Oroszország közigazgatási felosztása
Az Oroszországi Föderáció 1993-ban elfogadott Alkotmánya szerint egyenjogú alkotóelemekből áll, melyeket összefoglalóan a föderáció alanyainak vagy szubjektumainak neveznek. Ezek száma az alapításkor 89 volt, 2008. március 1-jére az összevonások után 83-ra csökkent.
Az Alkotmány rendelkezik a helyi önkormányzatokról is, a szubjektumok ennek megfelelően önkormányzati területi egységekre oszlanak.
Az ország hatalmas területe és a föderáció alanyainak nagy száma miatt a fentieken kívül több más területi beosztás létezik igazgatási, gazdasági és statisztikai célból.
Tartalomjegyzék |
Oroszország föderatív felépítése [szerkesztés]
Az Oroszországi Föderáció 2008. március 1-jén 83 egyenjogú tagból (szubjektumok, vagy "a Föderáció alanyai") áll:
- 21 köztársaság (республика)
- 9 határterület (край)
- 46 terület (область)
- 2 szövetségi jelentőségű város (город федерального значения)
- 1 autonóm terület (автономная область)
- 4 autonóm körzet (автономный округ)
Ezek a szubjektumok néhány apró eltéréssel megfelelnek az OSZFSZK megelőző területi közigazgatási egységeinek.
Az Oroszországi Föderáció tagjainak élén a kormányzó áll, akit helyben választanak, de az elnök jóváhagyása kell kinevezéséhez. A tagok két-két képviselőt küldenek a Szövetségi Tanácsba, az orosz parlament felsőházába.
Valamennyi szubjektum kóddal rendelkezik, amelyet a rendszámtáblákon is feltüntetnek (hasonlóan Franciaországhoz vagy Törökországhoz). A felsorolásban ezek a kódok szerepelnek.
A területi beosztás kialakulása [szerkesztés]
Az Oroszországi Szovjet Szövetséges Szocialista Köztársaság (OSZSZSZK) közigazgatási területi beosztását 1917-től kezdve folyamatos reformok sora alakította 40 éven át, attól kezdve viszont nagyfokú stabilitás jellemezte. 1957-től Oroszország területén 16 autonóm szovjet szocialista köztársaság (ASZSZK), 6 határterület, 49 terület és 2 köztársasági irányítású város volt. Ezeken kívül 5 autonóm terület tartozott valamely határterülethez és 10 autonóm körzet valamely határterülethez vagy területhez.
Az Oroszországi Föderáció 1993-ban elfogadott alkotmánya a status quo alapján állt, a fennálló területi egységeket ismerte el az újonnan létrehozott Föderáció alanyaiként, figyelembe véve, hogy 1992-ben az egykori Csecsen-Ingus ASZSZK kettévált Csecsen és Ingus köztársaságra. Ezt követően egyetlen határkiigazításra került sor 1994-ben: az Ivanovói területtől a Nyizsnyij Novgorodi területhez került a Volga balpartján fekvő Szokolszkojei járás.
A területi változásoknál jelentősebb volt az egyes egységek státuszában bekövetkezett változás, mely az alábbiak szerint alakult.
Köztársaságok [szerkesztés]
A 21 köztársaságból 17 az egykori ASZSZK-kból alakult, beleértve a Csecsen-Ingus ASZSZK kettéválásával létrejött Cecsen és Ingus köztársaságot is, további négy pedig az OSZFSZK autonóm területeinek átalakulásával és a megfelelő határterülettől való elválásával jött létre (Adige – a Krasznodari határterülettől, Altaji – az Altaji határterülettől, Karacsáj-Cserkesz – a Sztavropoli határterülettől, Hakasz – a Krasznojarszki határterülettől). Kisebb-nagyobb arányban nem-orosz nemzetiségűek lakják őket, ezt rendszerint elnevezésük is tükrözi, bár a legtöbb ma már orosz többségű.
Határterületek [szerkesztés]
- 2005. december 1-jén került sor a Permi terület és a Komi-Permják autonóm körzet egyesülésére, létrehozva a Permi határterületet.
- 2007. január 1-jén a Krasznojarszki határterület magába olvasztotta az Evenki autonóm körzetet és a Tajmiri (Dolgán-Nyenyec) autonóm körzetet.
- 2007. július 1-jén lépett hatályba a Kamcsatkai terület és a Korjak autonóm körzet egyesülése a Kamcsatkai határterületet létrehozva.
- 2008. január 1-jén az Uszty-Ordinszkiji Burját autonóm körzet beleolvadt az Irkutszki területbe.
- 2007. március 11-i népszavazások eredményeként 2008. március 1-jétől a Csitai terület és az Aginszkojei Burját autonóm körzet egyesült Bajkálontúli határterület néven.
Területek [szerkesztés]
A területek az OSZFSZK hasonló nevű területi közigazgatási egységeiből jöttek létre, valamennyi orosz többségű, és többségüket székhelyükről nevezték el. Széles körű autonómiát 1991 után kaptak, bár jogaikat Putyin elnöksége idején csökkentették.
Szövetségi jelentőségű városok [szerkesztés]
Moszkva és Szentpétervár az OSZFSZK-ban „köztársasági irányítású város” jogállásúak voltak, tehát nem tartoztak az őket körülvevő megfelelő területekhez. A helyzet ma is hasonló, e két város „szövetségi jelentőségű város” címet kapott, és a Föderáció önálló szubjektumai. Érdekes módon Szentpétervár esetében a Leningrádi terület megtartotta régi nevét.
Autonóm terület [szerkesztés]
Jelenleg egyetlen autonóm terület van az Oroszországi Föderáció alanyai között (Zsidó AT), amely a hasonló nevű területi egységből jött létre, elszakadva a Habarovszki határterülettől. Az OSZFSZK másik négy autonóm területe köztársasággá alakulva lett a Föderáció alanya.
Autonóm körzetek [szerkesztés]
A Szovjetunióban az akkoriban 10 autonóm körzet 1977-ig a nemzetiségi körzet (национальный округ) megnevezést viselte, azóta érvényes mai elnevezésük. Ezek mindegyike valamely terület vagy határterület részét képezte. Egy kivétellel (Csukcs AK, amely kivált a Magadani területből) az Oroszországi Föderációban ez a helyzet fennmaradt. A 2000 utáni években megkezdődött az autonóm körzetek megszüntetése, illetve teljes beolvasztása a megfelelő területbe vagy határterületbe, amire azonban kizárólag az érintett szubjektumok népszavazással megerősített elhatározása alapján kerülhet sor. A beolvasztási folyamatnak alapvetően két oka van. Egyrészt az autonóm körzetek döntő többsége képtelen saját polgárainak és gazdaságának erejéből fenntartani a Föderáció szubjektumaitól elvárt intézményrendszert, másrészt alkotmányjogilag különös helyzetet teremtett, hogy a Föderáció egyes alanyai más szubjektumok területébe és igazgatásába ágyazva működnek.
Az Oroszországi Föderáció alanyainak listája 2008. március 1-jei állapot szerint [szerkesztés]
A listában az Oroszországi Föderáció 1993-ban elfogadott alkotmányának 65. cikkelye szerinti sorrendben szerepelnek az Oroszországi Föderáció alanyai.
| № | Föderációs alany | Zászló | Címer | Terület (km²) |
Lakosság 2002. október 9. |
Székhely | Adminisztratív beosztás az "OKATO" szerint | OKATO kód | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Köztársaságok | ||||||||||
| 01 | Adigeföld (Республика Адыгея) |
 |
 |
7.600 | 447.000 | Majkop | 7 járás és 2 város | 79 | ||
| 02 | Altaj Köztársaság (Республика Алтай) |
 |
 |
92.600 | 203.000 | Gorno-Altajszk | 10 járás és 1 város | 84 | ||
| 03 | Baskíria (Башкортостан) |
 |
 |
143.600 | 4.103.000 | Ufa | 54 járás és 21 város | 80 | ||
| 04 | Burjátföld (Бурятия) |
 |
 |
351.300 | 981.000 | Ulan-Ude | 21 járás és 2 város | 81 | ||
| 05 | Dagesztán (Дагестан) |
 |
 |
50.300 | 2.584.000 | Mahacskala | 41 járás és 10 város | 82 | ||
| 06 | Ingusföld (Ингушетия) |
 |
 |
4.000 | 469.000 | Magasz | 4 járás és 4 város | 26 | ||
| 07 | Kabard- és Balkárföld (Кабардино-Балкарская Республика) |
 |
 |
12.500 | 901.000 | Nalcsik | 10 járás és 3 város | 83 | ||
| 08 | Kalmükföld (Калмыкия) |
 |
 |
76.100 | 292.000 | Eliszta | 13 járás és 1 város | 85 | ||
| 09 | Karacsáj- és Cserkeszföld (Карачаево-Черкесская Республика) |
 |
 |
14.100 | 440.000 | Cserkesszk | 8 járás és 2 város | 91 | ||
| 10 | Karélia (Республика_Карелия) |
 |
 |
172.400 | 717.000 | Petrozavodszk | 16 járás és 13 város | 86 | ||
| 11 | Komiföld (Республика Коми) |
 |
 |
415.900 | 1.019.000 | Sziktivkar | 12 járás és 8 város | 87 | ||
| 12 | Mariföld (Марий Эл) |
 |
 |
23.200 | 728.000 | Joskar-Ola | 14 járás és 4 város | 88 | ||
| 13 | Mordvinföld (Мордовия) |
 |
 |
26.200 | 889.000 | Szaranszk | 22 járás és 7 város | 89 | ||
| 14 | Jakutföld (Республика Саха) |
 |
.png){kind=small} |
3.103.000 | 948.000 | Jakutszk | 33 járás és 5 város | 98 | ||
| 15 | Észak-Oszétia (Северная Осетия — Алания) |
 |
 |
8.000 | 710.000 | Vlagyikavkaz | 8 járás és 1 város | 90 | ||
| 16 | Tatárföld (Татарстан) |
 |
 |
68.000 | 3.780.000 | Kazán | 43 járás és 14 város | 92 | ||
| 17 | Tuva (Тыва (Тува)) |
 |
 |
170.500 | 306.000 | Kizil | 17 járás és 2 város | 93 | ||
| 18 | Udmurtföld (Удмуртская Республика) |
 |
 |
42.100 | 1.571.000 | Izsevszk | 25 járás és 5 város | 94 | ||
| 19 | Hakaszföld (Хакасия) |
 |
 |
61.900 | 546.000 | Abakan | 8 járás és 5 város | 95 | ||
| 20 | Csecsenföld (Чеченская Республика) |
 |
 |
15.300 | 1.100.000 | Groznij | 16 járás és 5 város | 96 | ||
| 21 | Csuvasföld (Чувашская Республика) |
 |
 |
18.300 | 1.314.000 | Csebokszári | 21 járás és 9 város | 97 | ||
| Határterületek (Края Российской Федерации) | ||||||||||
| 22 | Altaji határterület (Алтайский край) |
 |
 |
169.100 | 2.607.000 | Barnaul | 60 járás és 11 város | 01 | ||
| 23 | Bajkálontúli határterület (Забайкальский край) |
 |
 |
431.500 | 1.156.000 | Csita | 31 járás és 5 város | 67 | ||
| 24 | Kamcsatkai határterület (Камчатский край) |
 |
 |
472.300 | 359.000 | Petropavlovszk-Kamcsatszkij | 30 | |||
| 25 | Krasznodari határterület (Краснодарский край) |
.png){kind=small} |
 |
76.000 | 5.124.000 | Krasznodar | 38 járás és 15 város | 03 | ||
| 26 | Krasznojarszki határterület (Красноярский край) |
 |
 |
2.339.700 | 2.966.000 | Krasznojarszk | 54 járás és 19 város | 04 | ||
| 27 | Permi határterület (Пермский край) |
 |
 |
160.600 | 2.824.000 | Perm | 33 járás és 14 város | 57 | ||
| 28 | Tengermelléki határterület (Приморский край) |
 |
 |
165.900 | 2.068.000 | Vlagyivosztok | 22 járás és 12 város | 05 | ||
| 29 | Sztavropoli határterület (Ставропольский край) |
 |
 |
66.500 | 2.731.000 | Sztavropol | 26 járás és 10 város | 07 | ||
| 30 | Habarovszki határterület (Хабаровский край) |
 |
.png){kind=small} |
788.600 | 1.435.000 | Habarovszk | 17 járás és 6 város | 08 | ||
| Területek (Области Российской Федерации) | ||||||||||
| 31 | Amuri terület (Амурская область) |
 |
 |
363.700 | 903.000 | Blagovescsenszk | 20 járás és 7 város | 10 | ||
| 32 | Arhangelszki terület (Архангельская область) [1] |
 |
 |
587.400 | 1.336.000 | Arhangelszk | 20 járás és 8 város | 11 | ||
| 33 | Asztraháni terület (Астраханская область) |
 |
 |
44.100 | 1.007.000 | Asztrahán | 11 járás és 3 város | 12 | ||
| 34 | Belgorodi terület (Белгородская область) |
 |
 |
27.100 | 1.512.000 | Belgorod | 21 járás és 6 város | 14 | ||
| 35 | Brjanszki terület (Брянская область) |
 |
 |
34.900 | 1.379.000 | Brjanszk | 27 járás és 5 város | 15 | ||
| 36 | Vlagyimiri terület (Владимирская область) |
 |
 |
29.000 | 1.525.000 | Vlagyimir | 16 járás és 10 város | 17 | ||
| 37 | Volgográdi terület (Волгоградская область) |
 |
 |
113.900 | 2.703.000 | Volgográd | 33 járás és 6 város | 18 | ||
| 38 | Vologdai terület (Вологодская область) |
 |
 |
145.700 | 1.270.000 | Vologda | 26 járás és 4 város | 19 | ||
| 39 | Voronyezsi terület (Воронежская область) |
 |
.png){kind=small} |
52.400 | 2.379.000 | Voronyezs | 32 járás és 7 város | 20 | ||
| 40 | Ivanovói terület (Ивановская область) |
 |
 |
21.800 | 1.149.000 | Ivanovo | 21 járás és 6 város | 24 | ||
| 41 | Irkutszki terület (Иркутская область) |
 |
 |
767.900 | 2.582.000 | Irkutszk | 33 járás és 14 város | 25 | ||
| 42 | Kalinyingrádi terület (Калининградская область) |
 |
 |
15.100 | 943.000 | Kalinyingrád | 13 járás és 6 város | 27 | ||
| 43 | Kalugai terület (Калужская область) |
 |
 |
29.900 | 1.041.000 | Kaluga | 24 járás és 4 város | 29 | ||
| 44 | Kemerovói terület (Кемеровская область) |
 |
 |
95.500 | 2.900.000 | Kemerovo | 19 járás és 18 város | 32 | ||
| 45 | Kirovi terület (Кировская область) |
 |
 |
120.800 | 1.504.000 | Kirov | 39 járás és 5 város | 33 | ||
| 46 | Kosztromai terület (Костромская область) |
 |
 |
60.100 | 738.000 | Kosztroma | 24 járás és 8 város | 34 | ||
| 47 | Kurgani terület (Курганская область) |
 |
 |
71.000 | 1.020.000 | Kurgan | 24 járás és 9 város | 37 | ||
| 48 | Kurszki terület (Курская область) |
 |
 |
29.800 | 1.236.000 | Kurszk | 28 járás és 5 város | 38 | ||
| 49 | Leningrádi terület (Ленинградская область) |
 |
 |
84.000 | 1.671.000 | Szentpétervár [2] | 17 járás és 20 város | 41 | ||
| 50 | Lipecki terület (Липецкая область) |
 |
 |
24.100 | 1.213.000 | Lipeck | 18 járás és 2 város | 42 | ||
| 51 | Magadani terület (Магаданская область) |
 |
 |
461.400 | 183.000 | Magadan | 8 járás és 1 város | 44 | ||
| 52 | Moszkvai terület (Московская область) |
 |
 |
46.000 | 6.627.000 | Moszkva [3] | 38 járás és 56 város | 46 | ||
| 53 | Murmanszki terület (Мурманская область) |
 |
.png){kind=small} |
144.900 | 893.000 | Murmanszk | 5 járás és 13 város | 47 | ||
| 54 | Nyizsnyij Novgorod-i terület (Нижегородская область) |
 |
 |
76.900 | 3.524.000 | Nyizsnyij Novgorod | 48 járás és 12 város | |||
| 55 | Novgorodi terület (Новгородская область) |
 |
 |
55.300 | 695.000 | Velikij Novgorod | 21 járás és 3 város | 49 | ||
| 56 | Novoszibirszki terület (Новосибирская область) |
 |
 |
178.200 | 2.692.000 | Novoszibirszk | 30 járás és 7 város | 50 | ||
| 57 | Omszki terület (Омская область) |
 |
 |
139.700 | 2.079.000 | Omszk | 32 járás és 6 város | 52 | ||
| 58 | Orenburgi terület (Оренбургская область) |
 |
 |
124.000 | 2.178.000 | Orenburg | 35 járás és 12 város | 53 | ||
| 59 | Orjoli terület (Орловская область) |
 |
 |
24.700 | 861.000 | Orjol | 24 járás és 3 város | 54 | ||
| 60 | Penzai terület (Пензенская область) |
 |
 |
43.200 | 1.453.000 | Penza | 28 járás és 5 város | 56 | ||
| 61 | Pszkovi terület (Псковская область) |
 |
 |
55.300 | 761.000 | Pszkov | 24 járás és 2 város | 58 | ||
| 62 | Rosztovi terület (Ростовская область) |
 |
 |
100.800 | 4.407.000 | Rosztov-na-Donu | 43 járás és 16 város | 60 | ||
| 63 | Rjazanyi terület (Рязанская область) |
 |
 |
39.600 | 1.228.000 | Rjazany | 25 járás és 4 város | 61 | ||
| 64 | Szamarai terület (Самарская область) |
 |
 |
53.600 | 3.240.000 | Szamara | 27 járás és 10 város | 36 | ||
| 65 | Szaratovi terület (Саратовская область) |
 |
 |
100.200 | 2.669.000 | Szaratov | 38 járás és 13 város | 63 | ||
| 66 | Szahalini terület (Сахалинская область) |
 |
 |
87.100 | 547.000 | Juzsno-Szahalinszk | 17 járás és 9 város | 64 | ||
| 67 | Szverdlovi terület (Свердловская область) |
 |
.png){kind=small} |
194.800 | 4.490.000 | Jekatyerinburg | 30 járás és 34 város | 65 | ||
| 68 | Szmolenszki terület (Смоленская область) |
 |
 |
49.800 | 1.051.000 | Szmolenszk | 25 járás és 2 város | 66 | ||
| 69 | Tambovi terület (Тамбовская область) |
 |
 |
34.300 | 1.180.000 | Tambov | 23 járás és 7 város | 68 | ||
| 70 | Tveri terület (Тверская область) |
 |
 |
84.100 | 1.473.000 | Tver | 36 járás és 12 város | 28 | ||
| 71 | Tomszki terület (Томская область) |
 |
 |
316.900 | 1.046.000 | Tomszk | 16 járás és 6 város | 69 | ||
| 72 | Tulai terület (Тульская область) |
 |
 |
25.700 | 1.676.000 | Tula | 23 járás és 9 város | 70 | ||
| 73 | Tyumenyi terület (Тюменская область) [4] |
 |
 |
1.435.200 | 3.266.000 | Tyumeny | 38 járás és 26 város (a két autonóm körzettel együtt) | 71 | ||
| 74 | Uljanovszki terület (Ульяновская область) |
 |
 |
37.300 | 1.382.000 | Uljanovszk | 21 járás és 6 város | 73 | ||
| 75 | Cseljabinszki terület (Челябинская область) |
 |
 |
87.900 | 3.606.000 | Cseljabinszk | 24 járás és 23 város | 75 | ||
| 76 | Jaroszlavli terület (Ярославская область) |
 |
 |
36.400 | 1.368.000 | Jaroszlavl | 17 járás és 6 város | 78 | ||
| Szövetségi jelentőségű városok | ||||||||||
| 77 | Moszkva |  |
 |
1.064 | 10.358.000 | Moszkva | 123 kerület és 10 körzet | 45 | ||
| 78 | Szentpétervár | .png){kind=small} |
.png){kind=small} |
1.433 | 4.669.000 | Szentpétervár | 18 kerület | 40 | ||
| Autonóm terület (Автономные области Российской Федерации) | ||||||||||
| 79 | Zsidó autonóm terület (Еврейская автономная область) |
 |
 |
36.000 | 191.000 | Birobidzsan | 5 járás és 1 város | 99 | ||
| Autonóm körzetek (Автономные округа Российской Федерации) | ||||||||||
| 80 | Nyenyecföld (Ненецкий автономный округ) [1] |
 |
 |
176.700 | 41.000 | Narjan-Mar | 1 járás és 1 város | 11 | ||
| 81 | Hanti- és Manysiföld (Ханты-Мансийский автономный округ) [4] |
 |
 |
523.100 | 1.433.000 | Hanti-Manszijszk | 9 járás és 14 város | 71 | ||
| 82 | Csukcsföld (Чукотский автономный округ) |
 |
 |
737.700 | 54.000 | Anadir | 8 járás és 1 város | 77 | ||
| 83 | Jamali Nyenyecföld (Ямало-Ненецкий автономный округ) [4] |
 |
 |
750.300 | 507.000 | Szalehard | 7 járás és 7 város | 71 | ||
| — | A teljes Oroszországi Föderáció |  |
 |
17.075.400 | 145.182.000 | Moszkva | ||||
Önkormányzati rendszer [szerkesztés]
Oroszország önkormányzati rendszerének kialakulása egy 1991-ben elfogadott törvény alapján kezdődött meg, mivel azonban a Föderáció alanyai nagy önállóságot élveztek e téren, szinte követhetetlenül sokszínű megoldások kerültek bevezetésre. Ráadásul az egyes szubjektumok felfogása jelentősen különbözött az önkormányzatiság kiterjedését, szabadságát illetően is.
2003-ban új törvényt fogadtak el "A helyi önkormányzás általános elveiről az Oroszországi Föderációban" címmel.[5] Ennek alapján az átszervezés végrehajtásához adott három éves átmeneti időszak után 2006. január elsejétől az ország egész területén az új szabályok szerint egységes elveken szervezett önkormányzatok (муниципальное образование) jöttek létre.
Önkormányzatok típusai [szerkesztés]
A törvény a helyi önkormányzatoknak öt típusát hozta létre.
A szövetségi jelentőségű városok (Moszkva, Szentpétervár) területén egyszintű önkormányzati rendszer működik, ami teljes egészében lefedi az érintett szubjektumok területét. A törvény szerint ezek elnevezése a szövetségi jelentőségű város városon belüli területe (внутригородская территория города федерального значения), a két városban azonban az elmúlt másfél évtizedben kialakult rend szerint kerület, illetve körzet a nevük: Moszkva 125 kerületre (район), Szentpétervár 111 körzetre (округ) tagolódik.
Az Oroszországi Föderáció többi alanyai (köztársaságok, határterületek, területek, autonóm terület és autonóm körzetek) a legritkábban lakott vidékeik kivételével községekre (поселение) tagozódnak, melyeknek két típusa van: falusi községek (сельское поселение) és városi községek (городское поселение). A községek egy vagy több, területileg összefüggő településből állnak úgy, hogy a községközpontba minden lakos egy nap alatt gyalogszerrel meg tudja járni az utat oda és vissza.
Az önkormányzati járás (муниципальный район) több (városi és falusi) községből áll, ezen kívül a ritkán lakott területeken úgynevezett településközi területek (межселенные территории) is tartozhatnak hozzá. A járási önkormányzat gondoskodik a több községre kiterjedő, térségi feladatok ellátásáról.
Az önkormányzatok ötödik típusa a városi körzet (городской округ). Ez tulajdonképpen olyan városi községet jelent, amely nem tartozik valamely önkormányzati járáshoz, hanem a községi mellett a járási önkormányzat jogait is gyakorolja, illetve feladait ellátja.
A föderáció alanyainak 2006. január 1-jéig kellett saját önkormányzati területi beosztásukat meghatározniuk, és ez néhány kivételtől (Csecsen Köztársaság és Ingus Köztársaság) eltekintve meg is történt. Majdnem 20 ezer falusi község, közel 1800 városi község, mintegy 1800 önkormányzati járás és több mint 500 városi körzet alakult Oroszország területén.
Speciális esetek [szerkesztés]
A legtöbb önkormányzati egység kialakításakor a korábbi közigazgatási-területi beosztást vették alapul, és ahol a 2003. évi törvényt megelőzően is működtek önkormányzatok, ott gyakran azok címét is megőrizték. Emiatt azonban a városi körzet elnevezés gyakran megtévesztő. Ez ugyanis nem csak városi típusú települést jelenthet, amely mérete és jelentősége miatt kiválik a szomszédos járásból, hanem minden egyszintű önkormányzatot így kell elnevezni, amely a községi és a járási feladatokat egyszerre látja el. Csakhogy ez az előbb említett, magyar analógiával élve "járási jogú városnak" nevezhető típuson kívül előfordulhat még további három esetben.
Egyrészt a ritkán lakott vidékeken (távoli észak, szigetek stb.), ahol egymástól rendkívüli távolságokban elszórtan vannak apró települések, gyakran nem lehet a községeket járásokba csoportosítani. Erre jellegzetes példa a Novaja Zemlja városi körzet (городской округ Новая Земля), amely az Északi-sarki-óceán hatalmas szigetpárján terül el. Népessége mintegy 2700 fő, akik szinte kizárólag egyetlen településen élnek (Belusja Guba), területe viszont megközelíti Magyarországét (83 ezer km2).
A második speciális eset, amikor az elnevezés megtévesztő lehet, éppen az ellenkező véglet: az agglomerálódó területek. Sok helyen egyesítettek egy egész korábbi járást a központjában lévő nagyvárossal. Az így kialakított önkormányzat elnevezésében egyaránt viselheti a korábbi területi egység és az új törvény szerinti típusa megnevezését, mint például Ohai járás városi körzet (городской округ Охинский район, Szahalini terület).
A városi körzet harmadik különleges típusa az ún. zárt közigazgatási területi egységekhez (закрытое административно-территориальное образование, ЗАТО) kapcsolódik. Ezek olyan katonai, nukleáris energetikai vagy hadiipari tevékenységek helyszínéül szolgáló települések, melyekre különböző korlátozások mellett lehet csak belépni. A 2003-as törvény e települések helyi önkormányzatát automatikusan a városi körzetként rendeli létrehozni.
Szövetségi körzetek [szerkesztés]
2000-ben az Oroszországi Föderáció elnöke egy rendeletben a föderáció alanyait 7 szövetségi körzetbe (федеральный округ) osztotta be, melyek az elnök által kinevezett, ún. meghatalmazott képviselők tevékenységi területét jelölik ki. E köztisztviselők az elnöki adminisztrációhoz tartoznak, feladatuk az elnök alkotmányos feladatainak ellátását biztosítani szövetségi körzetük területén. A szövetségi körzetek nem részei Oroszország közigazgatási-területi beosztásának. 2010 januárjában a Déli szövetségi körzet észak-kaukázusi szubjektumainak leválasztásával megalakították az Észak-kaukázusi szövetségi körzetet.
A nyolc szövetségi körzet a következő:
- Központi szövetségi körzet
- Déli szövetségi körzet
- Északnyugati szövetségi körzet
- Távol-keleti szövetségi körzet
- Szibériai szövetségi körzet
- Uráli szövetségi körzet
- Volgamenti szövetségi körzet
- Észak-kaukázusi szövetségi körzet
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b Az Arhangelszki területhez tartozik Nyenyecföld.
- ↑ Az terület székhelye Szentpétervár városa nem tartozik a Leningrádi területhez.
- ↑ Az terület székhelye Moszkva városa nem tartozik a Moszkvai területhez.
- ^ a b c A Tyumenyi területhez tartozik Hanti- és Manysiföld és Jamali Nyenyecföld.
- ↑ Федеральный закон от 6 октября 2003 года № 131-ФЗ «Об общих принципах организации местного самоуправления в Российской Федерации»
