Ország-város

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az ország-város nevű játék az egyes játékosok műveltségén alapul.

A játék leírása[szerkesztés]

Első lépésként mindenki felír magának egy lapra oszlopokba rendezve olyan kategóriákat, amelyekből elég sok választási lehetőséget tartalmaznak. Például:

Ezek után véletlenszerűen kisorsolják a szűkebb magyar ábécé egy betűjét (tehát Q, X, Y, W nem szerepelhet), és minden játékosnak ezzel a betűvel kell kitöltenie (fejből) a táblázatot a megadott idő (például egy perc) alatt. Amikor végeztek, az újabb betűknek megfelelő neveket a lejjebbi sorokba írják. A játékot bármennyi fordulóval lehet játszani. Az nyer, akinél végül a legkevesebb hézag marad a táblázatban.

A játéknak két nehezítése fordul elő:

  • A „Híres ember” kategóriát az alábbi módon lehet részletezni: Történelmi személyiség; Író; Zenész; Képzőművész; Természettudós; Sportoló.
  • Az első oszlopban szereplő ország meghatározhatja a többi oszlop tartalmát: ilyenkor ezekben is az adott országhoz kötődő neveket kell megadni.

Az Élet és Tudomány például ezzel a két nehezítéssel hirdette meg a játékot a 90-es évek második felében (l. a Google-találatokat). Ott azonban a játékosoknak bármelyik lexikon és több nap is rendelkezésére állt.

Hatása[szerkesztés]

Az adott kategóriákban gyorsan és nehézség nélkül bővíti a szókincset, sikerélményhez juttatja a játékost, diákok esetében mindez ösztönzően hathat a tanulásra. Az Amerikai Egyesült Államokban, valamint Németországban a játék helyi változatait eredményesen alkalmazzák a diszlexia javítására és nyelvtanulók szókincsének, helyesírásának fejlesztésére.

Más társasjátékra is hatással volt: többek között az ország-város hatására jött létre a számtalan kategóriát tartalmazó és az azokra adott eredeti válaszokra építő Creida - a kreatív ország város. [1]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]