) (US) B1 (Australia), C (U.S.) |
| Jogi státusz | |
| Alkalmazás | orális |
Az oseltamivir foszfát az aktív metabolit előanyaga (pro-drug). Az aktív metabolit az influenza vírus neuraminidáz-enzimeinek szelektív gátlója, ezek az enzimek a virion felszínén található glikoproteinek. A vírus neuraminidáz enzim elengedhetetlenül szükséges az újonnan keletkezett vírus részecskék fertőzött sejtekből történő kiszabadulásához és a fertőző vírus további terjedéséhez a szervezetben. Az oseltamivir karboxilát gátolja mind az influenza A mind az influenza B neuraminidázát in vitro. Az orálisan adott oszeltamivir gátolja az influenza A és B vírus replikációját és patogenitását in vivo, állatokon kísérletesen előidézett influenza fertőzésben, olyan vérszint mellett, amelyet emberen naponta kétszer adott 75 mg oseltamivirrel érnek el.
Az oseltamivir influenza A és B elleni antivirális aktivitását igazolja az egészséges önkénteseken kísérletesen előidézett influenza elleni hatás.
[szerkesztés] Készítmények
| Vírusfertőzések gyógyszerei (J05A, S01AD és D06BB) | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|


