Opistognathus cuvierii

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Opistognathus cuvierii
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Euteleostei)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei)
Család: Opistognathidae
Nem: Opistognathus
Cuvier, 1816
Faj: O. cuvierii
Tudományos név
Opistognathus cuvierii
Valenciennes, 1836
Szinonimák
  • Gnathypops cuvieri (Valenciennes, 1836)
  • Opisthognathus cuvieri Valenciennes, 1836
  • Opisthognathus cuvierii Valenciennes, 1836
  • Opistognathus cuvieri Valenciennes, 1836
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Opistognathus cuvierii témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Opistognathus cuvierii témájú kategóriát.

Az Opistognathus cuvierii a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül az Opistognathidae családjába tartozó faj.

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét Georges Cuvier francia zoológusról, geológusról és az összehasonlító anatómia megalapítójáról kapta.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Opistognathus cuvierii kizárólag, csak az Atlanti-óceán délnyugati részén, Brazília déli partjainál fordul elő.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a hal legfeljebb 11,4 centiméter hosszú. A hátúszóján 11 tüske látható. A hátúszón egy sötét folt van; a foltot fehér gyűrű övezi. A hímen sötét sávok vannak; ezek a sávok a nőstényen hiányzanak. A torok mindkét oldalán egy-egy sötét folt látható. A halnak 19 farokcsigolyája van.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trópusi, tengeri halfaj, amely a korallszirtek közelében él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ikrák a szülő szájában kelnek ki, és az ivadékok ide menekülnek veszély esetén.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]