Orahovica
| Orahovica | |
 |
|
| A város | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Rang | város |
| Polgármester | Josip Nemec (HDZ) |
| Irányítószám | 33515 |
| Körzethívószám | (+385) 033 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 5792 fő (2001) +/- |
| Népsűrűség | 48 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Terület | 123,9 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Orahovica
Pozíció Horvátország térképén
|
|
| é. sz. 45° 32′ 24″, k. h. 17° 53′ 5″ | |
| Orahovica weboldala | |
Orahovica (régi magyar neve Raholca) város Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nasictól 20 km-re északnyugatra a Papuk-hegység délnyugati lejtőjén fekszik. Közigazgatásilag Bjeljevina, Crkvari, Dolci, Donja Pištana, Gornja Pištana, Duzluk, Karlovac Feričanački, Kokočak, Magadinovac, Nova Jošava, Stara Jošava és Šumeđe települések tartoznak hozzá.
Története [szerkesztés]
A várost korábbi Ruzica nevén 1228-ban II. András király uralkodása alatt említik először. A település mellett a Papuk-hegységben állnak Raholca (Ruzica) várának romjai. Ez méretét tekintve Medvevár után a második legnagyobb erődítmény Horvátország szárazföldi részén. A várat 1317-ben foglalták el a királyi hadak a Kőszegiektől és a verőcei ispán igazgatása alá rendelték. 1347-ben Nagy Lajos Tót Lőrinc tárnokmesternek adta Zrinért cserébe, ezután utódaiké a szlavóniai Garai családé volt, majd 1428-tól az Újlakiaké. Dudith András családja szintén Orahovicáról írta előnevét. 1522-től Móré Lászlóé. 1543 nyarán elfoglalta a török és 1687-ig mint szandzsákszékhely török kézen maradt. A török uralom után előbb a kincstáré, majd 1733-ban a Pejacsevichek a Macedóniából érkezett Mihalovics Demeternek adták el, ezután a 19. század végéig a Mihalovicsoké. 1910-ben 2795 lakosából 1794 horvát, 493 szerb, 304 magyar és 150 német volt. A trianoni békeszerződésig Verőce vármegye Nasici járásához tartozott. 2001-ben 5792 lakosa volt. A város zöldség- és gyümölcstermesztés mellett kerámia- és parkettagyáráról is híres.
Látnivalók [szerkesztés]
- Raholca várának tekintélyes romjai a város felett állnak.
- Szent Miklós temploma egy korábbi Ágoston rendi kolostor helyére épült.
- Szent Kereszt plébániatemploma 1756-ban épült.
- Május 3-a a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe a város hivatalos ünnepnapja.
- Az Orahovicai-tó a város kedvelt üdülőhelye, mellette 20 m magas vízesés látható.
