Orion (segédcirkáló)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orion
Hajótípus teherhajó
segédcirkáló
Üzemeltető A Kriegsmarine zászlaja Kriegsmarine
Pályafutása
Építő Blohm & Voss (Hamburg)
Építés kezdete 1930.
Vízre bocsátás 1930. (Kurmark néven)
Szolgálatba állítás 1939. december 9.
Sorsa 1945. május 4-én Koppenhágába tartó útján bombatalálat következtében elsüllyedt
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 15 700 t
Hossz 148 m
Szélesség 18,6 m
Merülés 8,2 m
Sebesség 14,8 csomó
Hatótávolság 33 300 km 10 csomós sebesség mellett
Fegyverzet
  • 6 db 150 mm-es ágyú a Schleswig-Holstein csatahajóról
  • 1 db 75 mm-es ágyú
  • 2 db 37 mm-es ágyú
  • 4 db 20 mm-es ágyú
  • 6 db 533 mm-es torpedóvető cső
  • 228 db akna
Repülőgépek 1 db Ar 196 hidroplán

Legénység 356 fő

Az Orion a Kriegsmarine egyik segédcirkálója volt, melyet a második világháborúban használtak kereskedelmi hajók ellen. A hajót a hamburgi Blohm & Voss építette 1930 és 1931 között. A hajó eredetileg egy teherhajó volt, mely a Kurmark nevet viselte, de a második világháború kitörésekor a haditengerészet lefoglalta a hajót és segédcirkálóvá alakították azt. Az átalakított hajó az Orion nevet kapta és 1939. december 9-én állították hadrendbe. A brit Királyi Haditengerészetnél a hajót "Raider A"-nak, azaz "A-támadó"-nak hívták.

Építése és átalakítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Oriont a hamburgi Blohm & Voss hajógyárban kezdték építeni 1930-ban. A hajó teherhajónak készült, ami a Hamburg-Amerika vonalon közlekedett. Költségmegtakarítás céljából a hajó motorjait a New York nevű óceánjáróból szerelték át a teherhajóra. Később ez rossz döntésnek bizonyult, ugyanis az Orion egész életében motorproblémákkal küszködött.

A háború kitörését követően a német Legfelső Tengerészeti Parancsnokság (Seekriegsleitung) nem volt eléggé felkészülve a teherhejók elleni hadviselésre. Az első világháborúban a német segédcirkálók óriási sikereket értek el a brit hajózási vonalak bomlasztásával. Mindezek ellenére a segédcirkálók eredményeit nem ismerték el kellően, ezért a teherhajók segédcirkálókká való átalakítására irányuló, 1939. szeptember 5-én kezdődő program viszonylag kis méretet öltött.

A első két átalakítandó hajó a Kurmark és a Neumark volt, melyek átalakításához azonnal hozzáláttak.

Kereskedelmi hajók elleni portyák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháborúban az Orion volt a németek egyik első segédcirkálója. A hajó 1940. április 6-án hagyta el a német kikötőket, és semleges teherhajónak álcázva hajózott az Atlanti-óceánra, majd a Horn-fokot megkerülve a Csendes-óceánra. 1940 júniusában az Orion elérte az Új-zélandi vizeket, majd a június 13. és június 14. közti éjjelen aknatelepítésbe kezdett Auckland partjánál. Öt nappal később egyik aknájával sikeresen elsüllyesztette az RMS Niagara nevű óceánjárót. Alkalmanként a Kormoran segédcirkálóval együtt, az Orion a szövetségesek Csendes- és Indiai-óceáni hajózási vonalaira is rátámadt. 510 napnyi hajózás és több mint 235 000 kilométer megtétele után az Orion 1941. augusztus 23-án visszatért a megszállt Franciaország Bordeaux-i kikötőjébe. Útja során az Orion tíz hajót süllyesztett el, melyek együttes vízkiszorítása 62 915 tonna volt, valamint további két hajót a Komettel együtt, melyek vízkiszorítása elérte a 21 125 tonnát.

Balti-tengeri szolgálat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1944-ben a hajót ákeresztelték Hektorra és tüzérségi kiképzőhajóként használták, de 1945 januárjában visszakapta az Orion nevet és a Balti-tengeren keresztül német menekülteket szállítottak vele Németország keleti részéből Észak-Németországba és a megszállt Dániába. 1945. május 4-én, egyik Koppenhágába tartó útja során, Swinemünde partjainál az Orion bombatalálatot kapott és elsüllyedt. A hajón tartózkodó, több mint 4000 főből mindössze 150-en élték túl a katasztrófát. A hajótestet 1952-ben szétbontották.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • August K. Muggenthaler: Das waren die deutschen Hilfskreuzer 1939-1945, Motorbuch Verlag Stuttgart, ISBN 3-87943-261-9

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]