Oroszország közigazgatási felosztása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Oroszországi Föderáció 1993-ban elfogadott alkotmánya szerint egyenjogú alkotóelemekből áll, melyeket összefoglalóan a föderáció alanyainak vagy szubjektumainak neveznek. Ezek száma az alapításkor 89 volt, 2008. március 1-jére az összevonások után 83-ra csökkent.

Az alkotmány rendelkezik a helyi önkormányzatokról is, a szubjektumok ennek megfelelően önkormányzati területi egységekre oszlanak.

Az ország hatalmas területe és a föderáció alanyainak nagy száma miatt a fentieken kívül több más területi beosztás létezik igazgatási, gazdasági és statisztikai célból.

Oroszország föderatív felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Oroszországi Föderáció 2008. március 1-jén 83 egyenjogú tagból (szubjektumok, vagy "a Föderáció alanyai") áll:

  • 21 köztársaság (республика)
  • 9 határterület (край)
  • 46 terület (область)
  • 2 szövetségi jelentőségű város (город федерального значения)
  • 1 autonóm terület (автономная область)
  • 4 autonóm körzet (автономный округ)

Ezek a szubjektumok néhány apró eltéréssel megfelelnek az OSZFSZK megelőző területi közigazgatási egységeinek.

Az Oroszországi Föderáció tagjainak élén a kormányzó áll, akit helyben választanak, de az elnök jóváhagyása kell kinevezéséhez. A tagok két-két képviselőt küldenek a Szövetségi Tanácsba, az orosz parlament felsőházába.

Valamennyi szubjektum kóddal rendelkezik, amelyet a rendszámtáblákon is feltüntetnek (hasonlóan Franciaországhoz vagy Törökországhoz). A felsorolásban ezek a kódok szerepelnek.

Map of Russian subjects by type, 2008-03-01.svg

A területi beosztás kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Oroszországi Szovjet Szövetséges Szocialista Köztársaság (OSZSZSZK) közigazgatási területi beosztását 1917-től kezdve folyamatos reformok sora alakította 40 éven át, attól kezdve viszont nagyfokú stabilitás jellemezte. 1957-től Oroszország területén 16 autonóm szovjet szocialista köztársaság (ASZSZK), 6 határterület, 49 terület és 2 köztársasági irányítású város volt. Ezeken kívül 5 autonóm terület tartozott valamely határterülethez és 10 autonóm körzet valamely határterülethez vagy területhez.

Az Oroszországi Föderáció 1993-ban elfogadott alkotmánya a status quo alapján állt, a fennálló területi egységeket ismerte el az újonnan létrehozott Föderáció alanyaiként, figyelembe véve, hogy 1992-ben az egykori Csecsen-Ingus ASZSZK kettévált Csecsen és Ingus köztársaságra. Ezt követően egyetlen határkiigazításra került sor 1994-ben: az Ivanovói területtől a Nyizsnyij Novgorodi területhez került a Volga balpartján fekvő Szokolszkojei járás.

A területi változásoknál jelentősebb volt az egyes egységek státuszában bekövetkezett változás, mely az alábbiak szerint alakult.

Köztársaságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 21 köztársaságból 17 az egykori ASZSZK-kból alakult, beleértve a Csecsen-Ingus ASZSZK kettéválásával létrejött Cecsen és Ingus köztársaságot is, további négy pedig az OSZFSZK autonóm területeinek átalakulásával és a megfelelő határterülettől való elválásával jött létre (Adige – a Krasznodari határterülettől, Altaji – az Altaji határterülettől, Karacsáj-Cserkesz – a Sztavropoli határterülettől, Hakasz – a Krasznojarszki határterülettől). Kisebb-nagyobb arányban nem-orosz nemzetiségűek lakják őket, ezt rendszerint elnevezésük is tükrözi, bár a legtöbb ma már orosz többségű. A 2014-ben egyoldalúan annektált Krím-félsziget - Szevasztopolt és környékét kivéve - szintén köztársasági státuszban csatlakozott az Orosz Föderációhoz.

Határterületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A területek az OSZFSZK hasonló nevű területi közigazgatási egységeiből jöttek létre, valamennyi orosz többségű, és többségüket székhelyükről nevezték el. Széles körű autonómiát 1991 után kaptak, bár jogaikat Putyin elnöksége idején csökkentették.

Szövetségi jelentőségű városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Moszkva és Szentpétervár az OSZFSZK-ban „köztársasági irányítású város” jogállásúak voltak, tehát nem tartoztak az őket körülvevő megfelelő területekhez. A helyzet ma is hasonló, e két város „szövetségi jelentőségű város” címet kapott, és a Föderáció önálló szubjektumai. Érdekes módon Szentpétervár esetében a Leningrádi terület megtartotta régi nevét. A 2014-ben egyoldalúan annektált Krím-félsziget legnagyobb kikötővárosa és körzete, Szevasztopol szintén „szövetségi jelentőségű város” címet kapott.

Autonóm terület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg egyetlen autonóm terület van az Oroszországi Föderáció alanyai között (Zsidó AT), amely a hasonló nevű területi egységből jött létre, elszakadva a Habarovszki határterülettől. Az OSZFSZK másik négy autonóm területe köztársasággá alakulva lett a Föderáció alanya.

Autonóm körzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szovjetunióban az akkoriban 10 autonóm körzet 1977-ig a nemzetiségi körzet (национальный округ) megnevezést viselte, azóta érvényes mai elnevezésük. Ezek mindegyike valamely terület vagy határterület részét képezte. Egy kivétellel (Csukcs AK, amely kivált a Magadani területből) az Oroszországi Föderációban ez a helyzet fennmaradt. A 2000 utáni években megkezdődött az autonóm körzetek megszüntetése, illetve teljes beolvasztása a megfelelő területbe vagy határterületbe, amire azonban kizárólag az érintett szubjektumok népszavazással megerősített elhatározása alapján kerülhet sor. A beolvasztási folyamatnak alapvetően két oka van. Egyrészt az autonóm körzetek döntő többsége képtelen saját polgárainak és gazdaságának erejéből fenntartani a Föderáció szubjektumaitól elvárt intézményrendszert, másrészt alkotmányjogilag különös helyzetet teremtett, hogy a Föderáció egyes alanyai más szubjektumok területébe és igazgatásába ágyazva működnek.

Az Oroszországi Föderáció alanyainak listája 2008. március 1-jei állapot szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A listában az Oroszországi Föderáció 1993-ban elfogadott alkotmányának 65. cikkelye szerinti sorrendben szerepelnek az Oroszországi Föderáció alanyai.

Föderációs alany Zászló Címer Terület
(km²)
Lakosság
2002. október 9.
Székhely Adminisztratív beosztás az "OKATO" szerint OKATO kód
  Köztársaságok
01 Adigeföld
(Республика Адыгея)
Flag of Adygea.svg Adygeya - Coat of Arms.png 7.600 447.000 Majkop 7 járás és 2 város 79
02 Altaj Köztársaság
(Республика Алтай)
Flag of Altai Republic.svg Coat of Arms of Altai Republic.svg 92.600 203.000 Gorno-Altajszk 10 járás és 1 város 84
03 Baskíria
(Башкортостан)
BashkortostanFlag.png Coat of Arms of Bashkortostan.png 143.600 4.103.000 Ufa 54 járás és 21 város 80
04 Burjátföld
(Бурятия)
Flag of Buryatia.svg Coat of Arms of Buryatiya.svg 351.300 981.000 Ulan-Ude 21 járás és 2 város 81
05 Dagesztán
(Дагестан)
Flag of Dagestan.svg Coat of Arms of Dagestan.svg 50.300 2.584.000 Mahacskala 41 járás és 10 város 82
06 Ingusföld
(Ингушетия)
Flag of Ingushetia.svg Coat of Arms of Ingushetia.svg 4.000 469.000 Magasz 4 járás és 4 város 26
07 Kabard- és Balkárföld
(Кабардино-Балкарская Республика)
Flag of Kabardino-Balkaria.png Coat of Arms of Kabardino-Balkaria.svg 12.500 901.000 Nalcsik 10 járás és 3 város 83
08 Kalmükföld
(Калмыкия)
Flag of Kalmykia.svg Coat of Arms of Kalmykia.svg 76.100 292.000 Eliszta 13 járás és 1 város 85
09 Karacsáj- és Cserkeszföld
(Карачаево-Черкесская Республика)
Flag of Karachay-Cherkessia.svg Coat of Arms of Karachay-Cherkessia.svg 14.100 440.000 Cserkesszk 8 járás és 2 város 91
10 Karélia
(Республика_Карелия)
Flag of Karelia.svg Coat of Arms of Republic of Karelia.svg 172.400 717.000 Petrozavodszk 16 járás és 13 város 86
11 Komiföld
(Республика Коми)
Flag of Komi.svg Coat of Arms of the Komi Republic.svg 415.900 1.019.000 Sziktivkar 12 járás és 8 város 87
12 Mariföld
(Марий Эл)
Flag of Mari El.svg Coat of Arms of Mari El.svg 23.200 728.000 Joskar-Ola 14 járás és 4 város 88
13 Mordvinföld
(Мордовия)
Flag of Mordovia.svg Coat of Arms of Mordovia.svg 26.200 889.000 Szaranszk 22 járás és 7 város 89
14 Jakutföld
(Республика Саха)
Flag of Sakha.svg Coat of Arms of Sakha (Yakutia).png 3.103.000 948.000 Jakutszk 33 járás és 5 város 98
15 Észak-Oszétia
(Северная Осетия — Алания)
Flag of North Ossetia.svg Coat of Arms of North Ossetia-Alania.png 8.000 710.000 Vlagyikavkaz 8 járás és 1 város 90
16 Tatárföld
(Татарстан)
Flag of Tatarstan.svg Coat of Arms of Tatarstan.svg 68.000 3.780.000 Kazán 43 járás és 14 város 92
17 Tuva
(Тыва (Тува))
Flag of Tuva.svg Coat of arms of Tuva.svg 170.500 306.000 Kizil 17 járás és 2 város 93
18 Udmurtföld
(Удмуртская Республика)
Flag of Udmurtia.svg Coat of arms of Udmurtia.svg 42.100 1.571.000 Izsevszk 25 járás és 5 város 94
19 Hakaszföld
(Хакасия)
Flag of Khakassia.svg Coat of arms of Khakassia.svg 61.900 546.000 Abakan 8 járás és 5 város 95
20 Csecsenföld
(Чеченская Республика)
Flag of the Chechen Republic.svg Coat of arms of Chechnya.svg 15.300 1.100.000 Groznij 16 járás és 5 város 96
21 Csuvasföld
(Чувашская Республика)
Flag of Chuvashia.svg Coat of Arms of Chuvashia.svg 18.300 1.314.000 Csebokszári 21 járás és 9 város 97
  Határterületek (Края Российской Федерации)
22 Altaji határterület
(Алтайский край)
Flag of Altai Krai.svg Coat of Arms of Altai Krai.svg 169.100 2.607.000 Barnaul 60 járás és 11 város 01
23 Bajkálontúli határterület
(Забайкальский край)
Flag of Zabaykalsky Krai.svg Chita Oblast coat of arms.jpg 431.500 1.156.000 Csita 31 járás és 5 város 67
24 Kamcsatkai határterület
(Камчатский край)
Flag of Kamchatka Krai.svg Coat of Arms of Kamchatka Krai.svg 472.300 359.000 Petropavlovszk-Kamcsatszkij   30
25 Krasznodari határterület
(Краснодарский край)
Flag of Krasnodar kray (1995).png Coat of Arms of Krasnodar kray.png 76.000 5.124.000 Krasznodar 38 járás és 15 város 03
26 Krasznojarszki határterület
(Красноярский край)
KrasnoyarskKray-Flag.svg Coat of arms of Krasnoyarsk Krai.svg 2.339.700 2.966.000 Krasznojarszk 54 járás és 19 város 04
27 Permi határterület
(Пермский край)
Perm Oblast Flag.gif Perm gerb.png 160.600 2.824.000 Perm 33 járás és 14 város 57
28 Tengermelléki határterület
(Приморский край)
Flag of Primorsky Krai.svg Coat of arms of Primorsky Krai.svg 165.900 2.068.000 Vlagyivosztok 22 járás és 12 város 05
29 Sztavropoli határterület
(Ставропольский край)
Flag of Stavropol Krai.svg Coat of Arms of Stavropol kray.png 66.500 2.731.000 Sztavropol 26 járás és 10 város 07
30 Habarovszki határterület
(Хабаровский край)
Flag of Khabarovsk Krai.svg Coat of Arms of Khabarovsky kray (N2).png 788.600 1.435.000 Habarovszk 17 járás és 6 város 08
  Területek (Области Российской Федерации)
31 Amuri terület
(Амурская область)
Flag of Amur Oblast.svg Coat of Arms of Amur oblast.png 363.700 903.000 Blagovescsenszk 20 járás és 7 város 10
32 Arhangelszki terület
(Архангельская область) [1]
Flag of Arkhangelsk Oblast.svg Coat of Arms of Arkhangelsk oblast.png 587.400 1.336.000 Arhangelszk 20 járás és 8 város 11
33 Asztraháni terület
(Астраханская область)
Flag of Astrakhan Oblast.svg Coat of Arms of Astrakhan Oblast.png 44.100 1.007.000 Asztrahán 11 járás és 3 város 12
34 Belgorodi terület
(Белгородская область)
Flag of Belgorod Oblast.png Герб Белгородской области.png 27.100 1.512.000 Belgorod 21 járás és 6 város 14
35 Brjanszki terület
(Брянская область)
Flag of Bryansk Oblast.svg Coat of Arms of Bryansk Oblast.svg 34.900 1.379.000 Brjanszk 27 járás és 5 város 15
36 Vlagyimiri terület
(Владимирская область)
Flag of Vladimiri Oblast.png Coat of arms of Vladimiri Oblast.png 29.000 1.525.000 Vlagyimir 16 járás és 10 város 17
37 Volgográdi terület
(Волгоградская область)
Flag of Volgograd Oblast.png Coat of Arms of Volgograd oblast.png 113.900 2.703.000 Volgográd 33 járás és 6 város 18
38 Vologdai terület
(Вологодская область)
Flag of Vologda Oblast.png Coat of Arms of Vologda oblast.png 145.700 1.270.000 Vologda 26 járás és 4 város 19
39 Voronyezsi terület
(Воронежская область)
Flag of Voronezh Oblast.png Coat of Arms of Voronezh oblast (2005).png 52.400 2.379.000 Voronyezs 32 járás és 7 város 20
40 Ivanovói terület
(Ивановская область)
Flag of Ivanovo Oblast.svg Coat of Arms of Ivanovo oblast.png 21.800 1.149.000 Ivanovo 21 járás és 6 város 24
41 Irkutszki terület
(Иркутская область)
Flag of Irkutsk Oblast.png Coat of arms of Irkutsk Oblast.png 767.900 2.582.000 Irkutszk 33 járás és 14 város 25
42 Kalinyingrádi terület
(Калининградская область)
Flag of Kaliningrad Oblast.png Kaliningrad Oblast Coat of Arms 2006.jpg 15.100 943.000 Kalinyingrád 13 járás és 6 város 27
43 Kalugai terület
(Калужская область)
Flag of Kaluga Oblast.svg Gerb kalug obl.png 29.900 1.041.000 Kaluga 24 járás és 4 város 29
44 Kemerovói terület
(Кемеровская область)
Flag of Kemerovo oblast.gif Coat of arms of Kemerovo Oblast.png 95.500 2.900.000 Kemerovo 19 járás és 18 város 32
45 Kirovi terület
(Кировская область)
Kirov Oblast Flag.gif Kirov COA.gif 120.800 1.504.000 Kirov 39 járás és 5 város 33
46 Kosztromai terület
(Костромская область)
Flag of kostroma oblast.png Coat of arms of Kostroma oblast.gif 60.100 738.000 Kosztroma 24 járás és 8 város 34
47 Kurgani terület
(Курганская область)
Flag of Kurgan Oblast.svg Coat of Arms of Kurgan oblast.png 71.000 1.020.000 Kurgan 24 járás és 9 város 37
48 Kurszki terület
(Курская область)
Flag of Kursk Oblast.png Coat of Arms of Kursk oblast.png 29.800 1.236.000 Kurszk 28 járás és 5 város 38
49 Leningrádi terület
(Ленинградская область)
Leningrad Oblast flag.gif Coat of arms of Leningrad Oblast.svg 84.000 1.671.000 Szentpétervár [2] 17 járás és 20 város 41
50 Lipecki terület
(Липецкая область)
Flag of Lipetsk Oblast.png Coat of Arms of Lipetsk oblast.png 24.100 1.213.000 Lipeck 18 járás és 2 város 42
51 Magadani terület
(Магаданская область)
Flag of Magadan Oblast.png Coat of Arms of Magadan oblast.png 461.400 183.000 Magadan 8 járás és 1 város 44
52 Moszkvai terület
(Московская область)
Flag of Moscow oblast.svg Coat of Arms of Moscow oblast.svg 46.000 6.627.000 Moszkva [3] 38 járás és 56 város 46
53 Murmanszki terület
(Мурманская область)
Flag of Murmansk Oblast.svg Coat of Arms of Murmansk oblast (2004).png 144.900 893.000 Murmanszk 5 járás és 13 város 47
54 Nyizsnyij Novgorod-i terület
(Нижегородская область)
Flag of Nizhny Novgorod Region.svg Coat of arms of Nizhny Novgorod Region.svg 76.900 3.524.000 Nyizsnyij Novgorod 48 járás és 12 város
55 Novgorodi terület
(Новгородская область)
Flag of Novgorod oblast.png Novgorodi oblasti vapp.png 55.300 695.000 Velikij Novgorod 21 járás és 3 város 49
56 Novoszibirszki terület
(Новосибирская область)
Flag of Novosibirsk Oblast.gif Coat of arms of Novosibirsk Oblast.gif 178.200 2.692.000 Novoszibirszk 30 járás és 7 város 50
57 Omszki terület
(Омская область)
Omsk Oblast flag.jpg Coat of arms of Omsk Oblast.png 139.700 2.079.000 Omszk 32 járás és 6 város 52
58 Orenburgi terület
(Оренбургская область)
Flag of Orenburg Oblast.png Coat of Arms of Orenburg oblast.png 124.000 2.178.000 Orenburg 35 járás és 12 város 53
59 Orjoli terület
(Орловская область)
Flag of Oryol Oblast.png Coat of arms of Oryol Oblast.gif 24.700 861.000 Orjol 24 járás és 3 város 54
60 Penzai terület
(Пензенская область)
Flag of Penza Oblast.png Gerb of Penza region.jpg 43.200 1.453.000 Penza 28 járás és 5 város 56
61 Pszkovi terület
(Псковская область)
Missing flag.png Coat of Arms of Pskov oblast.png 55.300 761.000 Pszkov 24 járás és 2 város 58
62 Rosztovi terület
(Ростовская область)
Flag of Rostov Oblast.svg Rostov oblast coa.png 100.800 4.407.000 Rosztov-na-Donu 43 járás és 16 város 60
63 Rjazanyi terület
(Рязанская область)
Flag of Ryazan Oblast.png Coat of Arms of Ryazan oblast.png 39.600 1.228.000 Rjazany 25 járás és 4 város 61
64 Szamarai terület
(Самарская область)
Flag of Samara Oblast.svg Coat of Arms of Samara oblast.png 53.600 3.240.000 Szamara 27 járás és 10 város 36
65 Szaratovi terület
(Саратовская область)
Flag of Saratov Oblast.png Coat of Arms of Saratov oblast.png 100.200 2.669.000 Szaratov 38 járás és 13 város 63
66 Szahalini terület
(Сахалинская область)
Flag of Sakhalin Oblast.svg Sakhalin Oblast Coat of Arms.png 87.100 547.000 Juzsno-Szahalinszk 17 járás és 9 város 64
67 Szverdlovszki terület
(Свердловская область)
Flag of Sverdlovsk Oblast.svg Coat of Arms of Sverdlovsk oblast (2005).png 194.800 4.490.000 Jekatyerinburg 30 járás és 34 város 65
68 Szmolenszki terület
(Смоленская область)
Flag of Smolensk Oblast.png Coat of arms of Smolenskaya Oblast.png 49.800 1.051.000 Szmolenszk 25 járás és 2 város 66
69 Tambovi terület
(Тамбовская область)
Flag of Tambov Oblast.svg Coat of arms of Tambovskaya Oblast.png 34.300 1.180.000 Tambov 23 járás és 7 város 68
70 Tveri terület
(Тверская область)
Flag of Tver Oblast.svg Coat of Arms of Tver oblast.png 84.100 1.473.000 Tver 36 járás és 12 város 28
71 Tomszki terület
(Томская область)
TomskOblastFlag.png Coat of arms of Tomsk Oblast.png 316.900 1.046.000 Tomszk 16 járás és 6 város 69
72 Tulai terület
(Тульская область)
Flag of Tula Oblast.svg Coat of Arms of Tula oblast.png 25.700 1.676.000 Tula 23 járás és 9 város 70
73 Tyumenyi terület
(Тюменская область) [4]
Flag of Tyumen Oblast.svg Coat of arms of Tyumen Oblast.svg 1.435.200 3.266.000 Tyumeny 38 járás és 26 város (a két autonóm körzettel együtt) 71
74 Uljanovszki terület
(Ульяновская область)
Flag of Ulyanovsk Oblast.png Coat of Arms of Ulyanovsk Oblast.png 37.300 1.382.000 Uljanovszk 21 járás és 6 város 73
75 Cseljabinszki terület
(Челябинская область)
Flag of Chelyabinsk Oblast.svg Coat of arms of Chelyabinsk Oblast.svg 87.900 3.606.000 Cseljabinszk 24 járás és 23 város 75
76 Jaroszlavli terület
(Ярославская область)
Flag of Yaroslavl Oblast.png Coat of arms of Yaroslavl Oblast.png 36.400 1.368.000 Jaroszlavl 17 járás és 6 város 78
  Szövetségi jelentőségű városok
77 Moszkva Flag of Moscow.svg Coat of Arms of Moscow.svg 1.064 10.358.000 Moszkva 123 kerület és 10 körzet 45
78 Szentpétervár Flag of St Petersburg (Russia).png Coat of Arms of Saint Petersburg (2003).png 1.433 4.669.000 Szentpétervár 18 kerület 40
  Autonóm terület (Автономные области Российской Федерации)
79 Zsidó autonóm terület
(Еврейская автономная область)
Flag of the Jewish Autonomous Oblast.svg Coat of Arms of Jewish AO.png 36.000 191.000 Birobidzsan 5 járás és 1 város 99
  Autonóm körzetek (Автономные округа Российской Федерации)
80 Nyenyecföld
(Ненецкий автономный округ) [1]
Flag of Nenets Autonomous District.svg Coat of Arms of Nenetsia.png 176.700 41.000 Narjan-Mar 1 járás és 1 város 11
81 Hanti- és Manysiföld
(Ханты-Мансийский автономный округ) [4]
Flag of Yugra.svg Coat of Arms of Yugra.png 523.100 1.433.000 Hanti-Manszijszk 9 járás és 14 város 71
82 Csukcsföld
(Чукотский автономный округ)
Flag of Chukotka.svg Coat of Arms of Chukotka.png 737.700 54.000 Anadir 8 járás és 1 város 77
83 Jamali Nyenyecföld
(Ямало-Ненецкий автономный округ) [4]
Flag of Yamal-Nenets Autonomous District.svg Coat of Arms of Yamal Nenetsia.png 750.300 507.000 Szalehard 7 járás és 7 város 71
A teljes Oroszországi Föderáció Flag of Russia.svg Coat of Arms of the Russian Federation.svg 17.075.400 145.182.000 Moszkva

Önkormányzati rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oroszország önkormányzati rendszerének kialakulása egy 1991-ben elfogadott törvény alapján kezdődött meg, mivel azonban a Föderáció alanyai nagy önállóságot élveztek e téren, szinte követhetetlenül sokszínű megoldások kerültek bevezetésre. Ráadásul az egyes szubjektumok felfogása jelentősen különbözött az önkormányzatiság kiterjedését, szabadságát illetően is.

2003-ban új törvényt fogadtak el "A helyi önkormányzás általános elveiről az Oroszországi Föderációban" címmel.[5] Ennek alapján az átszervezés végrehajtásához adott három éves átmeneti időszak után 2006. január elsejétől az ország egész területén az új szabályok szerint egységes elveken szervezett önkormányzatok (муниципальное образование) jöttek létre.

Önkormányzatok típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A törvény a helyi önkormányzatoknak öt típusát hozta létre.

A szövetségi jelentőségű városok (Moszkva, Szentpétervár) területén egyszintű önkormányzati rendszer működik, ami teljes egészében lefedi az érintett szubjektumok területét. A törvény szerint ezek elnevezése a szövetségi jelentőségű város városon belüli területe (внутригородская территория города федерального значения), a két városban azonban az elmúlt másfél évtizedben kialakult rend szerint kerület, illetve körzet a nevük: Moszkva 125 kerületre (район), Szentpétervár 111 körzetre (округ) tagolódik.

Az Oroszországi Föderáció többi alanyai (köztársaságok, határterületek, területek, autonóm terület és autonóm körzetek) a legritkábban lakott vidékeik kivételével községekre (поселение) tagozódnak, melyeknek két típusa van: falusi községek (сельское поселение) és városi községek (городское поселение). A községek egy vagy több, területileg összefüggő településből állnak úgy, hogy a községközpontba minden lakos egy nap alatt gyalogszerrel meg tudja járni az utat oda és vissza.

Az önkormányzati járás (муниципальный район) több (városi és falusi) községből áll, ezen kívül a ritkán lakott területeken úgynevezett településközi területek (межселенные территории) is tartozhatnak hozzá. A járási önkormányzat gondoskodik a több községre kiterjedő, térségi feladatok ellátásáról.

Az önkormányzatok ötödik típusa a városi körzet (городской округ). Ez tulajdonképpen olyan városi községet jelent, amely nem tartozik valamely önkormányzati járáshoz, hanem a községi mellett a járási önkormányzat jogait is gyakorolja, illetve feladait ellátja.

A föderáció alanyainak 2006. január 1-jéig kellett saját önkormányzati területi beosztásukat meghatározniuk, és ez néhány kivételtől (Csecsen Köztársaság és Ingus Köztársaság) eltekintve meg is történt. Majdnem 20 ezer falusi község, közel 1800 városi község, mintegy 1800 önkormányzati járás és több mint 500 városi körzet alakult Oroszország területén.

Speciális esetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb önkormányzati egység kialakításakor a korábbi közigazgatási-területi beosztást vették alapul, és ahol a 2003. évi törvényt megelőzően is működtek önkormányzatok, ott gyakran azok címét is megőrizték. Emiatt azonban a városi körzet elnevezés gyakran megtévesztő. Ez ugyanis nem csak városi típusú települést jelenthet, amely mérete és jelentősége miatt kiválik a szomszédos járásból, hanem minden egyszintű önkormányzatot így kell elnevezni, amely a községi és a járási feladatokat egyszerre látja el. Csakhogy ez az előbb említett, magyar analógiával élve "járási jogú városnak" nevezhető típuson kívül előfordulhat még további három esetben.

Egyrészt a ritkán lakott vidékeken (távoli észak, szigetek stb.), ahol egymástól rendkívüli távolságokban elszórtan vannak apró települések, gyakran nem lehet a községeket járásokba csoportosítani. Erre jellegzetes példa a Novaja Zemlja városi körzet (городской округ Новая Земля), amely az Északi-sarki-óceán hatalmas szigetpárján terül el. Népessége mintegy 2700 fő, akik szinte kizárólag egyetlen településen élnek (Belusja Guba), területe viszont megközelíti Magyarországét (83 ezer km2).

A második speciális eset, amikor az elnevezés megtévesztő lehet, éppen az ellenkező véglet: az agglomerálódó területek. Sok helyen egyesítettek egy egész korábbi járást a központjában lévő nagyvárossal. Az így kialakított önkormányzat elnevezésében egyaránt viselheti a korábbi területi egység és az új törvény szerinti típusa megnevezését, mint például Ohai járás városi körzet (городской округ Охинский район, Szahalini terület).

A városi körzet harmadik különleges típusa az ún. zárt közigazgatási területi egységekhez (закрытое административно-территориальное образование, ЗАТО) kapcsolódik. Ezek olyan katonai, nukleáris energetikai vagy hadiipari tevékenységek helyszínéül szolgáló települések, melyekre különböző korlátozások mellett lehet csak belépni. A 2003-as törvény e települések helyi önkormányzatát automatikusan a városi körzetként rendeli létrehozni.

Szövetségi körzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szövetségi körzetek

2000-ben az Oroszországi Föderáció elnöke egy rendeletben a föderáció alanyait 7 szövetségi körzetbe (федеральный округ) osztotta be, melyek az elnök által kinevezett, ún. meghatalmazott képviselők tevékenységi területét jelölik ki. E köztisztviselők az elnöki adminisztrációhoz tartoznak, feladatuk az elnök alkotmányos feladatainak ellátását biztosítani szövetségi körzetük területén. A szövetségi körzetek nem részei Oroszország közigazgatási-területi beosztásának. 2010 januárjában a Déli szövetségi körzet észak-kaukázusi szubjektumainak leválasztásával megalakították az Észak-kaukázusi szövetségi körzetet.

A nyolc szövetségi körzet a következő:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b    Az Arhangelszki területhez tartozik Nyenyecföld.
  2.    Az terület székhelye Szentpétervár városa nem tartozik a Leningrádi területhez.
  3.    Az terület székhelye Moszkva városa nem tartozik a Moszkvai területhez.
  4. ^ a b c    A Tyumenyi területhez tartozik Hanti- és Manysiföld és Jamali Nyenyecföld.
  5. Федеральный закон от 6 октября 2003 года № 131-ФЗ «Об общих принципах организации местного самоуправления в Российской Федерации»

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszország közigazgatási felosztása témájú médiaállományokat.