Ormányos medve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Ormányos medve
Nasua nasua 01.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Mosómedvefélék (Procyonidae)
Nem: Nasua
Faj: N. nasua
Tudományos név
Nasua nasua
(Linnaeus, 1766)
Elterjedés
Az elterjedési területetükAz elterjedési területetük
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Ormányos medve témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ormányos medve témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ormányos medve témájú kategóriát.

Az ormányos medve vagy más néven vörösorrú koáti (Nasua nasua) a ragadozók rendjébe (Carnivora), azon belül pedig a mosómedvefélék (Procyonidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Amerikában, Kolumbiától és Venezuelától délre egészen Uruguayig és Észak-Argentínáig honos. Mindenféle erdőben megtalálható, az őserdőtől a folyami erdőkön át a hegyi erdőkig egészen 2500 méteres magasságig. Elterjedtsége miatt nem védett.

A kutatók nem értenek egyet abban, hogy az Andoktól nyugatra fellelhető-e.[1] Nyugat-Equadorban és Észak- és Nyugat-Kolumbiában már biztos fellelhető..[2][3] Dél-Amerikában a fehérorrú koatival csak Északnyugat-Kolumbia távoli csücskében találkoztak.[2][3] Az ormányos medve elterjedési területe átfedhet a kis ormányosmedvével, habár ez utóbbi inkább magasabb helyeken él, mint az ormányos medve.[4]

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nasua nasua nasua
  • Nasua nasua aricana
  • Nasua nasua boliviensis
  • Nasua nasua candace
  • Nasua nasua cinerascens
  • Nasua nasua dorsalis
  • Nasua nasua manium
  • Nasua nasua molaris
  • Nasua nasua montana
  • Nasua nasua quichua
  • Nasua nasua solitaria
  • Nasua nasua spadicea
  • Nasua nasua vittata

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

41-67 centiméter hosszú, ehhez jön még 32-70 centiméteres farka. Súlya 3,5 és 6 kilogramm között változhat.[5] Szőrzete a vörösesbarnától a szürke színig terjedően elég változatos, és a farekán sem mindig láthatók jól a gyűrűk.[5] Hasa világos színű. Rövid, erős lábai feketék, farka feketén gyűrűzött. Feje hosszúkás, fülei rövidek és kerekek. Nagyon jellemző bélyege – amiről a nevét is kapta – hosszú, mozgékony orra, amivel a talajon táplálékot keres. Orra körül fehér szín figyelhető meg, ez azonban nem annyira kiterjedt, mint rokonánál, a fehérorrú koatinál.[5]

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mosómedve (Procyon lotor) közeli rokona, életmódja azonban különbözik tőle. Leginkább az erdős területeket lakja,[6] egyaránt ügyesen mozog a fákon és a talajon,[7] és a vízben is jól úszik. Farka a fákon az egyensúlyozást segíti, a földön kinyújtva hordja. Kedveli az erdőszéleket is, és a másodlagos erdőket is elfogadja. 2500 méter magasságig él. Az emberi településeket is felkeresi, gyakran guberál a szemétlerakó helyeken.

Többnyire nappal, néha éjszaka is aktív, ilyenkor folyamatosan keres, kutat és szimatol táplálék után. Többnyire a talajon mozog, de az estét inkább fákon tölti.[7] A nőstények inkább növényevők, a nagyobb hímek azonban – főleg rágcsálókra – vadásznak is. Kedveli a bogyókat, gyümölcsöket, gombákat, az állatok közül a skorpiót és a mérges százlábút is elkapja, de a dögöt sem veti meg.[7] A gyümölcsökért a fák tetejére is felmászik, és zsákmányukat szimatolva, kövek alatt is keresik.[7]

A nőstények és utódaik 10-20 fős, szigorú hierarchiájú csapatokban élnek,[7][6] a hímek azonban a szaporodási időszak kivételével magányosak.[6] A területük átmérője általában 1 km, és gyakran átfedők.[6] A hímek szintén területtartók, és hevesen védelmezik territóriumukat egymással szemben. A nőstények között rendkívül szoros kapcsolatok, barátságok alakulhatnak ki; a majmokhoz hasonlóan kurkásszák is egymást. Eltérő viselkedésük miatt a hímeket sokáig külön fajnak tekintették.[6]

A csapatok tagjai vinnyogó hangokkal jelzik jelenlétüket. A vészjelzés hangos ugatásokból és csettintésekből áll.[7] Elhangzásakor lemásznak a fákról, és szétszóródva menekülnek.[7] Ragadozói óriáskígyók, ragadozó madarak, rókák, kutyák, és nagymacskák, mint a jaguár, a puma vagy a jaguarundi. Mivel néha betör a tyúkólakba, ezért az emberek is vadásszák.[8]

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párzási időszak februártól márciusig tart, ekkor a legközelebbi domináns hím a nőstények kegyeit keresve csatlakozik a csapathoz. A hím alávetettként viselkedik, mire a nőstények megengedik, hogy párosodjon velük.A párzás után azonban a nőstények elkergetik a hódítót. A hímet később sem engedik közel, már csak azért sem, mert veszélyezteti a kölyköket. A nőstények több hímmel is hajlandók párzani.[6] Átlagosan 75 napnyi vemhesség után egy különálló fára rakott fészekben három-hét kölyköt ellik, a csoport többi tagjától távol.[7][6] A fejletlenül, mindössze 150 grammal születő vak kölyköket négy hónapos korukban választja el anyjuk. Öt-hat hét múlva, mikor a kölykök már képesek elég ügyesen mozogni, újra csatlakoznak a csapathoz.[7][6] A fiatalok 2-3 éves korukban válnak ivaréretté.[7][6] A természetben általában 7-8 évig él, állatkertben akár 17 évig is.[6]

Az ormányos medvét könnyen lehet szelídíteni, az őslakosok régóta tartják házi kedvencként.

Magyarország több állatkertjében is megtalálható.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Coati2.jpg
Nasenbär-P1010381.JPG

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Südamerikanischer Nasenbär című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.