Orion űrhajó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orion űrhajó
Orion Service Module.jpg
Az új Orion űrhajó a felső fokozattal együtt.
Általános adatok
Ország  Egyesült Államok
Űrügynökség NASA NASA
Rendeltetés Személyszállító űrhajó
Első repülés

2014. szeptember

(tervezett, teszt repülés)
Űrhajósok 2-6 fő
Műszaki adatok
Hordozórakéta Space Launch System
Átmérő 5 m
Hasznos térfogat 19.56 m³
Össztömeg 21.25 t

Az Orion Multi-Purpose Crew Vehicle (MPCV, Többcélú Személyszállító Eszköz) fejlesztés alatt álló űrhajó, melyet a NASA megrendelésére a Lockheed Martin épít meg az Orion korábban eltervezett felépítése és a már elvégzett tesztek alapján. Megépítését 2011. május 24-én jelentette be a NASA[1]. Első személyzet nélküli repülésére egy Delta-4 Heavy rakétával 2014 decemberében kerül sor[2].

Az MPVC-t nagy időtartamú mélyűri küldetésekre fejlesztik ki. Ezen kívül tartalék űrhajónak is használják a Nemzetközi Űrállomáson. Hasonlít az Apollo korszakban kifejlesztett kapszulákra, de technológiájában és képességeiben jóval meghaladja azokat. Életfenntartó-, meghajtó-, avionikai- és hővédő rendszerét úgy tervezik meg, hogy a megjelenő új technológiákkal tökéletesíthessék. Egy személyzeti és egy műszaki egységet is magába foglal. Személyzeti egysége nagyobb mint az Apollóé. Ez egyben a Földre visszatérő egység is. Négy űrhajós 21 napig tartózkodhat benne, melyet további műszaki egységekkel hosszabbíthatnak meg. Tervezői szerint a MPVC 10-szer biztonságosabb induláskor és visszatéréskor mint a Space Shuttle. A műszak egység tartalmazza a meghajtó rendszert, víz és oxigén tartályt, valamint tudományos kísérleti berendezéseket és egyéb terheket.

Az első tesztrepülést leszámítva az Oriont az ugyancsak fejlesztés alatt álló Space Lauch System hordozóeszközzel fogják indítani.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábbi tervek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Orion CEV összekapcsolódik az Altair holdkomp felszálló egységével

Az Orion űrhajót eredeti változatát (Crew Exploration Vehicle, CEV) a Constellation-program keretében kezdték fejleszteni, hat és négy fős változatban. A hat fős változat szolgálta volna ki a tervek szerint a Nemzetközi Űrállomást, a négyfős változatot pedig az Altair holdkomppal a Hold-expedíciókra szánták. A NASA 2009-es döntése után a négyfős változatot tervezték előbb szolgálatba állítani, így az ISS-hez is ez repült volna egy ideig. Később a hatfős változat terveit csak a konstrukció elkészülte után, továbbfejlesztési lehetőségként hagyták meg, és megszüntették a személyzet nélküli repülésekre való alkalmasságot is. Így az eredeti 0-6 fős űrhajó 2-4 főssé vált (vészhelyzetben egy fő is irányíthatja). 2009 márciusában mutatták be első példányát a nagyközönségnek, egy washingtoni parkban. A mintadarabot ezután Floridába szállították további tesztelésekre.

Első repülését emberekkel a fedélzetén 2016-ra tervezték. 2020-ban a Holdat akarták elérni vele, a 2030-as években pedig a Marsot. Az űrhajók pályára állítását Ares hordozórakétákkal tervezték.

A Constellation-programot 2010 januárjában törölték az Ares rakétákkal és az Altair holdkomppal együtt, de az Orion fejlesztését tovább folytatták.

Építés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Orion személyzeti egységének földi tesztpéldánya

Az első Orion űrkapszula építését 2011. szeptemberében kezdték el. Az első hegesztéseket az új Orion MPCV-n a kifejezetten a járműhöz fejlesztett lineáris dörzshegesztéses folyamattal készítették el. Ez a módszer varrat nélküli kötéseket hoz létre, melyek erősebbek, mint amelyet a hagyományosabb hegesztési folyamattal el lehet érni[3].

Az Európai Űrügynökség felajánlotta, hogy részt venne az űrhajó műszaki egységének elkészítésében. A NASA és az ESA között zajló technikai tárgyalások során a jelenlegi koncepció az, hogy az ATV szervizmodulját veszik alapul, átalakítják, és az Orionnak adják. Az ATV szervizmodulja fúvókákat, elektromos rendszert, párhuzamos számítógépes hálózatot, kommunikációs felszerelést és az űrhajó repüléselektronikájának nagy részét tartalmazza. Ezen elemek mindegyikét új szabvány szerint kell módosítani, beleértve a nagy tolóerejű hajtóművet és a vezetési, navigációs és irányítórendszert, mely a mélyűri műveletekhez alkalmas[4].

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Orion űrhajó témájú médiaállományokat.