Orosz agár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orosz agár (Borzoj)
Medalowy borgoj.jpg
Fajtagazda ország Oroszország
Osztályozás
Csoport X. Agarak
Szekció 1. Hosszú szőrű agarak
Fajtaleírás
Osztályozó szervezet FCI
Érvényes standard angol
Kiadás éve 2006
Wikimédia Commons
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz
Orosz agár témájú médiaállományokat.

Az orosz agár vagy borzoj eredetileg a nagyragadozók vadászatára használt, 70-80 cm marmagasságú, hatalmas testű, igen edzett, hosszú szőrű kutyafajta. Párban eresztve a leghatalmasabb farkast is lefogták és megölték, sőt állítólag a medvével is elbántak. Angliában kedvtelésből tartott kutyát csináltak belőle. Természetét azonban nem tagadta meg, s bár rendkívül ragaszkodik gazdájához, bizalmatlan az idegennel szemben, könnyen támad.

Színe fehér alapon sárga, narancsvörös vagy fekete foltos. A legnagyobb s talán a legszebb agárfajta. Hazai viszonyok között tartását csak azoknak ajánljuk, akik eleget tudják járatni a hatalmas mozgásigényű állatot.

Külalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az orosz agár figyelmetkeltő megjelenésű. A hím marmagassága kb. 75–85 cm, a nőstények valamivel alacsonyabbak, 68–78 cm marmagassággal. Nagy alakjuk, karcsú, kissé hosszúkás testalkattal arisztokratikus megjelenés ad ezeknek a kutyáknak. Magasságuk, hosszúkás fejük, ívelt hátuk, aránylag hosszú nyakuk, valamint a kissé szögletes felsővégtagjuk jellegzetes külsőt ad neki. A nőstények általában a hímeknél hosszabb testtel rendelkeznek.

A borzoj kutyák selymes szőrzete különösen a faroknál és a mellső láb hátsó részén bojtokba rendeződik, különben a szőrzet hullámos, a hátoldalon göndörödő.

A kéket és a csokoládébarna színt kivéve minden színárnyalata elfogadott, legyen az egyszínű vagy tarka.

Az orosz agároknak nagy, kifejező szemeik vannak.

Viselkedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A borzojok lénye büszke nyugalomat és visszafogottságot, biztosságot és félelem nélküliséget tükröz. E faj jellemzője a gyorsaság és intelligencia. Messzire is jól látnak és élénken reagálnak a távolban látott mozgó alakokra, például vadakra. Rendes körülmények között ezek a kutyák nagyon nyugodtak és kiegyensúlyozottak, ritkán ugatnak.

Gazdájához és az ismerősökhöz ragaszkodó fajta, az idegeneket is üdvözli, de üdvözlés után közömbösen viselkedik. Néha az orosz agarakra jellemző a "nevetéssel", a felső ajkak felhúzásával üdvözli a jó ismerősöket. A borzoj legjobban a szabad mozgást, futást élvezi, óriási mozgásigénye van.

Eredet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borzoi

Az orosz agárnak nemcsak megjelenése, hanem múltja is kifejezetten arisztokratikus. Francia krónikák már a XI. században megemlítik a hosszúszőrű borzojt, I. Henrik és Bölcs Jaroszláv lánya, Jarovszlavna hercegnő házassága kapcsán. Borzoj kutyák tulajdonosaként vagy tenyésztőjeként a történelem során számos híres személyiséggel találkozhatunk pl.: Rettegett Iván, Nagy Péter cár, II. Miklós orosz cár, Puskin, Ivan Turgenyev. A neves oktatók: Nikolai Nyikolajevics nagyherceg és Dimitri Valtsevin létrehozták 1917-ben a híres Peršinon kennelt [1], ami a faj elterjedésében igen nagy szerepet játszott. Számtalan írásos emlék bizonyítja, hogy az orosz arisztokrácia évszázadok óta tenyésztette ezeket a lenyűgöző vadászkutyákat. [2]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]