Orlai Petrich Soma
Orlai Petrich Soma (Orlay Petrics Soma) (Mezőberény, 1822. október 22. – Budapest, 1880. június 5.) festőművész, a történeti festészet jeles alakja.
Élete [szerkesztés]
Felvidéki eredetű evangélikus családban született, anyai ágon Petőfi Sándor másod-unokatestvére. Középiskoláit Mezőberényben, Szarvason és Sopronban végezte, Pápán pedig jogi végzettséget szerzett. Tanulmányai egy részét Petőfivel és Jókaival töltötte, hatásukra írogatott is. 1846-tól festészeti tanulmányokat folytatott Bécsben Ferdinand Georg Waldmüllernél, Münchenben Wilhelm von Kaulbachnál, később Rómában és Párizsban. Egy ideig Debrecenben arcképfestésből jól megélt, majd ismét Bécsben telepedett le, de a pesti állandó műtárlat megalakulása után 1855-ben Pestre költözött. 1851-től használta az Orlai nevet, de csak 1853-ban vehette fel hivatalosan. 1854-ben feleségül vette Névery Annát (Ninát). 1861-től az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgató-választmányi tagja, olyan neves festők társaságában, mint Barabás Miklós, Zichy Jenő, Than Mór. ([1])
Nevezetesebb művei [szerkesztés]
Bár szellemi erejét a megújuló fejgörcsei folytonosan zsibbasztották, szorgalmasabb festőnk alig volt nála; 1851-től, mikor Szent István ébredése c. kompozícióját a műegyesületben kiállította, úgyszólván utolsó napjáig folyton dolgozott.
- II. Lajos király holttestének megtalálása a Csele patakban (1851)
- Búcsú a csata előtt (1853)
- Hagyjátok hozzám jönni a kisdedeket (1854) oltárkép a mezőberényi evangélikus templomban
- Szerelmi dalnok (1855)
- Milton az elveszett paradicsomot tollba mondja (e műve Munkácsyt később világhírű Miltonjának megfestésére buzdította)
- Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly első találkozása (1859)
- Záh Felicián (1860)
- Vak Béla (1864)
- Attila és Vigil (1864)
- Attila halála (1867)
- Erzsébet és Mária királynők a novigrádi fogságban (1864)
- Coriolanus (utolsó nagyobb műve)
-
Anyám
-
Petőfi Sándor
-
Petőfi a szüleinél
-
A költő szülei
-
Milton Elveszett Paradicsomát három leánya körében tollba mondja (1862)
-
Salamon királyt anyja megátkozza (1855–1857)
-
Perényiné a mohácsi csata után összeszedi a halottakat
-
Nádasdy Tamás nádor és Tinódi (1855)
Ezeken kívül festett számos arcképet s megfestette Petőfi Debrecenben c. képét, mely a nyomor és nélkülözések napjaiban, fűtetlen szobában, verseit rongyos szalmaszéken írva ábrázolja a nagy költőt. Az ecset mellett a tollat is gyakran forgatta, tanulmányt írt arról a befolyásról, melyet Shakespeare költészete gyakorolt a festészetre, s utolsó éveiben gondosan följegyezte azokat az adatokat, melyek Petőfire vonatkoznak.
Külső hivatkozás [szerkesztés]
- Pallas nagy lexikona
- Magyar Protestáns Panteon
- Képzőművészet Magyarországon
- Mezőberény
- Orlai Petrics Soma festményei – TerminArtors.com
- Keserü Katalin: Orlai Petrics Soma, Képzőművészeti Kiadó, Bp. 1984.
- Körösi Mihály: Képek Orlai Petrics Soma életéből, Kiadó: magán, Mezőberény, 2005.
