Orahovica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orahovica
Blick von oben auf Orahovica.jpg
A város
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Verőce-Drávamente
Rang város
Polgármester Josip Nemec (HDZ)
Irányítószám 33515
Körzethívószám (+385) 033
Népesség
Teljes népesség 5792 fő (2001) +/-
Népsűrűség 48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 180 m
Terület 123,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Orahovica  (Horvátország)
Orahovica
Orahovica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 32′ 24″, k. h. 17° 53′ 05″Koordináták: é. sz. 45° 32′ 24″, k. h. 17° 53′ 05″
Orahovica weboldala

Orahovica (régi magyar neve Raholca) város Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nasictól 20 km-re északnyugatra a Papuk-hegység délnyugati lejtőjén fekszik. Közigazgatásilag Bjeljevina, Crkvari, Dolci, Donja Pištana, Gornja Pištana, Duzluk, Karlovac Feričanački, Kokočak, Magadinovac, Nova Jošava, Stara Jošava és Šumeđe települések tartoznak hozzá.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost korábbi Ruzica nevén 1228-ban II. András király uralkodása alatt említik először. A település mellett a Papuk-hegységben állnak Raholca (Ruzica) várának romjai. Ez méretét tekintve Medvevár után a második legnagyobb erődítmény Horvátország szárazföldi részén. A várat 1317-ben foglalták el a királyi hadak a Kőszegiektől és a verőcei ispán igazgatása alá rendelték. 1347-ben Nagy Lajos Tót Lőrinc tárnokmesternek adta Zrinért cserébe, ezután utódaiké a szlavóniai Garai családé volt, majd 1428-tól az Újlakiaké. Dudith András családja szintén Orahovicáról írta előnevét. 1522-től Móré Lászlóé. 1543 nyarán elfoglalta a török és 1687-ig mint szandzsákszékhely török kézen maradt. A török uralom után előbb a kincstáré, majd 1733-ban a Pejacsevichek a Macedóniából érkezett Mihalovics Demeternek adták el, ezután a 19. század végéig a Mihalovicsoké. 1910-ben 2795 lakosából 1794 horvát, 493 szerb, 304 magyar és 150 német volt. A trianoni békeszerződésig Verőce vármegye Nasici járásához tartozott. 2001-ben 5792 lakosa volt. A város zöldség- és gyümölcstermesztés mellett kerámia- és parkettagyáráról is híres.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Raholca várának tekintélyes romjai a város felett állnak.
  • Szent Miklós temploma egy korábbi Ágoston rendi kolostor helyére épült.
  • Szent Kereszt plébániatemploma 1756-ban épült.
  • Május 3-a a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe a város hivatalos ünnepnapja.
  • Az Orahovicai-tó a város kedvelt üdülőhelye, mellette 20 m magas vízesés látható.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Orahovica témájú médiaállományokat.