Orsópálma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Orsópálma
Starr 071024-8830 Hyophorbe verschaffeltii.jpg
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Pálmavirágúak (Arecales)
Család: Pálmafélék (Arecaceae)
Alcsalád: Pálmaformák (Arecoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Chamaedoreeae
Nemzetség: Hyophorbe
Faj: H. verschaffeltii
Tudományos név
Hyophorbe verschaffeltii
H.Wendl.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Orsópálma témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Orsópálma témájú kategóriát.

Az orsópálma (Hyophorbe verschaffeltii) a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj. A Hyophorbe nemzetség nevét a görög ’disznó’ és ’étel’ szavak összevonásával kapta, sok tápanyagot tartalmazó termését disznók takarmányozásra használták, így az orsópálmát is. Tudományos nevének második részét Ambroise Verschaffelt (1825–1886) belga növénynemesítő emlékére adták.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Indiai-óceánban található, vulkáni eredetű Mascarenhas-szigetcsoporthoz tartozó Rodrigues sziget endemikus faja. A parti szavannákon és a hegyi esőerdőkben honos. Őshonos környezetében nagyjából 50 kifejlett példája található. Ennek ellenére a jövője biztosított, mivel sok helyen dísznövényként ültetik.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legfeljebb 5 méter magas, el nem ágazó törzsű pálma. Szürke törzse hordószerűen megvastagodik, rajta a lehulló levélhüvelyek szabályos barázdát hagynak maguk után.

A kifejlett növény koronája mindössze 8–10, de 180–300 cm hosszú, hamvas sötétzöld, szárnyasan összetett levélből áll. A levélgerincen átellenben növő, 60–90 cm hosszú, keskeny levélkék (levélszárnyak) ferdén, V alakban állnak. A lándzsaszerű levélszárnyak fonákja erősen viaszos, szürkés, a színük sötétzöld. A visszahajló levélgerinc alsó része vöröses árnyalatú.

Összetett virágzata közvetlenül a levélhüvelyek alatt fejlődik ki; a virágzat tengelye a törzsre csaknem merőlegesen áll. Apró, szürkéssárga virágai hímnősek.

Körülbelül 2 cm hosszú, vöröses narancssárga gyümölcsében egyetlen, megközelítőleg 1 cm-es mag fejlődik.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sok tápanyagot tartalmazó, laza szerkezetű (homokos), semleges vagy enyhén meszes talajt kedveli. Egész évben melegigényes, így Magyarországon fűtött lakásban teleltethető. Víz- és páraigényes, de a pangó vízre érzékeny – viszont a szárazabb körülményeket időszakosan elviseli. Fényigényes, de tűző nap könnyen megégetheti a levelét, ha a szabadban visszük, célszerű félárnyékba állítani.

Magja 25°C-on 2–6 hónap alatt csírázik ki.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]